Az Apertus Közalapítvány által kidolgozott Digitális Szakképzési Modell azoknak nyújt lehetőséget, akik hátrányos helyzetüknél fogva, lakóhelyük, időbeosztásuk, korlátozott mozgásképességük, anyagi helyzetük, vagy bármilyen más ok miatt szorulnak ki a hagyományos oktatási rendszerből. A Közalapítvány a speciális felnőttoktatási-nevelési modellje a hátrányos helyzetűekhez az internet, a digitális technológiák alkalmazásával, a jelenléti és távoktatás kombinációjával juttatja el a tananyagot, növelve ezzel a munkaerő-piaci, foglalkoztatási, és társadalmi beilleszkedés esélyeit.
A Digitális Szakképzés modellje a Digitális Középiskola analógiájára, a Nemzeti fejlesztési terv humánerőforrás-fejlesztési operatív program (HEFOP 3.5.2 program) keretében, a Sulinet Digitális Adatbázis szakképzési tananyagainak kifejlesztésében szerzett szakmai tapasztalatokra alapozva, a tananyagtartalmak részbeni felhasználásával készült. A képzés az új OKJ és az SZVK (Szakmai és vizsgakövetelmények) által meghatározott előírásoknak eleget tesz, a tananyagok megfelelnek a kerettantervi követelményeknek, azok a Közalapítvány által kidolgozott helyi tanterv segítségével, az oktatási intézmények helyi tantervébe illeszthetők.
A digitális szakképzés oktatási módszere, bár lényeges elemeiben eltér a hagyományos oktatási formáktól, de megőrzi a közoktatási szolgáltatásoktól elvárt képzési minőséget, értékeket. A digitális rendszerben - az egyéni felkészültség, képességek figyelembe vételével - olyan képzési ütem, oktatási program, és az életkörülményekhez igazodni képes tanulásszervezési forma alakítható ki, amely a képzésben résztvevők számára valós lehetőséget teremt a választott szakma megszerzésére.
A digitális modell
A digitális szakképzés modellje egy hálózatszerű rendszer, melynek működése egymásra épülő szinteken- az Apertus Közalapítványon, Regionális Központokon, Konzultációs Központokon, és Mentori Pontokon keresztül - valósul meg. A kísérleti (pilot) programon belül az Apertus Közalapítvány feladata volt a tanulók toborzása, az intézményhálózat kialakítása, az oktatás egyes részleteinek megszervezése, a szakmákhoz illeszkedő tananyagok elkészítése, és technikai hátterének biztosítása, a tanárok felkészítése, a jövőben a közalapítvány központi szervezői, irányítói munkája azokon az oktatási intézményeken keresztül valósul meg, melyek vállalják az oktatás helyi szintű megszervezését, a digitális tananyagok kezelését, és az oktatást.
A szakképzésről
A képzéshez szükséges digitális tananyagok jelenleg négy szakterületen - élelmiszer-és vegyiáru-eladó, kereskedelmi ügyintéző, hegesztő, és gépgyártás-technológiai technikus – állnak rendelkezésre. Az oktatás négy szinten – szakmai orientációs szint, szakmai alapszint, és szakmai szakképzési szint – zajlik. A szakképzés digitális tananyagokra épülő, kevert oktatási forma, amely jelenléti és távoktatási elemeket ötvöz. Az oktatás a kísérleti programban tanfolyami keretek között, a későbbiekben iskolarendszerben, heti tanrendhez igazodva zajlik, szem előtt tartva a választott szakmával járó speciális igényeket, az eltérő képességűek felzárkóztatásának szükségességét. A digitális oktatás szervezésének legfontosabb sajátossága éppen az, hogy a személyes jelenlétet igénylő konzultációs órákkal, a tudásszint mérésével, és a digitális eszközökkel segített egyéni tanulással olyan speciális tanulásszervezési formát hozzon létre, amely lehetőséget biztosít a tanuló tudásszintjének rendszeres mérésére, a hiányosságok folyamatos pótlására.
Az iskolarendszerű szakképzés keretei között a hallgatók az Apertus Közalapítvány által kidolgozott digitális tananyagokhoz térítésmentesen juthatnak hozzá úgy, hogy az internet kapcsolattal rendelkező tanulói helyek kialakítását egyedi megállapodásokkal az önkormányzatoknál, a polgármesteri hivatalok helyiségeiben, könyvtárakban és egyéb közösségi helyeken, biztosítják a számukra. A képzés során a hallgatók online formában kapják meg a tananyagot, melynek feldolgozásában szaktanárok, és helyi segítők nyújtanak támogatást számukra. A szükséges elméleti és szakmai gyakorlat, és a személyes konzultáció a hallgató lakóhelyén, vagy ahhoz minél közelebb kialakított képzési központokban, tanulási támogatással valósul meg. A számonkérés, a szükséges törvényi előírásoknak megfelelően történik, a záróvizsgák sikeres teljesítése után a hallgató OKJ vizsgát tehet.
A digitális képzés eredményeiről
A Szakképzési rendszer kísérleti programjában észak-magyarországi oktatási intézmények tesztelték a digitális modellt, melynek keretében három Regionális Központot (a miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola, a miskolci Európa Szakképző Iskola, és az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium), kilenc Konzultációs Központ, illetve számos Mentori Pontot alakítottak ki, ahol a rendszer adaptálása sikeresen megvalósult.
A digitális szakképzésben eddig kétszáz hallgató vett részt, közülük száz fölött van azoknak a száma, akik számot adhatnak tudásukról, a múlt hónapban ötvenheten vizsgáztak kiemelkedő eredménnyel. Ahhoz, hogy e kétszáz tanuló megkezdhesse tanulmányait, kilenc oktatási intézmény, és nyolcvanhárom, a Közalapítvány által felkészített tanár és egyéni mentor közreműködésére volt szükség.
A kezdeményezés sikerét és életképességét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az örvendetes tény, hogy számos oktatási intézmény ismerete fel az oktatási forma hatékonyságát, és jelezte azon szándékát, hogy a digitális szakképzés rendszerét átvegye, és abban közreműködjön. A Szakképzési Modell felhasználása az iskolarendszerű képzés mellett a felnőttképzésben, illetve vállalati finanszírozású képzésekben is kiváló lehetőségeket kínál. Ha ez a kezdeményezés megvalósul, a digitális szakképzésben résztvevők, és oklevelet szerzők száma a többszörösére emelkedhet.