Mit, miért és hogyan? – A fordított osztályterem alkalmazása
2019/08/06 08:00
6375 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Mi az a fordított osztályterem?
Miért érdemes használni?
Hogyan vezessük be az iskolában?
Milyen javaslatokat fogalmaznak meg az újabb kutatások a fordított osztályterem az orvosképzésben való használatával kapcsolatban?

ford1

Mi az a fordított osztályterem?

A fordított osztályterem1 „olyan pedagógiai módszer, melynek során a direkt oktatás átkerül a csoportos oktatási térből az egyéni oktatási térbe, a csoportos tér pedig pezsgő, interaktív tanulási környezetté alakul át, amelyben a pedagógus kreatív módszerekkel támogatja a diákokat a tananyaggal és az elsajátítandó fogalmakkal kapcsolatban.” (Flipped Learning Network, 2014).

A fordított tanulás (osztályterem) négy pillére

Rugalmas környezet

A fordított tanulás különböző tanulási módokat tesz lehetővé. A pedagógusok gyakran a következő órához vagy tanulási egységhez, illetve kifejezetten a csoport- vagy az egyéni munka igényeihez rendezik át az oktatási teret, olyan rugalmasságot hozva létre, amelyben a diákok maguk dönthetnek arról, mikor és hol szeretnének tanulni. A fordított osztályterem módszerét használó oktatók továbbá a tanulás és a beszámolók menetét illetően is flexibilisek.

  • Olyan tereket és időintervallumokat jelölök ki, amelyekben a diákoknak lehetőségük van saját igényeik szerint beszélgetni és gondolkodni a tanulás folyamatáról.
  • Annak érdekében, hogy végre tudjam hajtani a szükséges módosításokat, folyamatosan figyelemmel kísérem és nyomon követem a diákokat.
  • Többféle módszert biztosítok a diákok számára a tanulásra és a tanultakról való beszámolásra.

Tanuló-központúság

A hagyományos tanárközpontú modellben a pedagógus az első számú információforrás. A fordított tanulás módszere a tanulóközpontú megközelítést támogatja, amelyben az iskolában töltött időt arra használják, hogy tartalmas tevékenységek keretében minél jobban elmélyedjenek a vizsgálandó témákban. A tanulók így aktívan bevonódnak saját tudásuk építésébe, miközben mindegyikük részt vehet az értékelés testre szabott folyamatában.

  • Lehetőséget biztosítok rá a diákoknak, hogy tartalmas tevékenységeket folytathassanak, amelyekben nem a tanáré a főszerep.
  • Differenciálás és visszajelzések használatával úgy dolgozom ki és támogatom ezeket a tevékenységeket, hogy minden diák számára hozzáférhetőek legyenek.

Tudatos tartalomtervezés

A fordított tanulás módszerét alkalmazó pedagógusok szüntelen azon gondolkodnak, hogyan használhatnák a modellt a fogalmi megértés és az alkalmazni tudás fejlesztésére. A tanárok meghatározzák, mi az, amit a tanuló képes önállóan fölfedezni, és mi az, amihez feltétlenül szükséges a tanár magyarázata. A tudatos tartalomtervezés során is abból indulnak ki, hogy a tanórákat maximális mértékben tanulóközpontú, interaktív és reflektív tanulási tevékenységekkel kell kitölteni, szem előtt tartva az életkori sajátosságokat és az egyes tantárgyak specifikumait.

  • Nagyon fontosnak tartom, hogy a diákok számára hozzáférhetőek legyenek a magyarázatokban gyakran használt fogalmak.
  • Magam készítek és/vagy választok ki tartalmakat (jellemzően videókat) a diákoknak.
  • Differenciáltan tanítok, minden diák számára hozzáférhetővé és érdekessé teszem a tananyagot.

