Szinte mindenki tudja, hogy korunk egyik leggyorsabban fejlődő tudománya a biológia. Szinte nincs is időnk arra, hogy feldolgozzuk az egyik csodát (klónozás) és már jön is a következő (őssejtek). Egyre jobban válik a közélet és a közbeszéd tárgyává mindaz, amit a biológia elér és ígér, de mindeközben egyre kevesebb az, amit ebből az átlagember megért vagy felfog. Egyre felelősségteljesebb tehát az a szerep, ami a biológiatanárokra hárul. Egyfelől segíteniük kell minden tanítványukat, hogy megalapozott álláspontot alakíthassanak ki ezekben a kérdésekben, melyekben az etikai és morális megfontolások csak a szakmai alapozottsággal együtt értelmezhetők. Másfelől lehetőséget kell adniuk a tehetséges, érdeklődő diákok számára, hogy megértsék és kövessék a tudomány legújabb eredményeit. Nem könnyű feladat ez, de elengedhetetlen a sikeres biológiatanításhoz.
Ebben nyújtott segítséget 2004. július 1-jén és 2-án a Szegedi Biológiai Kutatóintézet (SZBK) és az Európai Molekuláris Biológiai Szervezet (EMBO). Felismerve az igényt, továbbképzést szerveztek az érdeklődő tanárok számára A XXI. Század modern biológiája: molekulák, sejtek, szervezetek címen. Több mint száz tanár vett részt a konferencián, sokan érkeztek a határon túlról is. A két nap során a szakma hazai kiválóságai tartottak előadásokat, de nem hiányoztak a kötetlen beszélgetések, a gyakorlati foglalkozások sem. Számos olyan ismeretet is szerezhettek a résztvevők, melyeket közvetlenül az oktatásban is képesek hasznosítani (pl. a bioinformatikai alkalmazásokról).
A rendkívül gazdag programot bemutatni nem is nagyon lenne lehetőségünk, de kedvcsinálóként álljon itt néhány szemelvény:Venetianer Pál a génmódosított organizmusokkal kapcsolatos vélt és valós félelmekről tartott előadást. Ezt a kérdést ma már nem kerülheti meg egy biológiatanár sem, így különösen hasznos volt megismerkedni annak árnyalt tárgyalásával. (Az előadás prezentációja letölthető innen.)Szabad János az X kromoszóma sajátosságai kapcsán szólt számtalan genetikai érdekességről a vörös-fekete macskáktól a valódi hermafroditákon át a női versengésből kizárt sportolókig. Az előadás kellőképpen felfegyverezte a tanárokat, hogy igazán érdekfeszítő legyen a szex-kromoszómáról tartott órájuk. (Az előadás prezentációja letölthető innen.)Raskó István két előadást is tartott. Az elsőben a betegségek genetikai hátteréről és a génterápiáról esett szó. Ez is olyan téma, ami nap mint nap előkerül a sajtóban, de csak kevesen tudják értelmezni a híreket. (Az előadás prezentációja letölthető innen.)
Második előadása egy érdekes együttműködést mutatott be genetikusok és régészek között. A honfoglaló és a jelenlegi magyarság genetikai vizsgálatával szolgáltattak érdekes adalékokat őstörténetünk kérdéseihez. (Az előadás prezentációja letölthető innen.)Hadlaczky Gyula igazi világszenzációról, a mesterséges kromoszómákról számolt be. Időről-időre felbukkant ugyan ennek a magyar találmánynak a híre a sajtóban is, de jó volt erről a kutatótól hallani és megérteni a biológiai hátterét is.Duda Ernő a vírusok biológiájának és genetikájának részleteivel riogatta hallgatóságát. Egészen új megvilágításba helyezte ennek a csoportnak a biológiáját. Izgalmas volt a legújabb kutatási eredményeket hallani a vírusokról, melyeknek egyébként csak két-három bekezdés jut a tankönyvekben. (Az előadás prezentációja letölthető innen.) Gausz János terratogén anyagokról beszélt. Ragyogóan fogva át az egyedfejlődés kutatásának elmúlt harminc évét. Bemutatva, hogyan segített hozzá a genetika minden eddiginél jobban megérteni, hogy miből lesz a cserebogár, vagy a gyümölcslégy, esetleg az ember. (Az előadás prezentációja letölthető innen.)
Garab Győző előadása szépen példázta a biológia különféle szakterületeinek egységét. Azt a komplexitást, ami gyakran a tanórákon is hiányzik. A fotoszintézisről szólva a biokémia, a genetika, az ökológia, az evolúció is előkerült, egységes egésszé rendezve a többnyire külön-külön tárgyalt ismereteket.Csermely Péter a stresszfehérjék kapcsán arról is szólt, milyen tanulságokkal szól azok vizsgálata a hálózatok általános működését tekintve. Izgalmas példája volt ez a biológia és a társadalomtudományok közös gondolatainak. Remélhetőleg ez a továbbképzés az első lesz a hasonló továbbképzések sorában!