A pénz kialakulása
2004/08/20 15:01
4155 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A pénz olyan eszköz, amely bármikor felhasználható bármely termék vagy szolgáltatás megvételére, adóság törlesztésére. Most azt vizsgáljuk meg, hogy mi is az a pénz, amit hétköznapjainkban használunk, hogyan jött létre, és milyen funkciókat lát el.

Történelmi fejlődésünk elején az emberek halásztak, vadásztak, gyűjtögettek, és zsákmányaikat az utolsó falatig el is fogyasztották. Később már foglalkoztak növénytermesztéssel, állattartással azonban ezekből is épp annyit tudtak előállítani, hogy saját szükségleteiket fedezzék. Az idő előrehaladtával munkaeszközeik tökéletesedtek, és ezáltal egyre nagyobb mennyiséget voltak képesek termelni. Egy idő után a termékekből már a család szükségleteit meghaladó mennyiséget állítottak elő. Megjelent a felesleg, amit elkezdtek egymás között cserélni aszerint, hogy kinek éppen mire volt szüksége. A következő jelentős előrelépést a gazdaságtörténetben az jelentette, amikor a családok már eleve azért termeltek, hogy az előállított javakat elcserélhessék. Így alakult ki a cserekereskedelem, az árutermelés és a munkamegosztás. Mindenki választott magának egy olyan termelőtevékenységet, amely képességeinek, munkaeszközeinek a legjobban megfelelt. Majd az így előállított javakat a piacon elcserélte olyan árukra, amelyekre tényleg szüksége volt.

Árunak nevezünk minden olyan az emberi szükséglet kielégítésére alkalmas terméket, amelyet cserére termelnek. A csere legfőbb nehézsége abban mutatkozott meg, hogy a megtermelt javak értéke ritkán egyezett meg. Az összemérhetőség hiányában ezért gyakran igen nehézkes volt a cserét lebonyolítani. (Például egy fazékért vajon hogyan lehetett marhával fizetni?) Egyre több és több áru jelent meg a piacokon, ami szintén nehezítette a közvetlen árucserét. Az áruk közül így idővel kivált néhány olyan, amelyet mindenki elismert, elfogadott, vagy amelyet mindenki használt, és ezek vették át a tényleges áruk közti közvetítő szerepet. Olyan áru tölthette be ezt a funkciót, amely megfelelő módon osztható és viszonylag értékálló volt, valamint megfelelő mennyiségben rendelkezésre is állt. Hogy melyik lett az az egy vagy több áru, amelyet árupénzként használtak a termelők, az kultúránként eltérő módon alakult.

Árupénzként funkcionált például a só, a kagyló, a dohány, a marha, a szövet, a bőrök, az igazgyöngy, az arany és az ezüst. Azokat az árukat tehát, amelyek képesek voltak kifejezni más termékek cserearányait, közvetíteni azok cseréjét, árupénznek nevezzük. A pénzként használt áruknak - mint fent említettük - valamelyest értékállónak kellett lennie. Az állatok azonban gyakran elhullottak, a termények tönkrementek a tárolás során... stb. Az árupénzek közül ezért kiváltak a nemesfémek. Ezek egyrészt könnyen szállíthatóak, egyneműek, oszthatóak, másrészt tetszetős külsejük volt, így az idők során teljesen átvették a pénz szerepét. A vert pénzek, érmék azért jöttek létre, mert ilyen kisebb darabokban jobban el tudták látni a pénzfunkciót, mint nagy rudak formájában. Az érmékre ütött bélyeg a darabok súlyát hitelesítette.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten