A gyógypedagógiai fejlesztő foglalkozás témái

A gyógypedagógus a szakértői véleményben leírt fejlesztendő területeket figyelembe véve végzi a foglalkozásokat, ez kiegészül a saját megfigyeléseivel, tapasztalataival, a  gyermek személyiségével. Ezek a fejlesztendő területek a következők lehetnek a teljesség igénye nélkül:

• kognitív funkciók : - percepciófejlesztés ( egyensúlyrendszer, auditív rendszer, vizuális rendszer, taktilis- kinesztetikus rendszer )
• figyelemfejlesztés
• emlékezetfejlesztés
• gondolkodásfejlesztés

Olyan játékos feladatokat végeznek a tanulók, mely során fejlődik képességük ahhoz, hogy betűket, hangokat, formákat képesek legyenek megkülönböztetni. Elsősorban alsó tagozaton van óriási jelentősége a betűtanulás során. Olvasás, írás, számok kapcsán, mert a gyermek „csak” jeleket, formákat, vonalakat lát. Képesnek kell lennie arra, hogy vmilyen módon különbséget tegyen köztük, emlékezni tudjon a nevére, észrevegye, hogy nem egyforma, csak hasonló. Óriási jelentősége és fontossága van ezeknek a foglalkozásoknak. Motorikum fejlesztése: izomtónus, nagymozgások, finommotorika. A megkésett vagy kimaradt mozgásfejlődés kihat a tanulási képességekre is. Ezt kell fejleszteni, mert az idegrendszer állapota és az idegpályák fejlettsége nélkülözhetetlen a tanuláshoz.

Nem korrepetálás

A munka során sokszor találkozik a gyógypedagógus olyan kívánalmakkal a gyermeket tanító pedagógusoktól, hogy majd tanuljuk a szorzótáblát, nehezen olvas-gyakoroljunk, az írása nagyon gyenge stb. Természetesen kell olvasni, számolni, írni ezeken a foglalkozásokon is. Azonban,ha nem alakult ki a szükséges képessége a hiányos területen, fölösleges pl. olvastatni ( egész órán vagy mindig amikor csak lehetőség van rá) . Abból nem tanul a gyermek, ha százszor rosszul olvassa el azt a betűt, mi pedig százszor javítjuk ki. Ha a vizuális emlékezete nem megfelelő, nem fogja egyhamar megtanulni, mert nem képes rá.  A térirányokkal, testsémával ugyanez a helyzet, pedig ez az egyik kulcsfontosságú képesség. Amíg nem tudja megkülönböztetni a jobb és bal oldalt, addig nehezen fogja differenciálni az egymáshoz hasonlító betűket.

Mégis egy élmény az elvárásokkal szemben

Amíg úgy tűnik, hogy a fejlesztő foglalkozásokon „ csak” játszanak a gyerekek, aközben nagyon nagy dolgok történnek. Alig észrevehető, de tetten érhető, nem hangzatos és látványos, de az avatott szemeknek látható. A gyermek számára mindenképp egy élmény, mert megtapasztalja, hogy ő is ügyes, képes feladatokat megoldani - sikerélménye lesz, nő az önbizalma, kinyílik. Megtanulja figyelni megismerni önmagát. Leginkább kiscsoportos foglalkozásokon van arra lehetőség, hogy ezeket az élményeket a gyermekkel együtt átéljük.

A pedagógusok nehézségei

A pedagógus képzett a különböző módszerek: differenciálás, kooperatív technikák—stb. alkalmazásában. Személyes tapasztalom az, hogy alsó tagozaton kihasználják ezeket a lehetőségeket a tanítók. Sok időt töltenek a gyermekkel, ismerik tudásukat. Speciális tudással viszont nem rendelkeznek ahhoz, hogy mit és hogyan fejlesszenek, erősítsenek a gyermekben. Ezért is fordulhat elő, hogy egy tanuló már harmadszor ismétli az első osztályt, vagy rendre buknak meg tanulási nehézséggel küzdő gyermekek felső tagozaton.

Néhány tanács pedagógusoknak

Megéri a befektetett munka, felkészülés, önképzés a sajátos nevelésű tanulók oktatásából, neveléséből. Minél szélesebb a látókörünk, annál bátrabban birkózunk meg a kihívásokkal, minél felkészültebbek vagyunk - annál magabiztosak is. Nem szükséges kellemetlen helyzeteket teremtenünk saját magunk számára. Amit nagyon fontosnak tartok és ezzel zárnám gondolataimat: Ha egy gyermekkel problémák, nehézségek adódnak tanulásában és magatartásában, akkor a saját pedagógiai munkánkat tervezzük újra és gondoljuk át, nyugodtan!

Takács Ilona