A Naprendszer belső bolygóinak nevezik a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars bolygókat. Ezek, ellentétben a nagyobb méretű külső gázbolygókkal, kisebb méretű kőzetbolygók.
Az animáción ezeket a bolygókat, valamint a Napot és a Holdat láthatod. A bolygók pályájának mérete és keringési ideje arányos a valódi értékekkel. A bolygók egymáshoz viszonyított mérete is nagyjából arányos, de a pályájukhoz képest természetesen nem az, a valóságban sokkal kisebbek lennének.
Az animáció kedvéért további torzításokat kellett elkövetni, így a Napnak, bár így is elég nagy, de arányosan sokkal nagyobbnak, kb. képernyő méretűnek kellene lennie. A Hold viszont sokkal közelebb kering a Földhöz, olyan közel, hogy ekkora méretben nem is lehetne látni tőle.
A Naprendszer méreteit azzal érzékeltethetjük, hogy a Földet gondolatban teniszlabda méretűre (6,6 cm átmérőjűre) zsugorítjuk. Akkor a Napnak arányosan 7,2 m átmérőjű gömbnek kellene lennie, ami 780m-re van a teniszlabdától.

Az animációnak amellett, hogy előre-hátra lejátszható, léptethető és megállítható a szokásos gombokkal, van még egy hasznos funkciója. Ha a baloldalon található égitestek képeire kattintasz, az adott égitesthez viszonyítva láthatod a többiek mozgását. Ezzel a funkcióval könnyen modellezheted, hogy milyen nehéz dolga lenne a marscentrikus világképű marslakóknak, ha léteznének, és le akarnák írni a Naprendszer mozgását.
Kattints a képre! Az animáció segítségével demonstrálhatjuk diákjainknak a mozgások relativitását, a geocentrikus és heliocentrikus világképek különbségét. Bemutathatjuk az égitestek együttállásainak jelenségét, sőt meg is becsülhetjük az együttállások között eltelt időt, hiszen az animáció időarányos, ezért viszonyíthatunk a Föld egy éves keringési idejéhez. Ugyanezzel a módszerrel megbecsülhetjük a többi bolygó keringési idejét is.
A sziderikus és szinódikus holdhónapok különbségének oktatásakor segíthet, ha megszámoltatjuk, hogy egy év alatt hányszor kerüli meg a Hold a Földet, valamint, hogy hány együttállás (pl. újhold) van egy évben.
Az animáció alapján megkísérelhetjük a Mars-utazás dinamikáját, a rendelkezésre álló indítási ablakot is bemutatni.

Bédi Sándor