A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (matematika, természettudomány és szövegértés) vizsgálja a tizenöt éves tanulók képességét. A felmérés háromévenként zajlik. Célja elsősorban a mindennapi életben használható tudás vizsgálata.
A mérés állandó részét képezik még a diákok családi és iskolai hátterével összefüggő információkat gyűjtő kérdőívek is, amelyek segítségével tanulmányozhatóvá válnak a tanulók teljesítményét befolyásoló háttértényezők. A 2006-os mérési ciklus fő területe a természettudomány volt.
A magas színvonalú természettudományi tudás és a technika bizonyos fokú ismerete egyre nagyobb szerepet játszik a 21. századi ember életében. Mivel az egyén állampolgárként egyre gyakrabban kerül felelősséggel járó döntési helyzetbe, egyáltalában nem mindegy, hogy milyen minőségű természettudományi és műszaki ismeretekkel rendelkezik, illetve mennyire jó az érvelő-, a következtető- és véleményalkotó képessége.
A PISA a különböző követelmények ötvözésével egy új fogalmat, az alkalmazott természettudományi műveltség (scientific literacy) fogalmát hozta létre, amelyet az alábbi módon definiált:
Az alkalmazott természettudományi műveltség az egyénnek az a képessége, hogy a természettudományi ismeretek és azok alkalmazása segítségével képes kérdéseket feltenni, új ismereteket elsajátítani, meg tud magyarázni természettudományi jelenségeket, és megfogalmaz természettudományi problémákkal kapcsolatos, bizonyítékokkal alátámasztott következtetéseket. Az egyén megérti az emberi tudásként és emberi felfedezőmunkaként is értelmezhető természettudományok jellemző tulajdonságait, és azt, hogy a természettudományok és a technika hogyan alakítja fizikai, szellemi és kulturális környezetünket. Megfontolt állampolgárként hajlandó magát elkötelezni természettudományi vonatkozású problémák és természettudományos elméletek mellett. A mérés arról tájékoztat, hogy a hazai közoktatásban tanulók a PISA feladatainak megoldásához szükséges minden tudáselemet elsajátíthatnak. Ugyanakkor az első NAT bevezetésével elkezdődött tantervi reform a mindennapi nevelési-oktatási gyakorlatban még messze van attól, hogy valóban kompetencia alapú oktatásról beszélhessünk.
Eredmények
A finn oktatási rendszer eredményessége már a harmadik PISA-mérésben vívja ki a világ elismerését. A kiemelkedő szövegértési és matematikaeredmények után a természettudományi vizsgálatban is azt bizonyították a skandináv ország diákjai, hogy felkészültségük az oktatás valamennyi területén kiváló. A „finn csoda” – ahogyan nevezni szokták – oka nem egyszerűen a magas követelményekben, a jó minőségű tankönyvekben és a pedagógusképzésben vagy az iskolák jó felszereltségében keresendő. Finnországban az oktatás nagy presztízsű nemzeti ügy, ahol az iskola és a pedagógusok élvezik a társadalom bizalmát, anyagi és erkölcsi megbecsülését.
A távol-keleti országok természettudomány-oktatása hagyományosan jó. Az angolszász országok közül a PISA-nak jelenleg otthont adó Ausztrália és a szomszédos Új-Zéland ért el kiemelkedő eredményt. A két leggyengébb teljesítményt nyújtó európai ország, Románia és Montenegró. Hazánkéval statisztikailag ekvivalens eredményt ért el Svájc, Ausztria, Belgium, Írország, Svédország, Lengyelország és Dánia. Franciaország eredményei pedig statisztikai értelemben gyengébbek a magyar természettudományi eredményeknél. A magyar természettudomány-oktatás helyzete kevesebb aggodalomra ad okot, mint a szövegértésé és a matematikáé. Ugyanakkor azt a tévképzetet is el kell felednünk, hogy olyan tanulói elittel rendelkezünk, amely a világon az egyik legjobb volna.
Ha elfogadjuk azt a közgazdasági alaptételt, hogy az oktatás az egyik legjobban megtérülő gazdasági befektetés, amely a képzett munkaerő révén növeli egy ország gazdasági teljesítőképességét, úgy Magyarországnak is sürgősen növelnie kellene azt.
Hazánkban a fizika és a kémia a legnépszerűtlenebb középiskolai tantárgy, diákjaink mégis a fizikai világ rendszerei alteszten érték el a legjobb eredményt. Ez nemzetközi viszonylatban is kimagasló, hiszen Európán belül csak egy, valamennyi országot figyelembe véve mindössze három ország – Tajvan, Hongkong és Finnország ért el jobb eredményt ennél. Azonban a magyar diákok kísérletekkel, mérésekkel kapcsolatos elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata lényegesen elmarad a világ legtöbb országában megszerezhető hasonló tudás és tapasztalat mögött. Nem nehéz észrevenni, hogy az országoknak ezt a csoportját az egykori szocialista országok alkotják, ahol presztízsokokból vagy más megfontolásból az elméleti és ismeretalapú oktatást részesítették előnyben.
Szövegértés
A szövegértést a következőképpen definiálja a PISA: „írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”
Azok az országok, amelyekben a 15 éves diákok szövegértési átlageredménye magas, számottevő gazdasági és társadalmi előnyre tehetnek szert a jövőben, amikor a ma 15 éveseinek képességbeli előnye a képzettebb munkaerő kialakulásában manifesztálódik. A vezető hármas Korea, Finnország és Hongkong.
A magyar diákok átlaga a szövegértés területén a 23. és 30. pozíció közötti tartományba sorolja be hazánkat. Ez statisztikailag egyenértékű Ausztria, Franciaország, Izland, Norvégia, Csehország, Lettország, Luxemburg és Horvátország eredményével, gyengébb például Makaó-Kínáénál, illetve szignifikánsan jobb Portugáliánál.
A szövegértési kompetencia tekintetében a lányok Magyarországon is jobbak, mint a fiúk. A döntően logikai és absztrakciós képességet igénylő tudományterületeken, mint amilyen a matematika, általában a fiúk érnek el jobb eredményeket. A lányok bizonyos mértékig kompenzálni tudják átlagos logikai képességüket azzal, hogy pontosabban megértik, mit vár tőlük az adott feladat.
A fiúk gyengébb szövegértési képességét az ellensúlyozza, hogy absztrakciós és következtetőképességük jobb, mint a lányoké. Az országok közötti különbségeknél nagyobbak az országokon belüli egyenlőtlenségek, és természetesen nagyobb problémát is jelentenek. A gyenge szövegértési képesség napjaink egyik súlyos problémája, hiszen hatással van az egyén jólétére, valamint a társadalom és a gazdaság állapotára és versenyképességére egyaránt. Fokozottan érvényes lehet ez térségünk országaiban, amelyek célul tűzték ki a gazdasági felzárkózást Európa fejlettebb régiójához.
A magyar diákok képességeloszlása a különbségek tekintetében az „egészségesebbek” közé tartozik. Fontos felismernünk azt, hogy a magyar oktatásnak legalább olyan fontos feladatává vált tehetséges diákjaink továbbfejlesztése, mint a lemaradók arányának csökkentése. Magyarország azokhoz az országokhoz tartozik, amelyeknek az eredménye nem változott a PISA 2000 óta eltelt hat év során.
A tantervekben és általában az oktatásügyben bevezetett változások hatása tehát jelenleg még nem éri el az oktatás gyakorlatát.
Az alkalmazott matematikai műveltségről
"Az alkalmazott matematikai műveltség azt jelenti, hogy az egyén felismeri és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és matematikatudása hozzásegíti ahhoz, hogy saját életének valós problémáit helyesen oldja meg, és a társadalom konstruktív, érdeklődő, megfontolt tagjává váljék." A magyar diákok teljesítménye 57 ország mezőnyében a 23-31. hely közötti tartományba helyezhető el. Ha az országokat párosával hasonlítjuk össze, akkor megállapítható, hogy diákjaink azonos eredményt értek el, mint francia, egyesült királyságbeli, lengyel, szlovák, luxemburgi, norvég, litván és lett társaik. Statisztikai értelemben jobb eredményt ért el nálunk például Írország és gyengébbet Spanyolország.
A magyar diákok 2003-ban és 2006-ban mért matematikai eredményei ugyanazt a változatlanságot tükrözik, mint amit a szövegértés vizsgálattal kapcsolatosan elmondtunk.
A magyar fiúk matematikai eredményei ugyan szignifikánsan jobbak a lányok eredményénél, ahogyan az országok nagy többségében.
Szegregáció
A PISA-vizsgálatok kitérnek a tanulók és iskolák szociális, gazdasági és kulturális hátterére, az oktatásszervezés és a tantermi folyamatok, az iskolák humán erőforrásai és tárgyi ellátottsága, az iskolai autonómia, valamint a rendszerszintű változók, az eltérő tanterv és szervezeti felépítés. A részt vevő országok oktatási rendszerei különböző stratégiákkal igyekeznek megfelelni annak a két, egymásnak látszólag ellentmondó társadalmi igénynek, amelyek egyike a tanulók tehetségében, érdeklődési körében mutatkozó különbségek miatt az oktatási rendszer széttagolása felé, a másik az egyenlő esélyek és az átjárhatóság biztosítása érdekében az oktatási rendszer homogenitásának irányába hat. Az egyes iskolatípusokat eltérő céljuk és kimenetük miatt eltérő képességű diákok választják, az eltérő intézménytípusok részben éppen a képesség szerinti szelekció megvalósításának céljával jöttek létre. De nem mindegy, hogy ez a szelekció melyik életkorban kezdődik el, s megy végbe.
Az oktatási rendszerek egyik legfontosabb célja, hogy egyenlő esélyeket biztosítsanak a felnövekvő nemzedék minden tagjának, hogy a tanulók családi helyzetüktől, szociális hátterüktől függetlenül egyformán magas színvonalú, eredményes oktatásban részesüljenek. Mivel az oktatás minősége és eredményessége erősen befolyásolja a tanulók későbbi boldogulását, kereseti lehetőségét, szociális helyzetét, az oktatási rendszer az egyenlő esélyek biztosításával a társadalmi mobilitás egyik legfontosabb eszköze lehet.
Ezért a PISA mérés kitér annak feltárására is, hogy a részt vevő országok, oktatási rendszerek mennyire képesek egyenlő esélyeket biztosítani a különböző hátterű tanulóknak, azaz mennyire méltányosak.
Magyarországon, Franciaországban és Luxemburgban van a legkevesebb esélyük a tanulóknak arra, hogy a szociális, kulturális és gazdasági hátterük alapján elvártnál jobb eredményt érjenek el.
Az eredményekről összefoglalóan
A kelet-európai térségen belüli pozícióink közepesek.Szlovénia, Csehország és Észtország, akárcsak a gazdasági fejlődés terén, az oktatásban is előttünk járnak. Magyarország egyik területen sem tudott átlag feletti eredményt elérni, sőt matematikából és szövegértésből, igaz nem drámai mértékben, el is maradtunk az átlagtól. Egyedül a természettudományi teszt eredménye biztatóbb kissé.
A kilencvenes évek elejétől tartó folyamatos tantervi reformok úgy látszik, elsősorban elméleti jelentőségűek, az oktatás gyakorlatán, eredményességén egyelőre nem tudtak változtatni.
A magyar diákok nem képesek világosan, érthetően megfogalmazni érveiket, magyarázataikat vagy éppen véleményüket. Ez egyébként nem csak az iskolában, hanem az élet más területein, például az emberi kapcsolataikban is komoly nehézséget okozhat.
A matematikaoktatás problémája tapasztalataink szerint az, hogy a diákok nem tanulnak meg gondolkodni (eltérő mértékben és jelentőséggel ez a legtöbb tantárgy esetében elmondható), hanem főként rutinokat sajátítanak csak el. Így történhet meg az, hogy ismert matematikai tartalmakra épülő feladatokat - azért mert az órai közegből egy ismeretlen kontextusba kerülnek –, nem tudnak olyan hatékonysággal megoldani, mint külföldi társaik, akik egyébként a matematika elméletéből talán kevesebbet tudnak felmutatni.
Egy tipikus magyar iskolában a szülők szocioökonómiai helyzete és ebből következően a diákok képessége között nincsenek nagy különbségek, ami azt jelenti,hogy az iskolaválasztás a társadalom „kasztosodásának” egyik első lépcsője, és ezzel minimális mobilitás mellett, a társadalom minden rétege önmagát termeli újra. A három mérési terület eredményeinek változatlanságából kitűnik, hogy a tantervi szabályozás önmagában nem elegendő eszköz arra, hogy az iskolai gyakorlatban változást indukáljon.
Tanulságos ebből a szempontból Korea példája, amely a tantervi reformok lényeges elemeit az iskolai számonkérésekbe és a felvételi követelményekbe is azonnal beépítette, és ezzel az oktatás valamennyi szereplőjét, tanárokat, diákokat egyaránt, érdekeltté tette az adott kompetenciák, képességek fejlesztésében.
Kanada, Ausztria, Svájc, Hollandia, Belgium, Japán, Finnország pénzük vásárlóerejét figyelembe véve is kétszer-háromszor annyit költ diákjai oktatására, mint Magyarország
Észtország példája biztatást jelenthet számunkra abban a tekintetben, hogy a magyar gazdasággal egy szinten álló ország is komoly eredményekre képes, ha az oktatást stratégiai jelentőségű nemzeti ügynek tekinti, és ennek megfelelő pénzügyi forrásokat rendel hozzá.
- A vizsgálat teljes anyaga innen tölthető le.