Szakmailag felkészült pedagógus

A fordított osztályterem módszerének alkalmazásánál még fontosabb, és még több kihívást tartogat, hogy szakmailag felkészült legyen a pedagógus, mint a hagyományos oktatás esetén. A pedagógus feladata ilyen környezetben a tanulók tevékenységének figyelemmel kísérése, releváns visszajelzések adása és a munka értékelése. A szakmailag felkészült pedagógusok saját gyakorlatukat illetően is reflexívek, méltányolják az építő jellegű kritikát, és képesek elfogadni az „irányított káoszt” az osztályteremben. Bár ebben a modellben látszólag nem olyan jelentős a szerepük, mint a hagyományos tanórán, mégis ők a kulcsfigurái a fordított tanulás sikeres megvalósításának.

  • Szükség esetén azonnal rendelkezésére állok a diákoknak, akár egyéni, csoportos vagy az egész osztályt érintő visszajelzést kell adnom.
  • Az óratartás jövőbeli fejlesztése érdekében folyamatos formatív értékelést végzek az osztályban megfigyeléssel és az adatok feljegyzésével.
  • Együttműködöm és közösen gondolkodom más tanárokkal, és felelősen alakítom pedagógiai módszereimet.

Az eredeti angol dokumentum innen tölthető le.

A magyar fordítás innen elérhető.

Illeszkedés az átdolgozott Bloom-féle taxonómiába

A hagyományos oktatásban a tanulás alsóbb szintjein található tevékenységek, mint például az emlékezés és az értelmezés, az iskolában zajlanak, a magasabb szintűeket pedig jellemzően az osztálytermen kívül végzik el a diákok. A fordított osztályterem modellben viszont megfordítjuk a helyzetet. Ahogy az alábbi piramisábra mutatja, a diákok még az óra előtt elvégzik az alsóbb szintű kognitív folyamatokat, ezért az órán magasabb szintű kognitív tevékenységre lesznek képesek osztálytársaikkal és a jelen lévő tanárral együttműködve.

ford2

Miért érdemes használni a fordított osztályterem módszert?

A fordított osztályterem fogalmát két középiskolai kémiatanár, Jonathan Bergmann és Aaron Sams vezette be, akik 2012-es, Flip your classroom: Reach every student in every class every day című könyvükben több érvet is felsorakoztattak amellett, hogy miért érdemes alkalmazni a modellt (20–33.o.). A fordított osztályterem módszere szerintük:

  • korunk diákjainak nyelvét beszéli.
  • támogatja a szorgalmas diákokat.
  • támogatja a nehezebben tanuló diákokat.
  • a legkülönbözőbb képességű diákoknak képes segíteni, hogy kiváló eredményeket érjenek el.
  • lehetőséget teremt a diákoknak arra, hogy megállítsák a tanárt, és megkérjék, hogy ismételjen el valamit.
  • növeli a diákok és tanárok közötti interakciók számát.
  • lehetővé teszi a tanárok számára, hogy jobban megismerjék diákjaikat.
  • növeli a diákok közötti interakciók számát.
  • tényleges teret biztosít a differenciálásra.
  • átalakítja az osztálytermi munka gyakorlatát.
  • változtat a szülőkkel folytatott kommunikáció módján.
  • a szülők tájékoztatását is magában foglalja.
  • átláthatóvá teszi az osztály működését.
  • kiváló módszer helyettesítő tanárok számára.
  • elvezethet egy teljes értékű „fordított ismeretszerzés program” elindításához.

A könyvben 5 rossz indokot is felsorolnak a fordított osztályterem modell bevezetésére (21. o.). Fontos, hogy a tanárok képesek legyenek túllépni ezeken.

  • Valaki olyan javasolta, akinek jelent már meg könyve.
  • Azt képzeli a tanár, hogy ettől 21. századi lesz az osztálytermi munka.

Mindig a pedagógiai szükségleteknek megfelelően forduljunk a technológiához, ne pedig a meglévő technológiáknak keressük a lehetséges pedagógiai alkalmazásait!

  • Azt képzeli a tanár, hogy ettől lesz korszerű az oktatás.

