A korona leírása

A magyar korona két részből áll:

Bizánci vagy görög korona: a felső résznél magasabb ezüsttartalmú, vastagabb, halványabb aranyból való abroncs, görög nyelvű magyarázattal ellátott rekeszzománc-képekkel. Az abroncs nem szabályos kör alakú.

Maga a görög korona is két részre oszlik: alsó és felső részre.

A felső rész: elöl fültől fülig háromszög alakú és félköríves oromzatok egymásutánja, 1-1 színes drágakővel (vörös, kék, fehér). Hátul az oromzatok helyett nagy gyöngyök vannak. Elöl és hátul egy-egy kép díszíti, melyeken Krisztus, illetve Dukász Mihály bizánci császár képe látható.

Alsó rész: nyolc, négyszögletű színes zománclemez váltakozik sima mezőkkel, a sima mezőkben drágakövek vannak, a zománclemezek arkangyalokat, szenteket, uralkodókat ábrázolnak.

A latin korona: sötétebb, tisztább aranyból kimunkált négy keresztpántból áll, melyek kb. 5 centiméter szélesek. Képei apostolokat ábrázolnak, tetején pedig egy Krisztus-kép van, mely átfúrva tartja a keresztet. Két oldalán hosszú, lecsüngő aranyláncok díszítik, melyek lóhere formában csoportosuló drágakövekkel végződnek. Hátul középen egy hasonló lánc csüng.

A korona képei:

Elöl középen a trónuson ülő, világbíró Krisztus képe látható, a Pantokrator. Feje körül keresztes fénykoszorú, jobb keze áldásra emelve, balban az élet könyve. Mellette ciprusfák, és monogram. Krisztus képének központi elhelyezése a koronán a hatalom isteni eredetére utal.

Hátoldalán, Krisztussal átellenben, kicsit kisebb kivitelezésben Dukász Mihály. A kép felirata: Mihály, a rómaiak (=bizánciak) császára, a Dukász. Jobbjában bizánci jogar, baljában kardmarkolat. A vörös színű betűk is császári mivoltát jelzik. Képének szerepeltetése és elhelyezése a koronán azt jelzi, ő az égi hatalom földi hordozója.

A Pantokrator kép mellett két oldalt, alul: Mihály (balra) és Gábriel (jobbra) arkangyal kezükben hírnöki pálca. Görög betűk jelölik a nevüket. Szent György, a katonák védőszentje, és Szent Demeter, a barbár seregek pusztítója: a bizánci egyház harcos szentjei. Kezükben lándzsa és pajzs látható. Szent Kozma Szent Damján: orvosszentek. A legenda szerint ingyen gyógyítottak, így ők az önzetlen égi tudomány közvetítői. Orvosi műszert tartanak a kezükben. Bíborban született Konstantin: (Dukász képe mellett alul, jobbra) a rómaiak császára. Dukász trónörököse és társcsászára. A vörös betűk, az apjáéhoz (Dukász Mihályéhoz) hasonló ábrázolás is kiemeli előkelő mivoltát.

Géza, "Turkia hívő királya". Az ő képe is Dukász Mihály mellett látható, bal felől. A kékes felirat jelzi: Géza csak király, nem császár. A képen olvasható "Turkia" felirat Magyarországot jelenti. Korona van fején, de fénykoszorú nincs körülötte, kezében kettős kereszt és kardmarkolat látható.

A latin korona felső Pantokrator-képe. Ábrázolásmódja ugyanolyan, mint a görög koronán. Krisztus feje mellett a nap és a hold. Középen csavarmenetes lyuk fúrja át a képet, ebben áll a kereszt.A keresztpántokon lévő alsó zománclemezek alig láthatók, mert a Pantokrator-kép és Dukász Mihály képe elfedik. De a latin felirat látszik: a Pantokrator-kép mögött Szent Bertalan képe "rejtőzik", Dukász Mihály képe mögött pedig Szent Tamásé.

A keresztpántokon lévő apostolok képei:

A Pantokrator-kép felett Szent János képe. A jobb oldali keresztpánton Szent Fülöp, és Szent Pál. Dukász Mihály képe felett Szent Jakab. A baloldali pánton Szent András, és Szent Péter.A latin korona keresztpántjain tehát Jézus Krisztus és 8 apostolának képei láthatóak (sőt, ebből kettő takarásban van!). Joggal vetődik fel a kérdés: hol a többi négy apostol? Hiszen Jézus Krisztusnak köztudomásúlag 12 apostola volt. Elfeledkeztek volna róluk a korona készítői? Vagy valamikor az ő képeik is a kompozícióhoz tartozhattak? A kérdés átvezet bennünket egy izgalmas témára, a korona keletkezése körüli viták kellős közepébe. Viták a korona körül - lásd a következő oldalt!A koronát részletesebben szemügyre véve számtalan kérdés tolul elő.
- Hol a többi apostol?
- Mi célt szolgálnak a több helyen is észlelhető, feleslegesnek tűnő csavarozások?
- Miért van megtörve a keresztpántok íve?
- Miért törték át durván a középső lemezt a kereszt kedvéért?

Az összes kérdés tulajdonképpen egyetlen kérdéshez vezet, aminek megválaszolása magyarázatot adhat az összes különös jelenségre. Ez a kérdés nem más, mint az, hogy a korona két külön része mely korokból, honnan származik és mikor, mi célból illeszthették össze?

Az alábbiakban sorra vesszük az eddigi, egymástól igen eltérő válaszlehetőségeket.

A legenda: Hartvik püspök leírása

A legenda szerint a teljes koronát II. Szilveszter pápa adományozta István királynak:
István "Astrik püspököt, kit más néven Anastasiusnak mondtak, a szent apostolok küszöbéhez küldte, hogy Szent Péternek, az apostolok fejedelmének örökösét megkérje: a Pannónia tájain kivirult zsenge kereszténységnek bő áldását elküldje (...). Érdemesítse őt is arra, hogy királyi diadémával izmosítsa, hogy e tisztességre támaszkodva, amit Isten kegyelméből elkezdett, még keményebbre szilárdítsa. Épp ez időben fogadta el Miesko, a lengyelek fejedelme övéivel a keresztény hitet, s a római szék elöljárójához követeket küldve kérte, hogy apostoli áldással támogassák és királyi diadémával koszorúzzák. Kérésére a pápa rábólintott, s már egy jeles mívű koronát csináltatott, melyet néki áldásával s a királyi dicső ranggal elküldeni szándékozott."

Ám a korona átadása előtti nap éjszakáján a pápának látomásban megjelenik Isten küldötte, aki meghagyja neki, hogy ne Mieskonak, hanem a holnap reggel hozzá érkező Astriknak adja oda a koronát.

"Elnyervén hát mindent, amit kért, Astrik püspök vígan tért vissza hazájába, magával vitt mindent, amiért a vállalt utat végigjárta. Elhozták hát az apostoli áldás levelét a koronával és a kereszttel együtt (...)"

Valami nem stimmel

A legenda igazsága évszázadokig megkérdőjelezhetetlen maradt. A 18. század végén tűnt csak fel Weszprémi Istvánnak, egy debreceni orvos-tudósnak, hogy a koronán ábrázolt uralkodók István király után éltek. A korábban élt tudósok mentségére szolgáljon, hogy csak ekkor állították ki a koronát nyilvánosság elé, egy budai templomban, Bécsből hazahozva.

Nehéz engedni a huszonegyből

Elképzelhető, milyen hatást váltott ki ez a felismerés, milyen szenvedélyes vitákat gerjesztett: hiszen sokan valóságos szentségtörésnek tartották a gondolatot is, hogy az évszázadok óta tiszteletben álló szent korona sosem illethette István királyunk fejét. Az érvek előtt azonban a legkonzervatívabb tudósok is kénytelenek voltak meghajolni, még ha nem is bokáig. Elismerték, hogy a korona alsó része későbbi, de kitartottak amellett, hogy a felső rész István koronája volt, s úgy vélték, a két részt III: Béla idején illesztették össze. Ipolyi Arnold püspök rekonstrukciója a vélt István-koronát ábrázolja.

Valami még mindig hibádzik

A fentebbi verzió azonban nem bizonyult elfogadhatónak. Ha ugyanis a latin korona István eredeti koronája volt, miért nem "tökéletes", miért hiányzik róla 4 apostol? Talán nem koronának készültek a latin korona pántjai, hanem egy más, esetleg Istvánhoz tartozó tárgyból alakították koronává. Talán egy ereklyetartóból, vagy egy ún. "bizánci csillagból", azaz szent kenyér-borítóból. Így maradhatott le a kompozícióhoz eredetileg hozzátartozó négy apostol.

Árulkodó görbületek

Nehéz nem észrevenni, hogy a latin korona keresztpántjai nem finoman ívelnek, hanem több helyen megtörnek. Ha a felső rész eredetileg is hajlított volt, akkor valami kemény ütéstől törhettek meg. Ha azonban figyelembe vesszük az előbbi eszmefuttatást, a keresztpántok megtörése is azt igazolja, hogy eredetileg nem koronához készültek, hanem vízszintes állapotban díszítettek valami más tárgyat. A kérdésben az lehet perdöntő, hogy a keresztpánt zománcképei követik-e a pántok görbületét. Egy ideig úgy látták, hogy igen. Tehát mégiscsak ívelő koronapántnak készültek!

Újabb skandalum

Az 1930-as években egy kutató, Oberschall Magda újabb támadást intézett a szent korona tekintélye ellen. Véleménye szerint az oromzatok alakja és a koronapánt nagy kerülete arra utal, hogy a Szent Istvánénak hitt fejék valójában női korona, s I. Géza felesége számára készült. Mi más célt szolgálhatna a korona bő kerülete, ha nem azt, hogy az előkelő hölgyek tekintélyes méretű hajkompozíciói is beleférjenek?

Bizánc vagy Róma?

És ha ennyi még nem volt elég, Schwarz Gottfried kutató megadta a végső döfést a Hartvik-legendának. Véleménye szerint ugyanis a görög koronának semmi köze Rómához, a X. században Bizáncban járt magyar vezetők hozták magukkal Konstantin császár ajándékaként, nem István, hanem Géza fejedelem számára.

Már megint a koronapánt

A huszadik század dereka táján újabb lehetőség adódott arra, hogy részletesen szemügyre vegyék a koronát. Így nyert megállapítást az az - ezúttal már cáfolhatatlan - tény, hogy a latin korona keresztpántjain a zománcképek nem hajlítottak, hanem nagyon is egyenesek, s köztük a pánt megtörik. Tehát a latin korona mégsem készült eredetileg koronának.

Summa summárum

Könnyű elveszni a korona körüli viták sűrű rengetegében, hiszen amit csak állítani lehet a koronáról, az szinte mind cáfolható is egyszersmind. Hogy mit lehet mindebből kihámozni, mi a ma elfogadott álláspont?

Hogy a korona két része nem egy időben készült, evidens. Megállapítható, hogy a latin korona a későbbi, a csúcsán található Pantokrator-kép a görög koronán látható kép másolata. A koronát a mai formájában István királyunk nem viselhette a fején, még a görög koronát sem, hiszen a rajta ábrázolt uralkodók később éltek, mint ő. A magyar koronának azonban mégis köze lehet Szent István királyunkhoz. Elfogadott az elképzelés, hogy a latin korona keresztpántjai egy olyan tárgyból készültek, ami eredetileg Istvánhoz tartozott: evangéliumos könyvének borítója vagy ereklyetartójának keresztpántjai lehettek. Lehetséges az is, hogy a korona tetején álló kereszt István uralkodói jelvényei közül való, s így máris érthetőbb, miért volt érdemes még egy Krisztust ábrázoló zománcképet is átfúrni azért, hogy a koronára kerüljön.

Felhasznált irodalom:

Bertényi Iván: A magyar korona története