A magyar irodalomtörténetnek a Nyugat egy olyan csodálatos állomása, amikor a legnagyobbak (Ady Endre, Babits Mihály, Móricz Zsigmond, Balázs Béla, Csáth Géza, Juhász Gyula, Kaffka Margit, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád...) együtt alkothattak, és egy nagyszerű szellemi minőséget hoztak létre.
A Nyugat alkotói köre a Zeneakedémián
A lap az irodalmat ismerő emberek számára egyértelműen az irodalmi progressziót jelképezi, ám ez nem kapcsolódott össze társadalmi radikalizmussal, sőt! A folyóirat első éveit a politikai óvatosság jellemezte, míg az I. világháború alatti "apolitikus Nyugat" már védelmébe vette a háborúellenes verseiért meghurcolt Adyt és Babitsot. A lap kizárólagos mércéje a művészi színvonal és az irodalmi érték volt. Sokféle stílust, egyéni hangot, változatos szellemi irányokat bátorított, és megjelenést biztosított számukra. A szellemi szabadság és függetlenség szimbóluma lett.
A folyóirat egyik címlapja
Fenyő Miksa, a Nyugat szerkesztője a szellemi "atmoszféra megteremtésében" látta a feladatot:"Akik a Nyugatot elindították útjára, nem gondoltak közjogi változásokra, de erősen hittek a gyökeres reform szükségességében szellemi téren, mert meg voltak győződve, hogy ez minden egyéb reform előfeltétele. Nem volt nekik pontozatokba foglalható reformprogramjuk. Nem volt koncepciózus elgondolásuk arról, hogy mi módon lehetne igazi városi polgárságot teremteni, hogyan lehetne az országot a vármegyék béklyóiból kiszabadítani, igazi parlamentáris alkotmányra szert tenni stb. stb. - ilyen charta nem lebegett szemük előtt... De egyet tudtunk, hogy mindaddig, míg azok szava, akik a szellem elitjét képviselik, elsősorban az írók, nem jutnak olyan tekintélyhez, hogy a nemzeti közvélemény az ő törekvéseikben a nemzeti érzés kifejezését nem látja, addig semmilyen téren nincs meg a reform lehetősége.
Akik a Nyugatot elindították útjára, nem gondoltak közjogi változásokra, de erősen hittek a gyökeres reform szükségességében szellemi téren, mert meg voltak győződve, hogy ez minden egyéb reform előfeltétele. Nem volt nekik pontozatokba foglalható reformprogramjuk. Nem volt koncepciózus elgondolásuk arról, hogy mi módon lehetne igazi városi polgárságot teremteni, hogyan lehetne az országot a vármegyék béklyóiból kiszabadítani, igazi parlamentáris alkotmányra szert tenni stb. stb. - ilyen charta nem lebegett szemük előtt... De egyet tudtunk, hogy mindaddig, míg azok szava, akik a szellem elitjét képviselik, elsősorban az írók, nem jutnak olyan tekintélyhez, hogy a nemzeti közvélemény az ő törekvéseikben a nemzeti érzés kifejezését nem látja, addig semmilyen téren nincs meg a reform lehetősége".
A századforduló egyszerre konzervatív és liberális légkörében többszöri nekifutásra indították meg a lapot. Móricz a negyedszázados jubileumi ülésen ezt mondta: "Mikor huszonöt év előtt Ignotus, Osvát Ernő és Fenyő Miksa megalapították a Nyugatot, ezzel a tettel igen szükséges és aktuális szervet teremtettek meg. Az akkori fiatal generációnak adtak, íróknak és olvasóknak, levegőt és irodalmi létalapot.
Az 1931-es szilveszteri buli résztvevői
A Nyugat azért jött létre, mert az előttünk járó generáció tudni sem akart rólunk." - mondta Babits. " A Nyugat 1908. január 1-én indult. Főszerkesztője Ignotus, szerkesztői: Fenyő Miksa és Osvát Ernő. 1929-től Osváth öngyilkossága után Babits, Móricz és Gellért Oszkár közösen szerkesztették a lapot. 1933-ban Móricz és 1939-ben Gellért hagyta ott a folyóiratot. 1941-ben Babits halála után a hatóságok nem engedélyezték a lap további megjelenését.
Ignotus portréja
A cím iránymutatás, program és kihívás egyben. A nyugati irodalmak színvonalára emelni a magyart, az új áramlatoknak (szimbolizmus, szecesszió, impresszionizmus, naturalizmus) teret adni, merészen szembefordulni a kötelező optimista epigonizmussal, de nemcsak hozni, hanem nyugatra átvinni is akart "keleti" egyetemes értékeket. Ignotus a Kelet népe című írásában a következőket fogalmazza meg: "A nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetekA nap s az emberiség s a történelem keletről nyugatra tart. Kelet népének is ez az útja, s ha járja: azon nap alatt jár, annak az emberiségnek felese, annak a történelemnek alakítója, mint a legnagyobb nemzetek."
A címlapon a legelső számtól kezdve Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme, amely jelképe lehet a bujdosó magyar költészetnek, amikor a legnehezebb időkben is megmaradt a toll és a mécses.A címlapon a legelső számtól kezdve Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme, amely jelképe lehet a bujdosó magyar költészetnek, amikor a legnehezebb időkben is megmaradt a toll és a mécses. Nyugat...1908-1941...33 évfolyam...néhány száz, később néhány ezer példányszámban megjelenő folyóirat. De a teljesítmény és hatása csak a reformkor nagy nemzedékéhez (Kölcsey Ferenc, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János) hasonlítható.
