Ha azt mondom neked, hogy Erzsébet Amália Eugénia, hát igen igazad van, valószínűleg senkinek sem ugrana be elsőre, hogy ő nem más, mint Sissi, osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége, valamint a magyar történelmünk legnépszerűbb alakja. Természetesen, nem úgy született, hogy mindjárt királyné lett belőle, sőt, nagyon nehezen viselte az ezzel járó korlátokat. De hogy mit is jelent ez? Egy kis türelmet kérek, hogy aztán majd erről a titokról is leránthassam a leplet, de előbb még ismerkedjünk meg Sissi gyermekkorával. Erzsébetet úgy tűnik tényleg a Jézuska hozta, mert hogy 1837. december 24-én vagyis szenteste született Münchenben, egy bajor kisvárosban. (a mai Németországban). Apja II. Miksa bajor herceg, édesanyja pedig Mára Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő volt, aki nyolc gyermeket hozott világra, s Sissi harmadikként született bele ebbe a népes családba.
A császári udvartól távol Münchenben nevelkedett, de a család nyaranta szívesen időzött Possenhofenben, és egy ilyen alkalommal anya és lánya, valamint Sissi nővére úgy döntött, hogy ellátogatnak a császári udvarba. A látogatás oka pedig az volt, hogy megismerkedjenek unokatestvérükkel, Ferenc Józseffel, akit majd Sissi nővérének, Ilonának férjül szántak. Csak hogy a jóképű Ferenc Józsefnek nem Ilonán akadt meg a szeme, hanem a kis nádszál vékony Erzsébeten, így aztán szerelem lobbant a két fiatal között, s ez 1854. április 24-én Bécsben esküvővel végződött. Sissi tehát osztrák császárné lett 17 évesen, s ezt a helyzetet a kissé bohó, jókedvű lány, gyakran nehezen viselte. Sokat kellett hát tanulni, s ebben a nagy tanulásban találkozott Majláth János magyar gróffal, történettudóssal, akitől először hallott Magyarországról, és azt rögtön megszerette.
Sissi első perctől kezdve boldogtalanak érezte magát a bécsi udvarban, s ezt nagy részt anyósának, Zsófia főhercegnének köszönhette. Férjével csak ritkán találkozhatott, hiszen az államügyek Ferenc Józsefet állandóan lefoglalták, s amikor két gyermek Zsófia és Gizella megszületett őket is elválasztották Sissitől, mondván, hogy ő nem érthet a gyerekneveléshez. 1857-ben azonban Ferenc József, Sissi és a két gyermek magyarországi látogatásának szomorú esemény vetett véget.
A nagyobbik gyermek Zsófia súlyosan megbetegedett, majd tífuszban elhunyt, amitől Sissi csak még boldogtalanabb és szomorúbb lett. Ennek ellenére azonban 1858-ban még egy gyermeke, még hozzá egy fia született, Rudolf főherceg, s ezzel megoldódott a trónutódlás kérdése. A császárnét azonban már újabb gyermeke sem tette boldoggá. 1858-ban egy rejtélyes betegség folytán az orvosok levegőváltozást javasoltak neki, így Sissi végre kiszabadulhatott az udvarból, Madeira-rá, majd pedig Korfu szigetére ment. Itt elkezdett magyarul tanulni és ez olyan jól ment neki, hogy 1863-ra már magyar társalkodónője is lett, Ferenczy Ida személyében.
Csak hogy a politikai helyzet folyamatosan változott, kitört hazánkban az 1848-as szabadságharc, és Ferenc Józsefnek ez komoly fejtörést okozott. Sissi ritkán avatkozott bele férje politikai döntéseibe, de a magyar nép iránti szeretete, rossz nyelvek szerint inkább a magyar Andrássy Gyula gróf iránt érzett szerelme, arra késztette, hogy kiálljon a magyarság mellett. Így aztán 1867-ben a kiegyezést követően Ferenc Józseffel Magyarországra utazott, ahol a budai várban magyar királyi párrá választották őket, s meg megkapták a gödöllői Grassalkovich – kastélyt, ahol Sissi magyarországi látogatásai során tartózkodott. 1868-ban még egy gyermeke született Erzsébetnek, Mária Valéria, aki a Budai Várban jött a világra, s sokak szerint családi szálak kötötték össze Andrássy Gyulával. (A rossz nyelvek szerint Márai Valéria Andrássy Gyula gróf lánya volt, legalábbis akkoriban erről pletykáltak.) Sissi életének legnagyobb tragédiája azonban egyetlen fiának, Rudolfnak az elvesztése volt, aki 1889-ben végzett magával. Sissi ettől a pillanattól kezdve mély depresszióba zuhant, fekete ruhát öltött, levágatta derékig érő hosszú haját, és inkognitóban utazgatott.
Megfordult Firenzében, Görögországban, de kedvenc tartózkodási helye mindig is Korfu volt. 1898. szeptember 10-én Genfben éppen egy hajóra szállt volna fel, amikor egy olasz anarchista egy hegyes reszelővel hasba szúrta a királynőt. Erzsébet még a saját lábán beszállt a hajóba, de ott összeesett, s a hajó hiába fordult vissza, mire a királynőt kórházba szállították, addigra halott volt. A császárnét fia, Rudolf mellé temették Bécsbe, a császári kriptába. Tudom, hogy így a végére kicsit szomorú a történet, de Erzsébet a magyarok szemében tényleg igazi királyné volt. Szeretett hazánkban időzni, ismerkedni a kultúrával, szerette a magyar embereket, s hogy a magyarok is mennyire szerették őt, arról rengeteg szobor (Miskolcon, Szegeden, Veszprémben is találhatunk Sissi szobrot) tanúskodik szerte az országban.
