A rejtett tanterv
Szendrei Judit
2007/11/24 08:00
2789 megtekintés
A cikk lejárt! Valószínű, hogy már nem aktuális információkat tartalmaz!
A rejtett tanterv, melyet szokás "másodlagos tudásnak" is nevezni, legtöbbször indirekt formában kerül bele az oktatás folyamatába és nem képezi részét a hivatalos tantárgyi követelményeknek.

A rejtett tanterv (implicit tanterv, idegen szakszóval hidden curriculum) azon élmények, tapasztalatok összessége, egyszóval az a tudás, amit az oktató-nevelő intézmény nem tantervszerűen oktat; mégis elvárt és számonkért ismeretek. A rejtett tanterv, melyet szokás „másodlagos tudásnak” is nevezni, legtöbbször indirekt formában kerül bele az oktatás folyamatába és nem képezi részét a hivatalos tantárgyi követelményeknek. Ezek lehetnek a következők: illemre, „jó modorra” nevelés, az intézményi normák megtanulása, tanárokkal szemben megengedhető kommunikációs formák elsajátítása. Mindezen ismeretanyag a szocializáció részének tekintendő, azzal a kitétellel, hogy a kortárs csoportnak való megfelelés, gyakran normaszegéssel járhat. Ez felhívja a figyelmet az iskolai közegben előforduló ellentmondásokra, az egymásnak feszülő érdekekre, ítéletekre.
A problémát mélyebben vizsgáló szociálpszichológusok szerint, ezen ismeretek elsajátítására való képességnek fontos meghatározója a szociális- és családi helyzet:
• a család és az oktatási intézmény nevelési elvei (pl. mindkettő demokratikus/megegyezéselvű) amennyiben mindinkább hasonlítanak, akkor a gyerek jobban tud alkalmazkodni az intézmény normáihoz;
• az oktatáshoz való viszonyulás függ a szülők és a gyerek társadalmi helyzetétől (pl. elképzelhető, hogy a tudást önmagában értéknek tekintő értelmiségi család gyermeke valószínűleg nagyobb motiváltsági szinttel rendelkezik.)
A kutatások során gyakran megfigyelhető jelenség, hogy a rejtett tanterv ismereteinek közlése és fogadása egyáltalán nem a tudati szinten zajlik. Ennek lehet az oka az, hogy gyermekek és felnőttek nap mint nap ugyanazokkal a követelményekkel, hatásokkal találkoznak, amelyeket egyúttal feltétlen normaként is kezdik kezelni, holott esetleg egyáltalán nem jellemző egyetlen más intézmény gyakorlatára sem. A gyerek, és sokszor a felnőtt is, gondolkodás nélkül alkalmazkodik a készen kapott mintához. Magyarázatként szolgálhat még az a tény, hogy a gyerekek, életkoruk és/vagy helyzetük miatt, nem rendelkeznek olyan tapasztalatokkal, amely az önálló értékítéletre, így a tudatosodásra lehetőséget adna.

 „Az alapiskolázás 6-7 éve alatt egy gyerek több mint 7000 órát tölt egy olyan erősen uniformizált közegben, amelybe jórészt akaratán kívül került. Korábbi környezetében is ki volt téve a környezet értékelésének; ám ezek az oktatási rendszerbe való kerüléssel egyre inkább rögzítetté, hivatalossá (visszavonhatatlanná) válnak”. (Sz.L.T.:A rejtett tanterv)

További nehézségeket okoz, hogy az értékelés során a gyermeknek meg kell tudnia felelni a tanárok, a szülők és a tanulótársak elvárásainak is. E követelmények pedig sokszor igen ellentmondásosak (pl. "súgás"). Ha egy tanulói szerep a tanár által elfogadott vagy egyenesen jó megítélés alá esik, a diáktársak ugyanakkor ellenségesen ítélhetik meg a gyermeket „strébersége” miatt.További nehézségeket okoz, hogy az értékelés során a gyermeknek meg kell tudnia felelni a tanárok, a szülők és a tanulótársak elvárásainak is. E követelmények pedig sokszor igen ellentmondásosak (pl. "súgás"). Ha egy tanulói szerep a tanár által elfogadott vagy egyenesen jó megítélés alá esik, a diáktársak ugyanakkor ellenségesen ítélhetik meg a gyermeket „strébersége” miatt. Alapvetésnek tekinthetjük, hogy az oktatás során előálló minden esemény, szituáció többrétegű, azaz rendelkezik elsődleges és másodlagos jelentéssel. Az elsődleges jelentésében a pedagógus a tananyagot közvetíti a tanulók felé. A másodlagos jelentés nincs az iskola hivatalos dekrétumaiban, mégis fontos ismereteket közvetít. Nevezetesen: Az intézményi rendhez, a pedagógusok ezzel kapcsolatos elvárásaihoz, azaz az intézményi normákhoz való alkalmazkodást írja elő. Ezen normák elsajátítása az intézményi létezés egyik alapfeltétele, egyúttal pedig a rejtett tanterv fő tartalma. Eszerint az lenne tehát a normák értelme, hogy elviselhetővé tegye az intézmény tagjainak közös létezését és az együttes munkát. Azaz a normák elsősorban a közösségi szocializációhoz szükséges ismeretek összességei. A legújabb szociál pszichológiai kutatások szerint azonban, a rejtett tanterv részeként a kiskorú éppen azt tanulja meg, mit jelent kiskorúnak lenni: hogyan kell viszonyulni a hatalomhoz, amely gyakran nincs tekintettel „a személyiség privát voltára és az egyéniség autonómiájára”. Így egyrészt téves képzeteket alkotnak arról, hogyan kell(ene) működnie az irányító célzatú tevékenységnek, másrészt ennek ösztönös kivédéseként gyakran a felforgató szerepét kell magukra ölteniük.Alapvetésnek tekinthetjük, hogy az oktatás során előálló minden esemény, szituáció többrétegű, azaz rendelkezik elsődleges és másodlagos jelentéssel. Az elsődleges jelentésében a pedagógus a tananyagot közvetíti a tanulók felé. A másodlagos jelentés nincs az iskola hivatalos dekrétumaiban, mégis fontos ismereteket közvetít. Nevezetesen: Az intézményi rendhez, a pedagógusok ezzel kapcsolatos elvárásaihoz, azaz az intézményi normákhoz való alkalmazkodást írja elő. Ezen normák elsajátítása az intézményi létezés egyik alapfeltétele, egyúttal pedig a rejtett tanterv fő tartalma. Eszerint az lenne tehát a normák értelme, hogy elviselhetővé tegye az intézmény tagjainak közös létezését és az együttes munkát. Azaz a normák elsősorban a közösségi szocializációhoz szükséges ismeretek összességei. A legújabb szociál pszichológiai kutatások szerint azonban, a rejtett tanterv részeként a kiskorú éppen azt tanulja meg, mit jelent kiskorúnak lenni: hogyan kell viszonyulni a hatalomhoz, amely gyakran nincs tekintettel „a személyiség privát voltára és az egyéniség autonómiájára”. Így egyrészt téves képzeteket alkotnak arról, hogyan kell(ene) működnie az irányító célzatú tevékenységnek, másrészt ennek ösztönös kivédéseként gyakran a felforgató szerepét kell magukra ölteniük.

A rejtett tanterv nevelési hatása kétségtelenül jelentős, de hogy az oktatás hatékonyságához és a személyiségfejlődéshez valóban hozzájárulhasson, rejtett voltát lenne szükséges megszüntetni. A hagyományos oktatási rendszer ugyanis szigorúan számonkéri ezeket az ismereteket, holott nyíltan kommunikálva és tudatosan felépített követelményrendszerként át sem adta a gyermeknek. 

Ez azért is lenne kívánatos, mert míg a tanterv alapján történő értékelés egyszeri, addig a gyermek viselkedésének, hozzáállásának rejtett tanterv alapján történő értékelése folyamatosan jelen van az oktatásban, és a gyermek megítélésében komoly súllyal nyom a latban.

A rejtett tanterv nevelési hatása kétségtelenül jelentős, de hogy az oktatás hatékonyságához és a személyiségfejlődéshez valóban hozzájárulhasson, rejtett voltát lenne szükséges megszüntetni. A hagyományos oktatási rendszer ugyanis szigorúan számonkéri ezeket az ismereteket, holott nyíltan kommunikálva és tudatosan felépített követelményrendszerként át sem adta a gyermeknek. 

Ez azért is lenne kívánatos, mert míg a tanterv alapján történő értékelés egyszeri, addig a gyermek viselkedésének, hozzáállásának rejtett tanterv alapján történő értékelése folyamatosan jelen van az oktatásban, és a gyermek megítélésében komoly súllyal nyom a latban.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten