A lutheránus egyházszervezet
A katolikusokétól eltérő nézetek és szemlélet alapján, Luther elvei szerint épült ki az ún. evangélikus egyház a 16. század folyamán. Miután a katolikus egyháztól eltérően birtokai, tizedjövedelme nem volt, a hívek juttatásaiból tartotta fenn magát. Magának az egyházszervezetnek a katolikusokéhoz hasonló egységesítése, hierarchikus rendjének kialakítása nem volt cél (sőt!!!), ezért országonként és időszakonként változott a felépítése. Általában az egyes egyházkerületeket a lelkészekből és világiakból álló tanács, a konzisztórium irányítja. A konzisztórium tagjait, a presbitereket vagy a fejedelem, illetve földesúr jelölte ki, illetve bizonyos egyházi és világi tisztségek viselői automatikusan, címükből, feladatukból adódóan váltak tagjaivá. A konzisztórium vezetője többnyire maga a fejedelem illetve földesúr volt. Az egész egyházat érintő kérdésekről nem egy konkrét vezető, hanem zsinat dönt. Az evangélikus lelkészek nősülhetnek, ugyanúgy két szín alatt áldoznak, mint híveik. Ezzel is kifejezték, hogy a lelkészek - ellentétben a katolikus papsággal - nem állnak közelebb Istenhez, mint a világiak, csak épp a lelkészség a foglalkozásuk. A papságot magát nem tekintik szentségnek.
A kálvinista egyházszervezet
Luther és az egyház reformjának hívei tiltakoztak ugyan a katolikus dogmatika és az egyház felépítése, működése miatt, de önmaguk sem értettek egyet számos teológiai kérdésben. Ez a konfliktus volt az oka annak, hogy a svájciak is külön egyházat építettek ki. Ezt nevezzük református egyháznak. Az egyházkerületeket a svájci kantonok szövetségének mintájára a lelkészek és polgárok közül demokratikusan választott presbitérium irányította, - de nagyon fontos, hogy - fejedelmi, földesúri beleszólás nélkül. A lelkészeket is maguk választották. A kálvini egyház sem egy sémára, egy központilag meghatározott hierarchia szerint működött, hanem - a lutherihez hasonlóan - országonként, helyenként eltérő szervezetű volt.
Forrás
Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Gondolat K., Bp., 1985
Dr. Szántó Konrád: A katolikus egyház története. Ecclesia, Budapest, 1983
Vallástörténeti kislexikon. Kossuth Kiadó, 1975
Verbényi - Arató: Liturgikus lexikon. Ecclesia Kiadó, Budapest, 1989
