A készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése és az oktatási ráfordítások bővítése
Buzál Csaba
2004/11/03 11:51
2415 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az Európai Bizottság hosszú mérlegelés és tárgyalássorozatok után - bevonva ebbe a tagállamokon kívül Európa majdnem minden országát - kidolgozta az élethosszig tartó tanulás minőségi követelményeit, amelyek alapján összevethető az egyes országok teljesítménye.

A készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése
Az állampolgároknak a 21. században olyan tudásra, műveltségre, szakmai ismeretekre van szükségük, amelyek birtokában minőségi életet élhetnek mind pályájuk során, mind pedig magánemberként. Az élethosszig tartó tanulás minőségének egyik kritériuma, hogy az oktatási és képzési rendszerek milyen mértékben tudják eredményesen felvértezni az embereket azzal a tudással, amelynek segítségével le tudják győzni az életük során jelentkező nehézségeket, és meg tudják oldani az újabbnál újabb feladatokat is.

A tudás alapú gazdaság új készségeket, képességeket kíván: például az információs-kommunikációs készség, a tanulás elsajátításának képessége vagy a vállalkozói készség, de a hagyományos matematikai és szövegértési képesség is a kulcskompetenciák között szerepel. Fontos, hogy az újfajta kompetenciákat mindenki elsajátítsa, mert ez növeli a foglalkoztatottságot, és segíti az állampolgárokat abban, hogy nagyobb hozzáértéssel vegyenek részt a közéletben.

A magyar lakosság műveltsége általában megfelel a kor követelményeinek, ami egyben az élethosszig tartó tanulás minőségének bizonyítéka is. Gondot okoz ugyanakkor a társadalom egy részének funkcionális analfabetizmusa s az új kompetenciák (informatika, szociális készség, a tanulás képességének elsajátítása, nyelvtudás stb.) széles körű birtoklásának hiánya.

Az oktatási ráfordítások bővítése
Az élethosszig tartó tanulás egy merőben új tanulási, fejlesztési struktúrát feltételez, ezért forrásbiztosítási és támogatási elve is komplexebb, átfogóbb a megszokottnál. Kétségtelen, hogy az élethosszig tartó tanulás feltételeinek létrehozásához és hatékony működéséhez is szükség van épületekre, felszerelésre, és biztosítani kell a megfelelő oktatási tartalmat, tanszemélyzetet és tanulási időt. A források rendszerének tükröznie kell az egész életre kiterjedő tanulási modell alkotóelemeinek egységét.

Az LLL (Lifelong Learning = élethosszig tartó tanulás) ráfordításainak egyik sajátossága a kötelező, formális oktatás előtti és utáni képzés támogatásának növelése. Az iskola előtti oktatás, nevelés egyre meghatározóbbá válik. A kisgyermekkori nevelésnek, az iskolára való felkészítésnek a fontosságát; az egyén szellemi és szociális fejlődésére való kihatását szülők és oktatáspolitikusok már korábban felismerték, noha ennek optimális idejéről és módszereiről sokat vitatkoznak. A korai nevelésbe, fejlesztésbe való nagyobb beruházás hosszú távon mindenképpen megtérül.

A kötelező oktatás utáni tanulás sokféle formát ölthet: lehet szakmatanulás, átképzés, továbbképzés, irányulhat az alapkészségek elmélyítésére, de kifejezheti az egyének különböző igényeit és speciális körülményeit. Az iskola utáni, felnőttkori ismeretszerzésben, készségfejlesztésben és önművelésben előtérbe kerül a tapasztalati tanulás aspektusa. Ezért biztosítani kell minden - fiatal és idősebb - felnőttnek a lehetőséget arra, hogy a munkájához vagy személyes életéhez kapcsolódóan tanulhasson. Ez azt jelenti, hogy az emberek különböző motivációktól indíttatva a kínálatok széles köréből, sokféle és nagyszámú ajánlatából választhatják ki a számukra legmegfelelőbb tanulási formát.

A tanítás minősége jelentős mértékben befolyásolja az élethosszig tartó tanulás hatékonyságát. Ennek egyik meghatározója a tanárok, oktatók, gyakorlatvezetők stb. felkészültsége, alkalmazkodási készsége, például hogyan tudják hasznosítani munkájukban az információs-kommunikációs technológia nyújtotta lehetőségeket, vagy hogyan tudnak megfelelni a tananyagváltozás követelményeinek. A második fontos minőségi követelmény a tanárok tanulócentrikus szemléletmódjának kialakulása és mindennapos gyakorlattá válása. A harmadik meghatározó szempont a tanárok-tanulók aránya; a pedagógushiány ugyanis az Unió számos országában máris problémát jelent. A felsorolt követelmények közül egynek a figyelmen kívül hagyása is súlyos gondot okoz az élethosszig tartó tanulás hatékonyságának növelésében.

Az élethosszig tartó tanulás összesített minőségi indikátorai (OECD/PISA 2001) arra engednek következtetni, hogy Magyarországon - a 15 éves korosztály körében tapasztalható szövegértési hiányok és a problémamegoldó gondolkodásra nevelés zavarainak ellenére - a tanítás színvonala megfelelő, a pedagógusok (az óvónőtől az egyetemi tanárig) nemzetközi összehasonlításban is kiállják a próbát. Kétségeink vannak azonban afelől, hogy elértük-e az információs-kommunikációs technológiában az európai átlagértékeket, elegendő-e az oktatók, nevelők idegennyelv-tudása, és általános-e a tanulócentrikus tanítás. Kívánnivalót hagy maga után pedagógusaink, andragógusaink továbbképzése, felkészítése az új feladatokra, legalábbis ami a résztvevők körét, a tanfolyamok gyakoriságát illeti.

A forrásmegosztásokra jellemző, hogy egyrészt az élethosszig tartó tanulásban meghatározóak maradnak a központi támogatások, amelyek bizonyos célcsoportok gondjain kívánnak enyhíteni. Másfelől azonban az oktatás és képzés új formái utat engednek a két- és többoldalú támogatási egyezményeknek, melyek lehetővé teszik a különböző helyeken meglévő anyagi eszközök költséghatékony mobilizálását. Az Európai Unió több tagállamában az élethosszig tartó tanuláshoz felhasználható források új formáit vezetik be, mint például az egyéni tanulási számlát, a nálunk sem ismeretlen különböző adókedvezményeket és a képzést biztosító járulékokat.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten