Pügmalion és My Fair Lady
Aphrodité mellékneve, a Küprisz ciprusi születésére utal. Egész pontosan nem is a szárazföld szülötte volt ő, hanem Ciprus partjai mellett emelkedett ki a tengerből egy kagylóhéjon – ahogy azt Botticelli csodálatos képe is őrzi. Ciprus másik híres szülötte – a mitológia szerint – egy szobrász, Pügmalion volt, aki csodálatosan szép, szinte élő szobrokat "fejtett ki" a márványból. Az ókor fontos esztétikai alapelvét, a valóság hű "utánzását" – lásd Arisztotelész "mimézis"-elve! – a művészet lényegének tartották.
Nem csoda hát, ha Pügmalion szobrai szinte megszólaltak. Ennyi szépség közepette azonban a művész megfeledkezett a hús-vér asszonyokról, amit nagyon nehezményezett a szerelem bájos istennője. Aphrodité különös büntetést eszelt ki neki: Pügmaliont szerelem fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Bár Aphroditéról sok mindent elmondhatunk, de hogy szívtelen lett volna, azt nem. Küpriszünk hát lelket lehel a szoborba, s Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik.Aphrodité mellékneve, a Küprisz ciprusi születésére utal. Egész pontosan nem is a szárazföld szülötte volt ő, hanem Ciprus partjai mellett emelkedett ki a tengerből egy kagylóhéjon – ahogy azt Botticelli csodálatos képe is őrzi. Ciprus másik híres szülötte – a mitológia szerint – egy szobrász, Pügmalion volt, aki csodálatosan szép, szinte élő szobrokat "fejtett ki" a márványból. Az ókor fontos esztétikai alapelvét, a valóság hű "utánzását" – lásd Arisztotelész "mimézis"-elve! – a művészet lényegének tartották.
Nem csoda hát, ha Pügmalion szobrai szinte megszólaltak. Ennyi szépség közepette azonban a művész megfeledkezett a hús-vér asszonyokról, amit nagyon nehezményezett a szerelem bájos istennője. Aphrodité különös büntetést eszelt ki neki: Pügmaliont szerelem fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Bár Aphroditéról sok mindent elmondhatunk, de hogy szívtelen lett volna, azt nem. Küpriszünk hát lelket lehel a szoborba, s Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik.Aphrodité mellékneve, a Küprisz ciprusi születésére utal. Egész pontosan nem is a szárazföld szülötte volt ő, hanem Ciprus partjai mellett emelkedett ki a tengerből egy kagylóhéjon – ahogy azt Botticelli csodálatos képe is őrzi. Ciprus másik híres szülötte – a mitológia szerint – egy szobrász, Pügmalion volt, aki csodálatosan szép, szinte élő szobrokat "fejtett ki" a márványból. Az ókor fontos esztétikai alapelvét, a valóság hű "utánzását" – lásd Arisztotelész "mimézis"-elve! – a művészet lényegének tartották.
Nem csoda hát, ha Pügmalion szobrai szinte megszólaltak. Ennyi szépség közepette azonban a művész megfeledkezett a hús-vér asszonyokról, amit nagyon nehezményezett a szerelem bájos istennője. Aphrodité különös büntetést eszelt ki neki: Pügmaliont szerelem fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Bár Aphroditéról sok mindent elmondhatunk, de hogy szívtelen lett volna, azt nem. Küpriszünk hát lelket lehel a szoborba, s Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik.Aphrodité mellékneve, a Küprisz ciprusi születésére utal. Egész pontosan nem is a szárazföld szülötte volt ő, hanem Ciprus partjai mellett emelkedett ki a tengerből egy kagylóhéjon – ahogy azt Botticelli csodálatos képe is őrzi. Ciprus másik híres szülötte – a mitológia szerint – egy szobrász, Pügmalion volt, aki csodálatosan szép, szinte élő szobrokat "fejtett ki" a márványból. Az ókor fontos esztétikai alapelvét, a valóság hű "utánzását" – lásd Arisztotelész "mimézis"-elve! – a művészet lényegének tartották.
Nem csoda hát, ha Pügmalion szobrai szinte megszólaltak. Ennyi szépség közepette azonban a művész megfeledkezett a hús-vér asszonyokról, amit nagyon nehezményezett a szerelem bájos istennője. Aphrodité különös büntetést eszelt ki neki: Pügmaliont szerelem fogta el egyik hószín, márványasszonyt mintázó szobra iránt. Körüludvarolta, sőt ágyába is fektette a kőcsodát. Bár Aphroditéról sok mindent elmondhatunk, de hogy szívtelen lett volna, azt nem. Küpriszünk hát lelket lehel a szoborba, s Galateia végre élő, testmeleg asszonnyá válik.
My Fair Lady plakátja
Pügmalion és "teremtménye" történetét később G.B. Shaw is feldolgozta Pygmalion címen. Ebben a történetben a tanító és nevelő munkájának "szüleményeként" megváltozó tanuló valamint oktatója különös kapcsolatát mutatja be. A darab alapján filmmusical is készült Audrey Hepburn főszereplésével: a My Fair Lady.Pügmalion és "teremtménye" történetét később G.B. Shaw is feldolgozta Pygmalion címen. Ebben a történetben a tanító és nevelő munkájának "szüleményeként" megváltozó tanuló valamint oktatója különös kapcsolatát mutatja be. A darab alapján filmmusical is készült Audrey Hepburn főszereplésével: a My Fair Lady.
Mesterséges értelem
Egy android avagy az ember karikatúrája?
Mesterséges lényeket persze teljesen mesterséges alapanyagokból is elő lehet állítani. Kezdetlegesebb, lélektelenebb változata ennek a gép. Bár munkásemberek állítják, a munkagépeknek is lelkük van, de az ember jobban kedveli a maga mintájára, képére(!) alkotni a mesterséges lényeket is. Így született meg az android, az embert mintázó robot.
Az android léte már kezdetektől felvetette a problémát, hogy ha egy lény hozzánk hasonlóan él, dolgozik, végzi teendőit, nem lehetséges-e, hogy emberi "babérokra", érzésekre is méltán tart igényt. A XX. század – sok más mellett – a nagy rácsodálkozások kora is volt egyben. Rádöbbentünk például arra, hogy a látszólag lélektelen állatok is emberi érzésekkel ruházhatók fel – s talán nem is alaptalanul. Hihetjük, hogy ők is képesek szeretetre, gyöngédségre, bosszúra és önfeláldozásra. Erről szólnak az Orka, a gyilkos bálna, a Lassie, az Ösztön és a hozzá hasonló filmek.Mesterséges lényeket persze teljesen mesterséges alapanyagokból is elő lehet állítani. Kezdetlegesebb, lélektelenebb változata ennek a gép. Bár munkásemberek állítják, a munkagépeknek is lelkük van, de az ember jobban kedveli a maga mintájára, képére(!) alkotni a mesterséges lényeket is. Így született meg az android, az embert mintázó robot.
Az android léte már kezdetektől felvetette a problémát, hogy ha egy lény hozzánk hasonlóan él, dolgozik, végzi teendőit, nem lehetséges-e, hogy emberi "babérokra", érzésekre is méltán tart igényt. A XX. század – sok más mellett – a nagy rácsodálkozások kora is volt egyben. Rádöbbentünk például arra, hogy a látszólag lélektelen állatok is emberi érzésekkel ruházhatók fel – s talán nem is alaptalanul. Hihetjük, hogy ők is képesek szeretetre, gyöngédségre, bosszúra és önfeláldozásra. Erről szólnak az Orka, a gyilkos bálna, a Lassie, az Ösztön és a hozzá hasonló filmek.
A szárnyas fejvadász plakátja
Ezek után talán érthető, hogy az emberhez oly hasonló robotokat folyton emberi vonásokkal "mázolják tele". Így történik Ridley Scott Szárnyas fejvadász c. filmjében is, ahol az androidok fellázadnak sorsuk ellen: nem hagyják, hogy "szavatosságuk" lejártával megsemmisítsék őket. A halál- vagy pusztulástudat speciálisan emberi tulajdonság, az egyik android azonban önként vállalja végül a megsemmisítést. Akkor mi is a különbség köztük és köztünk?Ezek után talán érthető, hogy az emberhez oly hasonló robotokat folyton emberi vonásokkal "mázolják tele". Így történik Ridley Scott Szárnyas fejvadász c. filmjében is, ahol az androidok fellázadnak sorsuk ellen: nem hagyják, hogy "szavatosságuk" lejártával megsemmisítsék őket. A halál- vagy pusztulástudat speciálisan emberi tulajdonság, az egyik android azonban önként vállalja végül a megsemmisítést. Akkor mi is a különbség köztük és köztünk?
Post scriptum
Erre a feszítő kérdésre Spielberg sem adja meg a választ, hiszen az ő robotja nemcsak, hogy egy bájos gyermek, de ráadásul szeretetre programozták be alkotói. Brian Aldiss A szuperjátékok kitartanak egy nyarat c. 1969-es novellájának filmes adaptációjában a kis David valóban képes a mély emberi érzelmekre, de a gonoszságra, irigységre – szemben az emberi gyerekekkel – nem. A gyermekekben a szeretetnél talán csak a szeretetvágy nagyobb – így van Daviddel is. Ez okozza majd kálváriáját, de üdvözülését is.
Erre a feszítő kérdésre Spielberg sem adja meg a választ, hiszen az ő robotja nemcsak, hogy egy bájos gyermek, de ráadásul szeretetre programozták be alkotói. Brian Aldiss A szuperjátékok kitartanak egy nyarat c. 1969-es novellájának filmes adaptációjában a kis David valóban képes a mély emberi érzelmekre, de a gonoszságra, irigységre – szemben az emberi gyerekekkel – nem. A gyermekekben a szeretetnél talán csak a szeretetvágy nagyobb – így van Daviddel is. Ez okozza majd kálváriáját, de üdvözülését is.
Ahonnan a történet indult: Ciprus mellett a tenger
Spielberg kis Pinokkióját a gazdája teheti érző lénnyé, néhány "varázserejű" szó (lásd: kód, jelszó) kimondásával. Ettől a pillanattal azonban, hogy "megszelídítette" a kis lényt – akárcsak a Kisherceg a rókát! –, felelőséget vállal iránta. És itt van a baki. A változatosság gyönyörködtet, de a tökéletesség nem. David pedig az.
Mitől válhat hát a humanoid android egyszerű kisfiúvá?
Lázadása a szeretet nevében, "öngyilkos" zuhanása, mind-mind engedetlenség – karcolás a színtiszta üvegen. Egyben: végtelenül emberi is: szakadék szélére sodródik, küzd, bízva bízik.
Spielberg kis Pinokkióját a gazdája teheti érző lénnyé, néhány "varázserejű" szó (lásd: kód, jelszó) kimondásával. Ettől a pillanattal azonban, hogy "megszelídítette" a kis lényt – akárcsak a Kisherceg a rókát! –, felelőséget vállal iránta. És itt van a baki. A változatosság gyönyörködtet, de a tökéletesség nem. David pedig az.
Mitől válhat hát a humanoid android egyszerű kisfiúvá?
Lázadása a szeretet nevében, "öngyilkos" zuhanása, mind-mind engedetlenség – karcolás a színtiszta üvegen. Egyben: végtelenül emberi is: szakadék szélére sodródik, küzd, bízva bízik.
