A belső bolygók keringése
Zsigó Zsolt
2004/07/26 09:46
4603 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A Nap körül kering a Merkúr, a Vénusz, a Mars, no meg a Föld, a körül pedig a Hold... Most miért nem értitek?! Nem tudjátok elképzelni? Akkor nézzétek meg!

A Naprendszer belső bolygóinak nevezik a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars bolygókat. Ezek, ellentétben a nagyobb méretű külső gázbolygókkal, kisebb méretű kőzetbolygók.
Az animáción ezeket a bolygókat, valamint a Napot és a Holdat láthatod. A bolygók pályájának mérete és keringési ideje arányos a valódi értékekkel. A bolygók egymáshoz viszonyított mérete is nagyjából arányos, de a pályájukhoz képest természetesen nem az, a valóságban sokkal kisebbek lennének.
Az animáció kedvéért további torzításokat kellett elkövetni, így a Napnak, bár így is elég nagy, de arányosan sokkal nagyobbnak, kb. képernyő méretűnek kellene lennie. A Hold viszont sokkal közelebb kering a Földhöz, olyan közel, hogy ekkora méretben nem is lehetne látni tőle.
A Naprendszer méreteit azzal érzékeltethetjük, hogy a Földet gondolatban teniszlabda méretűre (6,6 cm átmérőjűre) zsugorítjuk. Akkor a Napnak arányosan 7,2 m átmérőjű gömbnek kellene lennie, ami 780m-re van a teniszlabdától.

Az animációnak amellett, hogy előre-hátra lejátszható, léptethető és megállítható a szokásos gombokkal, van még egy hasznos funkciója. Ha a baloldalon található égitestek képeire kattintasz, az adott égitesthez viszonyítva láthatod a többiek mozgását. Ezzel a funkcióval könnyen modellezheted, hogy milyen nehéz dolga lenne a marscentrikus világképű marslakóknak, ha léteznének, és le akarnák írni a Naprendszer mozgását.
Kattints a képre! Az animáció segítségével demonstrálhatjuk diákjainknak a mozgások relativitását, a geocentrikus és heliocentrikus világképek különbségét. Bemutathatjuk az égitestek együttállásainak jelenségét, sőt meg is becsülhetjük az együttállások között eltelt időt, hiszen az animáció időarányos, ezért viszonyíthatunk a Föld egy éves keringési idejéhez. Ugyanezzel a módszerrel megbecsülhetjük a többi bolygó keringési idejét is.
A sziderikus és szinódikus holdhónapok különbségének oktatásakor segíthet, ha megszámoltatjuk, hogy egy év alatt hányszor kerüli meg a Hold a Földet, valamint, hogy hány együttállás (pl. újhold) van egy évben.
Az animáció alapján megkísérelhetjük a Mars-utazás dinamikáját, a rendelkezésre álló indítási ablakot is bemutatni.

Bédi Sándor

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten