A kutatás célja

A kutatás célja a közoktatásban dolgozó pedagógusok (óvodában, általános iskolában, szakiskolában, szakközépiskolában, gimnáziumban vagy többcélú intézményben pedagógus munkakört (is) betöltő alkalmazottak) munkaidejének, feladatainak és szakmájukkal összefüggő terhelésének részletes, tényszerű kimutatása volt.

A vizsgálat sajátosságai

A 2010 márciusi adatgyűjtésben összesen 3380 pedagógus vett részt. A vizsgálat a hét minden napjára kiterjedt és a pedagógusok önbevallásán alapszik. Ilyen jellegű – két héten át tartó naplózáson alapuló – időmérleg vizsgálat Magyarországon még a pedagógusok körében nem folyt.

A kutatás egyik legnagyobb jelentőségét az adja, hogy az OKM és a PDSZ közös finanszírozásában valósult meg, bizonyítva ezzel, hogy a hazai szakmapolitika szereplői egyre inkább felismerik a tényeken alapuló politika jelentőségét és ennek érdekében eredményesen együttműködnek. Újszerűnek tekinthető a vizsgálat azért is, mert a legkorszerűbb on-line technológiát alkalmazta és erőteljesen épített a pedagógusok digitális írástudására. A kutatásnak ezenkívül az is az érdeme, hogy nem csak az iskolákban, de az óvodákban dolgozó pedagógusokra is kiterjedt. Az óvodapedagógusok munkaterheléséről ez az első hazai vizsgálat.

Eredmények

Az eredmények szerint a pedagógusok heti átlagos munkaterhelése 51 óra. Sok a túlterhelt pedagógus, de ezzel párhuzamosan alulterhelés is megfigyelhető: a válaszadó pedagógusok 5,4 százaléka egy héten 35 óránál kevesebbet dolgozik, 17,1 százalékuk pedig 60 órát vagy többet. A magyar pedagógusok munkaterhelése – iskolák között, de akár még iskolán belül is – jelentősen szóródik.

A nemzetközi trendeknek megfelelően, a magyar pedagógusok is a teljes munkaidejük úgy harmadát töltik osztálytermi tanítással, és heti 3 órában adminisztratív feladatokat látnak el. A válaszadó pedagógusok – akik között részmunkaidősök is vannak –, egy héten átlagosan 18,5 órát töltenek osztálytermi tanítással, 1,9 órát nem osztálytermi tanítással (pl. korrepetálás, szakkör), 11,9 órát fordítanak előkészületekre és felkészülésre. A pedagógus munkakörbe tartozó, nem tanítási feladatokkal (pl. diákok felügyelete, kísérése, étkeztetése, fogadóórán való részvétel, szülőkkel való kapcsolattartás, osztályfőnöki tevékenység, stb.) 9,5 órát töltenek, az iskolamenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységekkel 3,2 órát foglalkoznak, míg egyéni professzionális tevékenységre (pl. továbbképzés, önképzés) 6,1 óra jut hetente. A szabadnapokon végzett munka jelentős része az értékeléshez (dolgozatjavítás) és az órákra való felkészüléshez kapcsolódik (48,4 százalék). A munkanapokhoz képest hangsúlyos szerepet kapnak azonban az egyéni professzionális tevékenységek, a szakmai tudás fejlesztése, elsősorban önképzés formájában (28,2 százalék).

A pedagógusok terhelése eltérő lehet annak függvényében, hogy hányféle tantárgycsoportban oktatnak, hiszen az eltérő tantárgycsoportokra való felkészülés időigénye nagyban eltérhet. A kutatás eredményei szerint a pedagógusok közel negyede egy, 30 százaléka kettő, kicsivel több, mint ötöde három tantárgycsoportban is tart órákat, 22 százalék viszont 4 vagy több csoportban.

Az óvodapedagógusok heti átlagos munkaterhelése 46,2 óra, amely természetesen meglehetősen különbözik az egyes pedagógusok esetében. A válaszadó óvodapedagógusok 5,3 százaléka egy héten 35 óránál kevesebbet dolgozik, azaz alulterheltnek nevezhető, 11,6 százaléka pedig 55 órát vagy többet tölt a munkájához kapcsolódó tevékenységekkel, ami azt jelenti, hogy jelentősen túlterhelt. A teljes heti munkaterhelésből 42,6 óra esik a hét öt munkanapjára és 3,6 óra a két szabadnapra.

Az időmérleg vizsgálat kiegészült egy nagyobb szabású kvalitatív vizsgálattal is. Ennek keretében mintegy 60 interjú készült és ezeket három esettanulmányban dolgozták fel a kutatók. Az időmérleg vizsgálat részletesebb adatait a kutatás részét képező háttértanulmányok tartalmazzák.

A Pedagógus 2010 kutatás folyamán született minden tanulmány olvasható lesz az OKM, a PDSZ és a TÁRKI-TUDOK honlapján.