Térinformatika
Napjainkban az információ mindennél többet ér. Ám óriási mennyisége miatt hatékony kezelése csak számítógépekkel lehetséges, amely feladat már önálló tudománnyá vált: ez az informatika, amely egyre fontosabb szerephez jut mindennapi életünkben s kisebb-nagyobb mértékben átalakítja azt. Természetesen hatással van a különböző tudományágakra, köztük a földrajztudományra is. Az információknak ugyanis van egy különleges csoportja, amelyek helyhez köthetők, vagyis földrajzi jellegűek. Az ilyen információk gyűjtésének, tárolásának, elemzésének és megjelenítésének tudományát nevezik térinformatikának (angolul geoinformatics).
A térinformatika rendszerei a földrajzi információs rendszerek (röviden FIR, angolul Geographical Information System, röviden GIS), amelyek tulajdonképpen egy felszíni terület/régió valamilyen speciális alkalmazás céljából létrehozott adatbázisát jelentik. Ezek a térinformatikai rendszerek kétféle különböző típusú adatot tartalmaznak nagy mennyiségben: egyrészt számszerű és szöveges adatokat, másrészt pedig az ezekhez kapcsolódó földrajzi jellegű adatokat. Másként fogalmazva a földrajzi információs rendszerekben egy karakterekből álló adatbázis kapcsolódik össze egy bonyolult térképi adatbázissal. Éppen ezért az ilyen rendszerekben a földrajzi információk rendkívül sokféleképpen kezelhetők, csoportosíthatók, illetve újabb adatok állíthatók elő belőlük. Természetesen a térinformatika megjelenítési módjai alapvetően grafikus jellegűek, amit kiegészítenek a karakteres információk.
A földrajzi információs rendszerek tematikus rétegei
A térinformatikai rendszerek felépítése leginkább az írásvetítő-fóliákhoz hasonlítható, amely fóliák tetszőleges sorrendben egymásra helyezhetők s a megjelenő látvány a különböző fóliák tartalmának együttes eredménye lesz. Ehhez hasonlóan a földrajzi információs rendszerekben logikailag különálló rétegekben tárolódik például a vizsgált terület domborzati képe, vízrajza, növényborítottsága, településhálózata, úthálózata stb. Ezek a rétegek jelentik a rendszer tartalmi (tematikus) egységeit, amely rétegek alapelemei, cellái (idegen szóval pixelei) tetszőlegesen kombinálhatók különböző vizsgálatok, illetve a megjelenítés céljából. Egy földrajzi információs rendszer elsősorban ezért jelent többet a vizsgált terület tematikus térképénél.
Földrajzi információs rendszerek
A térinformatikai rendszerek kialakításának első lépése a szükséges adatok összegyűjtése, a rendszer logikai felépítésének kialakítása, majd az adatokkal való feltöltés. Az adatok forrása sokféle lehet, a számszerű és szöveges adatok általában valamilyen közigazgatási szervtől, önkormányzattól vagy közüzemtől szerezhetők be, a térképi információk pedig már meglévő térképek átalakításával vagy egyre gyakrabban légi és űrfelvételek alapján állíthatók elő.
Egy térinformatikai rendszerhez alapvetően három dologra van szükség: hardverre, szoftverre és adatokra. Általános szabályként érvényes, hogy ezek ár-aránya 1 : 10 :100, vagyis a térinformatikában a legnagyobb értéke az adatoknak van. A rendszer feltöltése után kezdődhet valódi használata, a speciális alkalmazás működtetése. Ennek során azonban rendszeres ellenőrzésre van szükség, illetve, ha nagy változások történnek a vizsgált területen, előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a terepi felvételezés megismétlése.
A földrajzi információs rendszerek egyrészt alkalmasak egy kiválasztott terület adott pillanatban jellemző állapotának elemzésére, másrészt pedig időbeli vizsgálatokra is, vagyis a terület két időpontban rögzített állapotának összehasonlítására. Így meghatározhatók a két időpont közötti változások (monitoring-vizsgálatok) s részletesen elemezhetők a változások hátterében álló folyamatok is.
Egyre több autóvezető dolgát segíti fedélzeti navigációs berendezés
A térinformatikai rendszerek elterjedt alkalmazási területei
- föld- és ingatlan-nyilvántartás, amiben nagy számú területegység/ingatlan adatait kell áttekinthető formában tárolni úgy, hogy szükség esetén ezeket egyszerűen meg is lehessen változtatni;
- az autókba épített navigációs rendszerek, amelyek feladata, hogy az autó pillanatnyi pozíciójának és a terület úthálózatának ismeretében, az aktuális közlekedési helyzet figyelembe vételével meghatározzák a legrövidebb/leggyorsabb útvonalat egy kiválasztott célpontig;
- a természet- és környezetvédelem, ahol az elsődleges feladat a kiválasztott területen zajló időbeli változások nyomon követése, elemzése és a hátterükben álló okok feltárása. A földrajzi információs rendszerek alkalmazásának egy példája: hogyan jelölhető ki egy új autópálya-szakasz optimális nyomvonala? A térinformatikai megoldáshoz szükség van
- a terület domborzati viszonyainak ismeretére, amelyből levezethető a különböző irányokban mért lejtés;
- a terület vízrajzi adottságaira, így lehetséges a felszíni víztestektől mért védelmi távolság biztosítása;
- a terület talajtérképére, amelynek alapján meghatározhatók és elkerülhetők a legértékesebb talajfoltok;
- a jelenlegi úthálózatra, amihez az új autópálya-szakasznak kapcsolódnia kell.
Mindezek mellett a földrajzi információs rendszerek modellezési feladatok megoldására is alkalmasak, mivel a pillanatnyi állapot és a jelenleg zajló folyamatok pontos ismeretében bizonyos valószínűséggel következtetni lehet a közeljövőben várható állapotra is.
