Az élethosszig tartó tanulás forrásai
(...) A hagyományos tantermi képzések az alapvető tudásátadás eszközei. Abban az esetben, ha az alkalmazottakat tovább kell képezni, akkor ennek egyik lehetséges eleme a klasszikus megközelítés szerint az, hogy elküldjük őket tanfolyamra, ott az oktató előadja az új információkat, gyakoroltatja az ismeretanyagot szerepjátékok, szimulációk keretében. Ez a fajta tantermi tanulás egyre inkább az információszerzés elenyésző hányada, és erőteljesebben megjelennek az egyéb információforrások. Itt nemcsak arra érdemes gondolni, hogy megjelenik az ún. e-learning vagy elektronikus távoktatás lehetősége, hanem arra is, hogy egy alkalmazott nagyon sok információt és tudást szerez a más alkalmazottakkal való együttműködés, beszélgetés során. Ennek megfelelően a fő kérdés az, hogy ebből a rengeteg információból, amely nem tantermi oktatás útján ér el a tanulóhoz, mit tud hasznosítani, hogyan tudja ezeket az információkat rendszerezni és feldolgozni ahhoz, hogy ebből valóban használható tudás szülessen.
A készségfejlesztés alapelemei, a képzési ciklus
Egy oktatási stratégia csak akkor lehet hatékony, ha teljes mértékben követi és lefedi a képzési ciklust. Ezen felül amennyiben a képzési ciklust is képes felgyorsítani, olyan megközelítést eredményez, mely megfelel az IBM által gerjesztett belső igényeknek. (...) Az IBM alapvetően profit- és bevételorientált szervezet, ennek megfelelően az üzleti szinten megjelenő igényeket próbálja kielégíteni, az ezen a szinten fellépő kihívásokat próbálja feloldani. A ciklus elején megfogalmazódnak azok az újabb elvárások, az újabb üzleti kihívások, amelyek következtében felmerülnek az üzleti igények lefedéséhez szükséges kritikus készségek. Kérdés, hogy az alkalmazott fel van-e készítve erre a kritikus készségre vagy sem. (...)
Ha készséghiány lép fel, képzésre van szükség. (...) Ha a megfelelő képzés rendelkezésre áll, akkor megtörténik az oktatás, mely értékelési periódussal zárul. Ekkor mondhatjuk, hogy a hiányzó készséget lefedtük, de lehet, hogy időközben az üzleti kihívások és igények újabb készségigényeket támasztanak, és megint hiány keletkezik. (...) Látható tehát, hogy ez egy folyamatos ciklus, és mivel az IBM alapvetően IT-területen működik, és ezen a területen a tudás rövid idő alatt elévül, ez a ciklus nagyon gyors.
Formális és informális tanulás
A klasszikus képzési stratégiák nem fedik le az IBM szervezeti felépítéséből és struktúrájából adódó igényeket. A fő kérdés, hogy melyek az igényekhez megfelelően alkalmazkodó eszközök és módszerek. Ezek kiválasztásában nagyon nagy szerepet játszanak a formális és informális képzések típusai és arányai. A formális képzés alapvetően tantermi oktatás és egyéb olyan képzés, amikor hagyományos formában az oktató adja át a tananyagot a hallgatóknak. (...) Az informális képzés teljes mértékben arról szól, hogy a hallgatók nem hagyományos információforrásokból, nem hagyományos képzés során szerzik meg a megfelelő tudást. Itt nagyon nagy hangsúlyt kap a hallgatók közötti együttműködés, melyhez biztosítani kell a megfelelő eszközöket és helyszíneket. (...)
Jelen pillanatban a megszerzett tudás nyolcvan százaléka informális úton érkezik az alkalmazottakhoz. Tíz százaléka az ún. önképzés, amikor az alkalmazott folyamatosan képzi magát, olvas, konferenciákra jár, és csak tíz százalék a hagyományos oktatás, távoktatás, tantermi képzés. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy olyan oktatási stratégiára van szükség, amely nem tantermi képzésre és nem tanárcentrikus képzésre épül, hanem olyan információforrásokat eredményez, amelyek segítségével a hallgatók elé tárhatók a szükséges információk.
Az IBM oktatási stratégiája
Az eddigiek alapján olyan oktatási stratégiai állítható össze, mely hatékonyan biztosítja, hogy minden alkalmazott a megfelelő időben, a megfelelő minőségű ismeretanyag birtokában legyen, és ezeket az ismereteket alkalmazni is tudja. (...) Az IBM tehát, amikor oktatásról beszél, azt mondja, hogy a legfontosabb annak biztosítása, hogy az alkalmazott, ha bármikor bármilyen problémája van, azt egy adott terület szakértőjével, más alkalmazottakkal, más hallgatókkal meg tudja beszélni, illetve a tapasztalatcsere megtörténhessen. Lehetőség van különböző tantermi konzultációkra, előadásokra, illetve elektronikus, on-line együttműködésre, például: on-line chat, vitafórumok, tudásadatbázisok. (...)
Milyen eszközök állnak rendelkezésre ehhez a stratégiához?
IBM Global Campus: Az elektronikus képzések hátterét az IBM Global Campus (IGC) rendszer képezi. A IGC segítségével a hallgatók megkereshetik az általuk szükségesnek tartott tanfolyamokat, legyen ez akár elektronikus tananyag, akár hagyományos tantermi képzés. (...) Ha egy hallgató tantermi tanfolyamon szeretne részt venni, azt is az IGC-n keresztül tudja megkeresni, ezen keresztül tud bejelentkezni. (...) Az IGC kihasználtságát jellemző néhány adat a jelenlegi állapotról: több mint 238 000 aktív regisztrált felhasználó; több mint 30 000 aktív tanfolyam; 3000 e-learning tananyag; több mint 5000 látogató naponta. (...)
Tananyagok
Mit sem érne ez az eszköz, ha nem lennének mögötte tananyagok. A tananyagfejlesztésről egy belső IBM-es szervezet gondoskodik, az IBM Knowledge Factory (IBM Tudásgyár). (...) Ahhoz, hogy egy hagyományos tananyag jól tanulható elektronikus tananyag legyen, a fejlesztés során a következő szempontokat is szem előtt kell tartani.
- Jól felépített oktatási fázisok, melyek során a tananyag az alapvető információkat a hallgatók elé tárja, végigvezeti őket mintapéldákon, gyakoroltat és számon kér.
- Problémaorientált képzés, mely azt jelenti, hogy a hallgatók a példák és a gyakorlatok során olyan problémákkal találkoznak, melyek mindennapi munkájuk során is gyakran előfordulhatnak.
- Megfelelően kidolgozott szerkezet segítségével a hallgatók világosan átlátják, hogy a tananyag milyen lépésekben tartalmazza az elsajátítani kívánt információkat.
- Modulrendszerű kialakítás. Az oktatáshoz kapcsolódó tananyagok több modulra osztva lehetővé teszik, hogy a hallgatóknak csak a számukra szükséges modulokat kelljen végigjárniuk, melyek alapján a mindennapi munka során felmerülő problémákat meg tudják oldani.
- Elméleti magyarázatok Fogalmak világos és tömör megfogalmazása szöveges ismertetőkkel, és ha lehet, képernyőábrákkal kiegészítve.
- Eljárások ismertetése Fogalmakon alapuló műveletek részletes bemutatása. A művelet végrehajtásához szükséges lépéssorozatok pontos leírása, bemutatása animációk, szimulációk segítségével.
- Gyakorlatok Az általános műveletvégzéseket gyakoroltatják tárgyorientált feladatok elvégeztetésével. A gyakorlatok lépésenkénti megoldásával a hallgatók megtanulják, hogy az előzőekben megszerzett tudást hogyan használhatják az új koncepciók elsajátításához. (...)
Megfelelő szintű és mennyiségű multimédiás eszközök használata, melyek segítségével a hallgatók figyelme szinten tartható, a különböző hallgatói típusok (vizuális, verbális típus) kiszolgálhatók.
Tudáskezelés (tudásmenedzsment)
A tudáskezelés sokkal több mint a "megfelelő" információ megtalálására és kezelésére alkalmas technológia. A versenyelőny megtartásához az szükséges, hogy a tudáskezelési megoldások új tudásalapok létrehozásában is segítséget nyújtsanak, és az ismeretek tudatos alkalmazásával járuljanak hozzá a szervezet konkrét üzleti céljainak eléréséhez. (...) Az IBM ma már úgy tekint a tudáskezelésre, mint amely a legjobban képes támogatni egy szervezet stratégiai üzleti céljait. A tudáskezelést olyan eszköznek tekintjük, mellyel módszeresen kihasználhatók az információkban és a szakértelemben rejlő lehetőségek a szervezet reagálókészségének, innovációs készségének, hozzáértésének és hatékonyságának javítása érdekében.
Minden vállalkozás, így az IBM is "rejtett ismeretek tengerében" úszik. A tudás két olyan formáját foglalja magában, melyet közismerten nehéz hasznosítani: egy "write-only memória", amely a valaha összegyűjtött és feljegyzett adatok összessége és egy másokkal meg nem osztott passzív tudás és tapasztalat, mely az alkalmazottak fejében van. Sok szervezet a megfelelő dokumentumok megtalálásának képességét tekinti az egyetlen és legfontosabb tudáskezelési problémának. A vállalat ezért olyan termékeket vizsgál meg, mint például egy dokumentumkezelő, amely a tartalom feltárására szolgál. A dokumentumkezelés valóban rendkívüli értékkel gazdagíthatja az üzleti folyamatok széles skáláját. Ugyanakkor gondolkodjunk el azon, hogy a megfelelő dokumentum megtalálása valóban elegendő-e a végfelhasználó legfontosabb információigényének kielégítésére?
Nem lenne-e még nagyobb értéke annak, ha azt is megtudnánk, ki írta a dokumentumot? Milyen más ismeretekkel rendelkezik még ez az ember? Milyen más dokumentumokat írt még? A lényeg az, hogy olykor valóban a szakértőre van szükség és nem a dokumentumra. A tudás a tartalmat (az adatokat, információkat) és az összefüggést (egy olyan nézőpontot, amely értelmet ad a tartalomnak) is magában foglalja. Az összefüggés-teremtő kapcsolatra pedig azért van szükség, hogy értékes információkat nyerjünk a tartalomról. Másképpen fogalmazva, a tartalomnak az összefüggésre vonatkoztatása nagyobb értéket jelent, mint a tartalom egyszerű feltárásának képessége. (...)
Az IBM négyrétegű oktatási modellje
Ez a stratégia, illetve ami mögötte van, nem más, mint egy olyan négyrétegű oktatási modell, amely az eddigi tapasztalatok alapján sikeresen ötvözi a hagyományos oktatási módszereket az újabb elektronikus oktatási módszerekkel.
Első réteg: Tanulás információn keresztül
Olvasd, lásd, halld! Alapvető ismeretátadás; ideális megoldás új termék bevezetésekor vagy szervezeti stratégia közlésére. Egyszerű webelőadások, információs weboldalak, ahol a tanuló könnyen és egyszerűen megtalálja, amit keres. (...) Ez az első szint abban az esetben megfelelő, ha arról van szó, hogy a hallgató egy tantermi képzésen már részt vett, elsajátította az ismeretanyagot, és csak arra van szükség, hogy ezt szinten tartsuk vagy frissítsük, hiszen megvannak azok az alaptudáselemek, amelyeket már elsajátított egy hagyományos képzés keretében, és erre építve már egy elektronikus könyv is megfelelő lehet.
Második réteg: Tanulás interakcióval
Próbáld ki, gyakorold! Idetartoznak az alapvető képességek az új alkalmazásokhoz és az egyszerű eljárások, feladatok. (...) Ez a második réteg teljesen az e-learning, tehát az elektronikus távoktatás szintje. Itt olyan elektronikus oktatóanyagok kerülnek elő, amelyek szimulált, modellezett világokat tárnak a hallgatók elé, és nemcsak arra adnak lehetőséget, hogy a monitoron elolvassa azt az ismeretanyagot, amelyet el kell sajátítania, hanem arra is lehetőséget ad, hogy ki is próbálhassa azt, amiről az adott tananyag szól. (...)
Harmadik réteg: Tanulás együttműködéssel
Vitasd meg, gyakorold másokkal együtt! Együttműködési technikák, mint például chat, teamek, on-line kapcsolattartás az oktatóval, elősegítik, hogy a hallgatók közös tapasztalataikból csoportosan tanuljanak. (...) Ez a szint az úgynevezett virtuális oktatótermi képzés szintje is. Az oktató, illetve a hallgató szerepe ugyanaz, mint a tantermi képzések esetén, csak itt nem egy tanteremben "ülnek", hanem a hálózaton keresztül látják egymást, és a hálózaton keresztül vezeti végig őket az oktató a tananyagon.
Negyedik réteg: Tanulás csoportmunkával
Végül a tanterem és az oktató is megjelenik. Az e-learning modellben ez az igazán fejlett szintű képességeknél használandó, nem az alapfokú tudástranszfernél. Így csökken az az idő, amelyet egy tanulónak az irodán kívül kell töltenie, és optimálisan részesül a drága tantermi oktatásban és felszerelésekben. Tulajdonképpen ez teszi használhatóvá az egész oktatási modellt. Véleményünk szerint igenis léteznek olyan képzések, ahol nem elég, ha a hallgató és az oktató hálózaton keresztül találkozik, hanem szükség van a személyes konzultációra is.
IBM e-learning portál - HR-portál
Az oktatási stratégia legfőbb eszközét jelentő IBM Global Campus nem önálló (sziget) rendszerként működik az IBM szervezetében, hanem szoros kapcsolatban áll az egyéb funkciókkal, egységekkel. Ennek megfelelően az oktatási portálhoz kapcsolódik egy ún. HR-, személyzeti portál is, ahol ún. karrierfejlesztési lehetőségek jelennek meg. Az alkalmazott jelenlegi tudása és beosztása alapján ajánlatokat kap az elvégzendő oktatások tartalmára és típusára vonatkozóan. Például ha az alkalmazott meghatározza, hogy milyen beosztásba szeretne kerülni, akkor tananyagajánlatokat, képzési útvonalakat kap az IBM Global Campusban elérhető oktatások alapján. (...)
IBM Basic Blue menedzserképzés
Esettanulmányként olyan képzési rendszert mutatunk be, mely teljes mértékben ötvözi a jelen pillanatban elérhető különböző oktatási formákat és módszereket, így klasszikus vegyes képzést eredményez. A vizsgált terület: az újonnan belépő IBM-menedzserek képzése általános vezetői technikák területén. (...) A képzési idő lerövidítése érdekében a tudásszint tantermi egyeztetése helyett saját ütemezésű elektronikus tananyagot készítettünk, mely az alapvető fogalmakat és a vezetői stílusokat mutatja be. A különböző tudásszintű hallgatók a saját ütemüknek megfelelően tanulhatják végig, így a tantermi képzés időpontjára minden hallgató azonos tudásszinten lesz, és azonnal az új ismeretanyag átadására koncentrálhat. A tantermi képzési szakasz után konzultációs fázis következik, ahol a hallgatók elektronikus eszközök segítségével kérdezhetnek az oktatóktól, illetve más hallgatókkal is megoszthatják problémáikat, tapasztalataikat. A konzultációs fázis tartalmaz továbbá olyan, az oktatók által adott feladatokat, melyeket a hallgatók csoportmunkában oldanak meg úgy, hogy elektronikus eszközök segítségével működnek együtt. A konzultációs fázis után rövid tantermi konzultáció következik helyzetgyakorlatokkal, esettanulmányokkal. A képzés elektronikus alapú záróvizsgával fejeződik be. (...)
Az élethosszig tartó tanulás kihívásai
A hagyományos iskolarendszerű képzés során a tanulók nincsenek felkészítve arra, hogy önmaguktól rendszerezni tudják a nem tantermi képzés során szerzett ismeretanyagot. A legnagyobb kihívást az jelenti az alkalmazott számára, hogy a rázúduló hatalmas tömegű információból ki tudja szűrni azt, ami a saját munkaköréhez szükséges, illetve a kiszűrt tudást használható képességgé tudja átalakítani. Sok esetben az alkalmazottak arra törekednek, hogy mindent elsajátítsanak, ami hozzájuk információ formájában elér, így nagyon sok felesleges energiát fordítanak olyan tudáselemek feldolgozására, melyeket nagy valószínűséggel soha nem tudnak kihasználni. (...)
A másik jellemző tanulási forma ebben a multinacionális környezetben a saját ütemezésű elektronikus távoktatás. Ebben az esetben az alkalmazottaknak előírják, milyen ismeretanyagot sajátítsanak el, de nem kapnak konkrét ütemezést vagy időbeosztást ennek megvalósítására. (...) Ez a típusú önálló tanulás olyan mértékű szabadságot biztosít a hallgatóknak, mely számukra teljesen szokatlan. Nagyon sokan alapvető nehézségekkel találják szembe magukat.
Összefoglalva tehát azt lehet megfogalmazni, hogy az élethosszig tartó tanulás során fel kell készíteni a munkavállalókat, illetve a tanulókat az informális úton megszerzett tudáshalmaz rendszerezésére és arra, hogy önállóan, illetve elektronikus távoktatás formájában hatékonyan tudjanak tanulni.
