Forrás: Pixabay (szerk)
A dinamikusan változó, és tudásalapú gazdaság számára magasan képzett, kreatív és rugalmas munkavállalókra van szükség. A finn ’How to Create the school of the future- Revolutionary thinking and design from Finland’ tanulmány szerint a tanulót kell a középpontba helyezni azzal, hogy a tanulásközpontú és folyamatalapú személyre szabott oktatás felé visszük az irányt.
Be kell azonosítani azokat az új készségeket, képességeket, amelyek segíthetnek a diákoknak abban, hogy sikeres életpályát járhassanak be egy olyan világban, ahol egyre több feladatot váltanak ki a robotok és mesterséges intelligencia, és ahol az élethosszig tartó tanulás már elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók naprakészen tartsák ismereteiket.
A 21. századi készségek fejlesztése nem új keletű dolog, és hosszas listákat lehet olvasni arról, hogy mely készségek tartoznak ide, a szakértők szerint mégis van négy olyan készség/képesség, ami a többi felett áll, amelyre a leginkább szükség van. Vajon melyek ezek, a szuperszkillek?
A szakértők szerint a 21. századi szuperkészségei a 4C, magyarul 4K:
- kritikus gondolkodás,
- kommunikáció,
- kollaboráció,
- kreativitás.
Ezek a készségek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók sikeresek legyenek a gazdasági- és magánéletben.
Mit is jelent ez pontosan?
A kritikus gondolkodás alatt (amely szorosan kapcsolódik a problémamegoldáshoz), azt értjük, hogy az egyén számos általános kognitív készségét használja így az elemzést, az értékelést és új ötletek hoz létre.
A legsikeresebb vállalatok el is várják a dolgozóiktól a folyamatos fejlődést, a tudásalapú gazdaság pedig megköveteli az ismeretlen problémák megoldását, s miközben a munkavállalók ezeket a problémákat kezelik, gondoskodniuk kell a társadalomról, a környezetről és az egész világot érintő, globális problémákról, ezért az iskoláknak segíteniük kell a diákjaik kritikus gondolkodásának fejlesztését.
A kommunikáció mindig is fontos volt, ugyanakkor a közeg és a közönség is kibővült, hiszen már nem pusztán egy országon belül, nemzetközileg is boldogulniuk kell a munkavállalóknak. Mivel elképzelhető, hogy a munkatársak nem egy időzónában, esetleg a világ másik felén dolgoznak, így az aszinkron kommunikáció is nehezíti a helyzetet. Ezzel párhuzamosan a kommunikációs csatornák is kibővültek az online lehetőségekkel.
A cégek visszajelzése szerint sokszor van probléma azzal, hogy fiatal munkavállalók nem kommunikálnak hatékonyan, nem megy át az üzenetük lényege a kollégáiknak, így erre mindenképp több figyelmet fordítani a tanítás során.
A kollaboráció már nem pusztán egy térben történik meg, éppen ezért szükséges a kulturális tudatosság és a technológiai tudás és ismeret is. Az is fontos, hogy azok a pedagógusok is megtapasztalják a csoportban való együttműködést, akik eddig leginkább egyedül dolgoztak, hogy meg tudják osztani tapasztalataikat a diákjaikkal. A csapatmunka elengedhetetlen a fejlődéshez a különböző szintű (a közszféra, privát szektor, nem közhasznú intézményi) projektek megvalósításához.
A kreativitás pedig elengedhetetlen. A szakmák nagy része, amelyben a tanulók el fognak helyezkedni a jövőben, még nem is létezik. Éppen ezért arra kell ösztönözni a diákokat, hogy saját gondolataik és ötleteik legyenek, amellyel kezelni tudják a felmerülő helyzeteket, kihívásokat. Aktívvá kell tenni őket – a ma annyira elterjedt– passzív befogadói szereppel szemben. Mindez nem csak azért hasznos, mert képesek lesznek önállóan gondolkodni, és új készségeket elsajátítani, de kiteljesedést is ad, és boldoggá tesz.
A cikk a Novigado projekt legújabb kiadványának, a Guidelines in Learning Space Innovations egyik fejezetét foglalja össze. A kiadványról bővebben ezen a linken talál információt, és ide kattintva töltheti le az angol nyelvű publikációt.
Tóth Boglárka
