A barokkról
Farkas Zoltán
2004/06/20 20:41
3406 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A barokkot a klasszicisták a különlegességre törekvés, a különcség miatt bírálták, díszességét, pompakedvelését nevetségesnek, érthetetlennek, értelmetlennek, szabálytalanságát bizarrnak tartották. Milyen a barokk ember, s milyen a világa?

A barokkot a klasszicizmus eszméinek követői sokszor a különlegességre törekvés, a különcség jegyei miatt bírálták utólag, díszességét, öncélúnak tekintett pompakedvelését nevetségesnek, érthetetlennek és értelmetlennek, szabálytalanságát bizarrnak tartották. A barokk kifejezés eredete máig vitatott; vannak, akik a portugál barrucával, a szabálytalan formájú gyöngy jelentésű szóval hozzák összefüggésbe, míg mások szerint az olasz baroccó, vagyis szabálytalan, nyakatekert következtetés kifejezésből származik. A barokk ideje a XVII-XVIII. század. Európában ez a kor egy igen ellentmondásos időszak, hiszen egyszerre lehetünk tanúi a feudalizmus újjáéledésének és meggyengülésének. A felfedezéseket követő időszak gyors gazdasági átalakulása lelassult, ami a reformáció visszaszorításával egyszerre jelentkezve a polgári világ kibomlását átmenetileg lelassította.

Az ellenreformációt meghirdető katolikus egyház s vele szövetségben az abszolutisztikus államok nagybirtokos rétege átmenetileg visszaszerezte régi befolyását. A gazdaság átalakulása azonban csak átmenetileg torpant meg, így a gazdasági befolyását újra növelő polgárság egyre inkább szembe került a hatalomból őt kiszorítani akaró feudális rétegekkel. Az ellentétek ütközése forradalmakhoz vezetett. Ezt, az ellentmondásokkal, feszültségekkel telített, a radikális változás lehetőségét magában hordó kort jeleníti meg a művészetekben a barokk. Ugyanolyan ellentmondásokkal, feszültségekkel, kétségekkel és erővel, mint az a kor, ami "kitermelte" magából. A barokk nem csak a kultúra, hanem a tudományok terén is radikális változásokat hozott. A csillagászat, majd a fizika és matematika nagy felfedezései alapvetően változtatták meg a kor emberének világképét. (A természettudomány ekkor tagolódott a ma is ismert és az iskolában is tantárgyként oktatott külön szakágakra.)

Kepler a bolygómozgás törvényeit fogalmazta meg, Galilei az égitestek vizsgálata mellett leírta a dinamika alaptörvényeinek egy részét. Leibniz a differenciálszámítást dolgozta ki, Newton a természet egyik alaptörvényét, a tömegvonzást ismerte fel. A kor gondolkodói kétféle úton, ill. módszerrel vizsgálták az őket körülvevő világot. Az emberi értelem erejében bízó racionalizmus legnagyobb képviselője a francia Descartes volt, míg a tapasztalat elsőbbségét hirdető empirizmus meghatározó egyéniségeinek Locke, Berkeley és Hume angol gondolkodókat tartják. A barokk képzőművészet általános célja egy cselekmény, történés bemutatása még akkor is, ha látszólag statikus a kép vagy szobor. Ha más formában nem tudja ezt a dinamikát a műalkotásba "csempészni", akkor a lendületes vonalvezetés, vagy a fény és árnyék ellentéte árulja el a benne rejlő hatalmas erőt (pl. portrék). A képzeletet megragadó, a pazar és csapongó fantázia - és a megrendelők kívánsága - látványos alkotásokra sarkallta a művészeket. A célok eléréséhez ezért gyakran folyamodtak az illúziókeltés különféle eszközeihez.

A hatáskeltéshez tartozik a misztikum, a drámaiság, a monumentalitás, a pompaszeretet, az erős érzelmek, és a korban szépségideálnak tekintett meztelen testek látványa is. A kor ellentmondásosságát jól mutatja azonban, hogy az előzőekben felsorolt jellemvonásokkal együtt a racionális gondolkodásmód is érvényesült. A barokk illuzionizmusa ugyanis nem tagadni akarja a valóságot; hanem az érzékelés határait igyekszik kitágítani. Az eszközök azonban nagyon eltérőek. Amíg a holland barokk a fokozott valósághűség megtestesítőjeként, a polgári erkölcsök népszerűsítőjeként jelent meg, addig az abszolút monarchiák művészei a társadalmi hierarchia megváltoztathatatlanságát, az uralkodói hatalom mindent átható voltát hirdetik. A barokk művészek legnagyobb megrendelői a királyi udvarok és a katolikus egyház, ezért nem meglepő, hogy a művészek a biztos megélhetés reményében olykor a propagandisztikus célok szolgálatába állították zsenialitásukat.

A barokk korszak jellemző témái közé tartoznak a portrék. A szobrászatában és festészetében egyaránt vezető szerep jutott a műfajnak: az arcvonások és a személyiség belső jegyeinek megörökítését mindennél fontosabbnak tartották. A reneszánsz vagy a manierizmus művészetével szemben azonban az individuális vonásoknak a dekorativitás mellett egyre kisebb szerep jutott. Innen pedig már nincs messze az idealizáló, a megrendelőt a valóságosnál jóval előnyösebb tulajdonságokkal felruházó alkotás megszületése. A korábban csak a képek háttereként szereplő tájábrázolás a barokk korában nyert új funkciót. Leghíresebbé talán a holland tájképfestészet vált, de a művészek szemléletének viszonylagos azonossága ellenére sem volt egységes; hiszen az idealizált táj épp úgy megtalálható az alkotások között, mint a leplezetlen hűséggel, portrészerűen ábrázolt természeti kép.

Új műfajok kialakulása Hollandiában

Németalföld hét északi tartománya, mely az 1609-es fegyverszünet után vált függetlenné Spanyolországtól, a XVII. században történelmének, gazdaságának, kultúrájának aranykorát teremtette meg. A holland festészet újszerűségét azok a változások magyarázzák, amelyek a műpártolás, megrendelés rendszerében, a társadalmi igényekben és - ezekkel összefüggésben - a művészi szemléletben bekövetkeztek. Feltűnő, hogy az egyházi megbízások teljesen elmaradtak: a református egyház tiltotta a képek vallásos tiszteletét, és templomaiban csak fehérre meszelt, puszta falakat tűrt meg. A megbízók így túlnyomó többségben magánszemélyek vagy testületek voltak. Az udvari, arisztokratikus műpártolás - először az ókor óta - teljesen visszaszorult, jelentéktelenné vált. A polgársághoz tartozó festők tehát polgári megrendelőknek festettek, és a közös élményanyag, az azonos szemlélet révén hamar megtalálták az utat közönségükhöz.

A középosztálybeli vásárlók inkább kis méretű képeket kívántak, hogy viszonylag szerényebb lakásaikban is elhelyezhessék őket. A mitologikus ábrázolások helyett főleg bibliai vagy a hétköznapi valóságot bemutató, a könnyen érthető témákat kedvelték. Nem ritkák a rejtett utalásokat, allegorikus motívumokat tartalmazó festmények sem, de ezek is közismert, többször magyarázott témákat dolgoztak fel. A gazdasági konjunktúra meghatározta a művészi tevékenységet; a kereslet óriási mértékben megnőtt a festmények iránt, mert a műalkotást is árunak tekintették. (Gyakran pénz helyett adósság kifizetésére használták, s elfogadták kölcsönök fedezeteként is.) A festmények nemritkán spekulációs célokra szolgáltak, és általában jó befektetésnek számítottak. A vásárlók nagy száma kezdetben jó, biztos megélhetést biztosított a művészeknek, de a század második felében ez a tendencia megváltozott.

Az igények növekedését tömegtermelés követte, amely a gyors munkát, a bevált formulák ismétlését és a műfajok szerinti specializálódást tette szükségessé, s a kísérletező kedv teljes feladását kívánta meg a festőtől. A rendezetlen piaci viszonyokon a műkereskedő-réteg kialakulása sem segített: hamarosan a túltermelés jelei mutatkoztak. Az árak esni kezdtek, és még kiváló alkotások is hihetetlenül kis összegekért keltek el. A műkereskedők fellépésével megszakadt a művész és a közönség korábbi szoros, közvetlen kapcsolata, hiszen a kereskedő rendelte meg a festményeket, a vásárlók pedig a műkereskedő "árukészletéből" választottak. A festő tehát nem érezte, hogyan reagál műveire a közönség, és egyre inkább elszakadt kora problémáitól.

Irodalom

  • Friedell: Az újkori kultúra története II. kötet. Holnap Kiadó, Budapest, 1990
  • Hauser Arnold: A modern művészet és irodalom eredete. Gondolat, Budapest, 1980
  • Lyka Károly: A művészetek története. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1977
  • Duby-Mandrou: A francia civilizáció ezer éve. Gondolat Kiadó, Budapest 1975
  • Simmel: Rembrandt. Corvina Kiadó, Budapest, 1986

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten