Az emberi és polgári jogok miden ember számára biztosították a jogi egyenlőséget, azaz megszüntették a származás alapján járó előjogokat és bizonyos értelemben korlátozták az állam hatalmát az emberek fölött. Ma Magyarországon ezeket a jogokat alapvetően az Alkotmány biztosítja és az állampolgárok alapvető jogai elnevezést használjuk velük kapcsolatban.  Személyi szabadságjogok    Justitia  Az élethez való jog - minden ember veleszületett joga, amitől senki sem foszthatja meg. Ennek alapján minősítette az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek a halálbüntetést.  Az emberi méltósághoz való jog - szintén minden emberrel vele született, elidegeníthetetlen jog. Ez azt jelenti, hogy senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, megalázó, embertelen bánásmódnak alávetni. Ebből vezette le az Alkotmánybíróság a házasságkötéshez való jogot, s törölte el a fegyveres testületeknél a házasságkötés engedélyezését mint az emberi méltóságot sértő aktust. Személyes szabadság és sérthetetlenség - azt jelenti, hogy mindenkinek joga van a szabadságra és a biztonságra. Csak törvényben pontosan meghatározott esetekben lehet valakit a szabadságától megfosztani (őrizetbe vétel, letartóztatás, szabadságvesztés büntetés). A Magyar Köztársaságban minden ember jogképes, azaz jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A bíróság előtt mindenki egyenlő, senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg (ez az ártatlanság vélelme). A mozgásszabadság és a szabad lakóhelyválasztási jog - mindenkit megillet, aki törvényesen tartózkodik Magyarországon, magában foglalja a lakóhely és az ország elhagyásának jogát is. Csak törvényi esetekben korlátozható. Pl.: a bíróság a magyar állampolgárokat konkrét településről kitilthatja, a külföldieket az országból kiutasíthatja; járvány esetén a közegészségügyi hatóságok korlátozhatják a mozgásszabadságot; a rendőr az állampolgárt meghatározott esetekben előállíthatja. A jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog - a magánlakásba csak a tulajdonos vagy a birtokos hozzájárulásával lehet belépni, mindenki szabadon rendelkezik arról, hogy kinek és mikor tárja fel magántitkait, személyes adatait. A postai küldemények csak akkor bonthatók fel, ha hiányos címzés miatt kézbesíthetetlenek, vagy a csomagolás sérülése miatt a tartalma megóvása indokolja. Súlyos, szándékos bűncselekmények esetén a bíróság engedélyezheti a rendőrségnek a magánlakás átkutatását, levelek tartalmának megismerését, adatok beszerzését.  A gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság - jelenti a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását, annak kinyilvánítását vagy ki nem nyilvánítását, gyakorlását és tanítását is. Erre hivatkozva azonban nem lehet megtagadni a haza védelmét, hiszen ismert a fegyver nélküli katonai szolgálat, illetve a polgári szolgálat.  Politikai szabadságjogok    Justitia  A véleménynyilvánítás szabadsága és a közérdekű információhoz való jog - azt jelenti, hogy mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. A véleménynyilvánítás szabadságának azonban határt szab, pl. az államtitkok köre, a köznyugalom védelme és a személyiségi jogok védelme. Sajtószabadság - alapelve szerint mindenkinek joga van sajtóterméket előállítani, de nyilvántartásba kell vetetni és impresszummal ( a kiadás és szerkesztés legfontosabb adatai) kell ellátni. A bíróság betilthatja az olyan sajtótermékeket, amelyek sértik a közerkölcsöt, vagy veszélyeztetik a köznyugalmat. A sajtónak bizonyos esetekben helyreigazítási kötelezettsége van. A sajtószabadságot is korlátozza tehát az államtitkok köre, a köznyugalom védelme és a személyiségi jogok védelme, az adatvédelem.  A gyülekezési jog - azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri a békés gyülekezés jogát, és biztosítja annak szabad gyakorlását, gyülekezni tehát bárhol lehet, de a közterületen tartandó gyűléseket előre be kell jelenteni. A rendőrség akkor tilthatja meg bármely rendezvény megtartását, ha az a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna, vagy súlyosan veszélyeztetné a Parlament vagy a helyi önkormányzat, illetve a bíróságok munkáját.  Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetőleg azokhoz csatlakozni. Ide értendő a pártoktól a szakszervezetekig, a mozgalmakon és klubokon át minden szerveződési forma. De politikai célt szolgáló fegyveres szervezet az egyesülési jog alapján nem hozható létre.  A panaszjog alapján mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.  A választójog - azt jelenti, hogy minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési és a helyi önkormányzati választásokon választható és - ha a választás, illetőleg népszavazás napján az ország területén tartózkodik - választó legyen, valamint országos vagy helyi népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. Nincs választójoga annak, aki a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, illetőleg aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, továbbá aki jogerős szabadságvesztés büntetését, vagy aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.  Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a közügyek vitelében, továbbá hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.  Gazdasági jogok   Mérlegen az igazság.   Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül. Munkához való jog - mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. Ez magában foglalja a munka és a vállalkozás szabad megválasztását, és azt is, hogy aki önhibáján kívül munkanélkülivé válik, azt támogatás, munkanélküli segély illeti meg. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.  Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.  Az állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz.  A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az embereknek bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. Azaz az egyenjogúság azt jelenti, hogy az állam nem tesz különbséget a polgárai között, s az ilyen különbségtételt (a diszkriminációt) tiltja és büntetni rendeli. Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - dőlt betűvel szedett alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható.