A Large Hadron Collider, magyarul nagy hadronütköztető, röviden LHC a CERN épülő ütközőnyalábos részecskegyorsítója, amely a 2000-ben lezárt LEP 27 km kerületű alagútját használja fel. Várhatóan 2007-ben áll üzembe.

Kutatási célja a Higgs-részecske és a szuperszimmetrikus (SUSY) részecskék felfedezése.
A gyorsítóban protont ütköztetnek protonnal protononként 7 TeV energiával, vagy ólomatommagot ólomatommaggal 1312 TeV energiával. A teljes kerület mentén 2835 protoncsomag fog keringeni mindkét irányban, egyenként 10¹¹ darab protonnal, és 25 ns-enként lesz majd egy ütközés.

Detektorok

A részecskegyorsító kerületén 4 nagy részecskedetektor helyezkedik el. Két nagyobb, általános célú detektor a kompakt müon szolenoid (CMS) és az ATLAS. A másik kettő, az LHCb és az ALICE kisebb és speciálisabb feladatot lát el. Magyarország legnagyobb létszámmal a CMS kísérletben vesz részt, de az ALICE-ban és az ATLAS-ban is vesznek részt magyarok.
Évente körülbelül 10-15 petabyte adat tárolására lesz szükség, ezek azok az adatok, amelyeket az LHC detektorok programja "érdekesnek talál". Várhatóan átlagosan minden tízbilliomodik (10¹³) érdekes eseményben fog Higgs-részecske keletkezni.
A nagy mennyiségű adat tárolására és feldolgozására a CERN fejleszti a Grid saját változatát, amely LCG (LHC Computing Grid) névre hallgat, és az adatok több helyen történő tárolását és elemzését szolgálja. A Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI RMKI) 2002 óta rajta van az LCG-n (www.lcg.kfki.hu).

A CERN-ben folyó munkáról, az új detektrok építésről tudhat meg sok újdonságot magyar nyelven, aki letölti a következő filmet.