A módszerben nem feltétlenül a legújabb technológiát használjuk.

  • Azt képzeli a tanár, hogy ha alkalmazza a fordított osztályterem modellt, már nem is kell törekednie rá, hogy jó tanár legyen.

A tanítás jóval többről szól, mint a színvonalas ismeretátadás.

  • Azt képzeli a tanár, hogy így egyszerűbbé válik a pedagógiai munka.

A fordított osztályterem modell használatával nem válik egyszerűbbé a pedagógiai munka.

Hogyan vezessük be az iskolában a fordított osztályterem modellt?

Jeff Dunn 2014-es, „Az osztályterem megfordítása hat lépésben” című cikkében ismerteti a módszer bevezetésének lépéseit.

1. Tervezés

Döntse el, hogy először melyik órán szeretné alkalmazni a módszert! Fogalmazza meg a legfontosabb tanulási eredményeket, amelyeket el szeretne érni, és írjon óratervet!

2. Videófelvétel

Ahelyett, hogy személyesen tartaná meg az órát, készítsen videófelvételt! Az is jó, ha képernyő-közvetítéssel dolgozik. Az a lényeg, hogy minden olyan fontosabb elem szerepeljen a videóban, amit az osztályteremben elmondana.

Bergmann és Sams könyvükben (2012) felhívják a figyelmet arra, hogy öncélúan nem szabad videófelvételt készíteni, csak akkor, ha az az adott esetben megfelelő és szükséges. Az óra pedagógiai céljainak függvényében kell dönteni az oktatási módszerről. Ha a videókészítés segít a célok elérésében, akkor mindenképp azt kell választani.

3. Megosztás

Küldje el a videót a diákoknak! Ügyeljen rá, hogy világos és a diákok számára érdekes legyen a tartalom! Mondja el nekik, hogy órán majd részletesen beszélni fognak róla!

4. Az elért változás

Miután a diákok megtekintették a videót, felkészültebben fognak tudni elmerülni a témában.

5. Csoportmunka

Hatékony módszer a téma feldolgozására, ha csoportokba rendezi a diákokat, és mindegyik csoportnak ad valamilyen feladatot (versírás, színdarabírás, videókészítés stb.).

6. Közös munka

Az egyes csoportok az egész osztállyal megosztják, mire jutottak a csoportmunka során. Tegyen fel kérdéseket, és mélyüljenek el a témában, ahogy korábban még soha!

Tekintsék át a folyamatot, végezzenek módosításokat, majd ismételjék meg!

Az órai tevékenységekkel kapcsolatban az alábbi stratégiák használatát érdemes még megfontolni:

  • Aktív tanulás: a tanár lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy az elsajátítandó ismeretekkel kapcsolatban visszajelzést és további magyarázatot kérjenek osztálytársaiktól és az oktatóktól.
  • Egymás tanítása: a diákok egymásnak magyaráznak el fogalmakat és adnak rövid feladatokat.
  • Kollaboratív tanulás: a kollaboratív tanulást segítő tevékenységek erősíthetik a diákok bevonódását a tanulás folyamatába, növelhetik a megértés szintjét, és támogathatják a kollektív intelligencia kialakulását.
  • Probléma alapú tanulás: az iskolaidő egy részében egy hosszú távú probléma megoldásán dolgoznak a diákok, amelyre egy teljes félév áll rendelkezésükre.
  • Megbeszélés vagy vita: a tanár olyan lehetőséget teremt a diákok számára, amelyben éles helyzetben kell formába önteni gondolataikat, és érvekkel kell alátámasztani véleményüket és állításaikat.

Milyen javaslatokat fogalmaznak meg az újabb kutatások a fordított osztályterem modell orvosképzésben való használatával kapcsolatban?

Kutatók egy csoportja az egyik legújabb szisztematikus felülvizsgálat során (Chen, Lui és Martinelli, 2017) 46 olyan tanulmányt tekintett át, amelyek a fordított osztályterem modell hatékonyságát nézték meg különböző tanulmányi kimenetekkel rendelkező orvosképző intézményekben.

  • A fordított osztályterem modell hatása

A felülvizsgálat megállapította, hogy a különböző tanulmányok egymásnak ellentmondó eredményekkel zárták a fordított osztályterem modell hatásainak vizsgálatát. Bizonyos esetekben mérhető előnyökről számoltak be, más esetekben viszont csak elhanyagolható fejlődést tapasztaltak a hagyományos oktatási módszerekkel szemben.

  • A fordított osztályterem modellel kapcsolatos tapasztalatok

„A diákok nagy általánosságban elégedettek voltak az új megközelítéssel. Különösen azt találták hasznosnak, hogy az egyéni tempóban végezhető online modulok mindig rendelkezésre állnak, és könnyedén hozzáférhetők.” (590. o.).

  • A diákok hozzáállásában bekövetkezett változások a fordított osztályterem módszer használatát követően

A szisztematikus felülvizsgálat pozitívnak értékelte az eredményeket. Az áttekintett tanulmányok arról számoltak be, hogy az orvosképzésben résztvevő diákok a fordított osztályterem modellben jobban élvezték a tanulást, kevésbé unatkoztak, és többet tanultak egy-egy feladat megoldásából.

  • A fordított osztályterem program hatása az ismeretekre, a készségekre és a viselkedésre

Azzal kapcsolatban, hogy a fordított osztályterem modell a hagyományos oktatással szemben milyen hatást gyakorol a diákok ismereteire és készségeire, vegyes képet mutatnak az eredmények. Egyes tanulmányok pozitívumokról számoltak be, más esetekben viszont nem tapasztaltak különbséget.

A felülvizsgálat szerzői a jövőbeli kutatásokra vonatkozóan több javaslatot is megfogalmaztak. A fordított osztályterem modellre és az orvosképzésre vonatkozó jövőbeni kutatásoknak először is számításba kell venniük, hogy a diákok mennyiben felelnek meg a modell által támasztott követelményeknek. A zavaró változók közé fel lehetne venni az osztályteremben, az osztályteremben kívül, illetve a klinikai munkával eltöltött időt. A jövőbeni kutatásoknak azt is érdemes lenne megvizsgálniuk, hogy a fordított osztályterem modell használatával mennyiben változik a különböző kognitív szinteket igénylő ismeretek elsajátításának aránya. Az ismeretszerzés és a fordított osztályterem modell használata közötti kapcsolat vizsgálatához moderátor változóként fel lehetne venni az attitűdváltozást. Végül azt is érdemes lenne mérni, hogy milyen jól emlékeznek vissza a diákok a tanultakra, és mennyiben tudják hasznosítani a tudásukat a szakmai gyakorlat során.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Felhasznált irodalom:
Bergmann, J., & Sams, A. (2012). Flip your classroom: Reach every student in every class every day. Eugene, Or: International Society for Technology in Education.
Center for Teaching Innovation at Cornell University. (2017). Flipping the classroom. Retrieved from https://www.cte.cornell.edu/teaching-ideas/designing-your-course/flipping-the-classroom.html.
Chen, F., Lui, A. M., & Martinelli, S. M. (2017). A systematic review of the effectiveness of flipped classrooms in medical education. Medical Education, 51(6), 585–597. https://doi.org/10.1111/medu.13272
Dunn, J. (2014). The 6-step guide to flipping your classroom. Retrieved from http://dailygenius.com/flipped.
Flipped Learning Network (FLN). (2014) The Four Pillars of F-L-I-P™

1 A szerző nem tesz különbséget a fordított tanulás és a fordított osztályterem fogalma között, noha a Flipped Learning Network kiadványából idézett fogalom és a cikk további részében tagolt hivatkozás az eredeti dokumentumban a fordított tanulásra vonatkozik, melyet a Flipped Learning Network tagjai komplexebbnek tartanak, mint önmagában a fordított osztályterem fogalmát.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten