A nehézipar jelentősége csökkent, a mélyművelésű bányák, kohászati üzemek többsége már bezárt, Ózd és a sajóvölgyi bányavidék válságterületté vált. Ebből az alapvetésből indul ki Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzatának közoktatás-működtetési és -fejlesztési feladatterve, amely a 2001-2006 közötti időszakra vonatkozik. A dokumentum egy passzusa - dicséretes realitásérzékkel - így szól: "folytatódott és részeredményeket hozott egy korszerűbb szakmastruktúra kialakítása".
A megyében 1997-ben 12,4 ezer gyerek tanult szakmunkásképzőben, szakiskolában, és 17,6 ezer szakközépiskolába járt. Az 1999/2000-es tanévre ez a két szám 8,6 ezerre, illetve 19,6 ezerre változott. (Eközben a gimnáziumba járók száma alig változott: 9,9 ezerről 9,5 ezerre csökkent.) Elgondolkodtató, hogy míg a foglalkoztatásban már csak 28 százalékos aránnyal szerepel az ipar Borsodban, még mindig 50 százalékos az ipari képzés aránya.
Az elmúlt évek persze sok jó irányú változást is hoztak. Indult például az EU-igényeknek megfelelő, közgazdasági jellegű, érettségi utáni szakközépiskolai oktatás. Két intézmény bővítette kínálatát szakközépiskolai osztályokkal. Létrejött alapítványi, kézműves jellegű szakiskolai képzés, miközben megszűnt például az egészségügyi vagy a gyors- és gépírói szakiskolai oktatás.
Általánosságban elmondható, hogy a nagyüzemi igényekre alapozó szakmák leépültek, és nőtt a szolgáltató jellegűek aránya. Tért hódítottak - idegennyelv-oktatással párosulva - az informatikai, vállalkozási, közgazdasági ismeretek, miközben csökkent a mezőgazdasági és az egészségügyi szakmák aránya.
- Mindenképpen alkalmazkodni kell az igényekhez, és az intézmények igyekeznek is változtatni képzési szerkezetükön. Ugyanakkor néhol háttérbe szorul az a szempont, hogy az új, jól hangzó szakmákra valóban szüksége lesz-e a gazdaságnak, a végzősök ismereteire tényleg vevő lesz-e a munkaerőpiac - fogalmazta meg aggályait Hideg Imre, a megyei önkormányzat oktatási és művelődési főosztályának vezetője. Ahhoz, hogy legalább megközelítőleg tudni lehessen, a közeli jövőben milyen szakemberekre lesz szükség, az oktatásnak információkat kell kapnia a gazdasági élet szereplőitől, a munkaügyi szervezettől is.
Az EU-csatlakozás felértékeli a hazai oktatás-képzés szerepét, célszerű volna bekapcsolódnunk a tanulók, a szakemberek nemzetközi cseréjébe. Ehhez - a közoktatás-fejlesztési feladatterv szerint - "a középfokú szakképző intézményeket alkalmassá kell tenni a fejlesztési igényekhez alkalmazkodó, rugalmas képzési, átképzési formák megvalósítására". Az oktatási szakemberek, az intézményvezetők azt mondják, ők nyitottak erre, hiszen létérdekük, hogy vonzó, jövőképet mutató képzést kapjanak diákjaik - csak a gazdaság valóban járható utat mutasson nekik.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Bokik elnöke, Bihall Tamás igencsak megdöbbentette egy korábbi háttérbeszélgetés résztvevőit. Azt mondta: a térségbe érkező - vagy ezt tervező -, fejlett technológiát, nemzetközi ipari kultúrát hozó világcégek előtt nagy akadály tornyosul: nehéz megfelelő munkaerőre találniuk. Abban a megyében, ahol még mindig óriási a munkanélküliség, és amelynek - hittük eddig - az az egyik legnagyobb előnye, hogy jól képzett munkások várnak új lehetőségekre.
- Nem reménytelen a helyzet, de tény, hogy a beruházók legfőbb baja a megfelelő összetételű és számú munkaerő hiánya. És ez már a gazdasági fejlődés gátjává vált, vagyis csökkent a megye tőkevonzó képessége - erősítette meg korábbi szavait Bihall Tamás. Sokan nem gondolnák, de például a megye egyes, húsz százalék körüli - regisztrált - munkanélküliséggel sújtott térségeiben képtelenség esztergályost vagy asztalost találni, Ózd környékén pedig éppen a fémmegmunkáló szakmák számítanak hiánycikknek. A nemzetközi cégek ugyanakkor már egyre kevésbé elégednek meg azzal, ha valaki jó munkás, arra törekszenek, hogy legalább alapfokú idegennyelv-tudással bíró szakembereket találjanak.
