A 'szárnyaló sas' keresi Júliát
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Balassi Bálint (1554-1594)
- méltó kortársa Shakespeare-nek és Cervantes-nek, azonban helyzete - velük szemben - meglehetősen hátrányos, életében egyetlen versét sem látta nyomtatásban
- vívódó alkat - egyéniségében, csakúgy mint költészetében, a középkor és a reneszánsz embere él együtt
- humanista műveltségű költő: poeta doctus (kilenc nyelven beszél; tudatos költő; személyes hang; nagy műveltség - jól ismeri és fordítja az újlatin műveket)
Szertelen, zabolátlan természet: hányatott életút
a. 1554.Zólyom várában született
- édesapja, B. János zólyomi várkapitány
- kiváló neveltetés: Bornemisza Péter a tanítója
b. 1569.apját felségsértés vádjával elfogják
- elkobozzák a család vagyonát, B.J.-t börtönbe zárják
- a család Lengyelországba menekül, az apa utánuk szökik
- tisztázzák magukat a Habsburgok előtt, de többé nem élvezhetik azok bizalmát
- apja Habsburg-hűségét bizonyítandó, B.B. az Erdély ellen induló sereg katonája lett
c. 1575. Gyulafehérváron Báthory István, erdélyi fejedelem fogságába kerül
- Báthory fiaként kezeli
- Krakkóba mennek, mert Báthory lett a lengyel király
d. 1577.hazatér Magyarországra
- édesapja már halott
- gyámja, Balassi András (nógrádi főispán) kiforgatja maradék vagyonából
- élete mélypontja: lócsiszár lett
e. 1579. Egerben hadnagy - 50 katona parancsnoka
- összeférhetetlenség miatt küldik el
- Érsekújvár - 100 katona hadnagya
- a kapitány kiutasítja, mert felesége beleszeretett
f. 1578. Júlia-szerelem kezdete
- Losonczy Anna máshoz megy feleségül
- 1584. elveszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát
- vérfertőzés vádjával érvényteleníti a pápa házasságukat
- felségsértéssel vádolják, mert elfoglalja a Habsburg kézen lévő sárospataki várat,
mondván, D.K. hozománya - 1587. A. özvegy lett, de kérőjéről, B.B.-ről - rossz híre miatt - hallani sem akar
g.1589. Lengyelország (Dembro vára)
- Wesselényi Ferenc vendége
- Célia-szerelem
h. 1591. hazatér Magyarországra - részt vesz a 15 éves háborúban
i. 1594. Esztergom
- régi hírnevét indul visszaszerezni
- térdlövést kap - belehal sérülésébe
Költészete
- "Szárnyalt, mint a sas a többi apró madarak előtt." (Rimay János)
- versei szövegversek (dallam nélkül is szavalhatók, de gyakran még ad nótajelzést)
- költészetének tematikája:
- a. világi téma - szerelmes és vitézi versek
- b. vallásos téma - istenes versek
Balassi szerelmes versei
Múzsái:
- Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
- Dobó Krisztina
- Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
- Fulvia (?)
Gyökerei:
- lovagi költészet (trubadúrlíra) - a nő eszményítése, udvariasság, távolságtartás
- virágénekek (virágmetaforák)
- középkori himnuszok - pátosz, emelkedettség, rajongás
- Petrarca hatása (petrarkizmus) - a női test szépsége - finom, bujtatott erotika
Balassa-kódex:
- az első megszerkesztett magyar versgyűjtemény
- keletkezése:
- A. Gerézdi Rabán szerint B.B. ismerte Dante Isteni színjátékát, és annak hatására 100 versből álló gyűjteményt tervezett. Ebből 33 ún. Anna-verset (L. A. házassága előtti időszak), 33 ún. Júlia-verset (L.A. özvegysége) és vallásos költeményt kellett volna tartalmaznia a kötetnek, élükön a Szentháromság-himnusszal.
- B. Varjas Béla és a legújabb kutatások szerint azonban a megírt és ciklusba rendezett 66 vers (Nagyciklus) zárt egészet alkot. (Kisciklusként a különálló Célia-verseket emlegetik)
- számmisztika (33, 66)
- Balassi-strófa (3 sor; 6,6,7 szótag; aab,ccb,ddb rímképlet) - az első megszerkesztett magyar versgyűjtemény
Versek:
- Hogy Júliára talála, így köszöne neki
- Kiben az kesergő Céliáról ír
- Fulviáról
Balassi vitézi versei
Esztergom vára egy török miniaturán
- Helye: Nagyciklus - 61.vers
- Keletkezési dátuma: 1589.
- Műfaji előzménye: Cantio de militibus pulchra (Szép ének a katonáról) - névtelen katonaének
- Műfaja: óda
- Téma: a végvári vitézek életének bemutatása
- Szerkezete: arányos, hárompillérű kompozíció (1., 5. és 9. verszakok alkotják a pilléreket), akár egy reneszánsz épület
- 1. versszak: KÉRDÉS - a természet derűs képei
- 2.-4. versszak: a vitézi élet örömei, vitézi erények (verbális stílus)
- 5. versszak: FELELET - az emberség és vitézség példái, erkölcsi eszmény
- 6.-8. versszak: a hősi halál képei (metaforasor)
- 9. versszak: LEZÁRÁS - áldás, dicséret, szerencsekívánat
- kontrasztos szerkesztés
- Ábrázolásmódja: realista
- Versforma: hangsúlyos, magyaros verselés (Balassi-strófa)
Versek:
- In laudem confiniorum (A végek dícsérete - Egy katonaének)
Balassi Bálint istenes versei
Reneszánsz királyi udvar korabeli metszeten
- Ady előtt ő a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője
- A középkorban mások előtt vallották meg hitüket az emberek, azonban - lévén a reformáció korának embere - ő már közvetlen, személyes kapcsolatban áll Istennel
- A bajok, személyes válságok idején fordul Isten felé, bár pályájának szinte valamennyi szakaszában írt istenes verseket
- Költészetének legeredetibb része ez
- Vallásos magatartásában is jellegzetes, újszerű: könyörög, fohászkodik, bűnbánóan szól; máskor vitázik, perlekedik, alkudozik Istennel- Ady előtt ő a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője
- A középkorban mások előtt vallották meg hitüket az emberek, azonban - lévén a reformáció korának embere - ő már közvetlen, személyes kapcsolatban áll Istennel
- A bajok, személyes válságok idején fordul Isten felé, bár pályájának szinte valamennyi szakaszában írt istenes verseket
- Költészetének legeredetibb része ez
- Vallásos magatartásában is jellegzetes, újszerű: könyörög, fohászkodik, bűnbánóan szól; máskor vitázik, perlekedik, alkudozik Istennel
Versek:
- Adj már csendességet
- Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott
- Psalmus 42. (zsoltárfordítása)
