A személyiség autonómiája vagy egy egytagú csoport?
A megapopulációban élők természetes csoportjai a történelem folyamán nagyon gyorsan redukálódtak. A nemzetségből nagycsalád, a nagycsaládból nukleáris család lett, és ma a magukat legfejlettebbnek tekintő államok polgáraik személyes autonómiájára büszkék. A csoportkultúrában a személyes autonómiának nem sok tere lett volna: a csoport tagjai egész napjukat közösen töltötték, együtt vettek részt a rítusokban, együtt szerezték és fogyasztották el táplálékukat, és emellett folyamatosan beszélgettek. Ma élő archaikus társadalmak tagjai, felmérések szerint idejük legnagyobb részét beszélgetéssel töltik. A beszélgetés a csoportorganizmus gondolkodási folyamata, ebben alakul ki a csoport tevékenysége, mindennapi gyakorlata. Nincs magánélet, nincs külön szoba, izoláció, ezek mind az ismeretlen tömeg biológiai hatása elleni újabbkori védekező mechanizmusok. A modern szervező eszmék természetesen a saját érdemüket hangsúlyozzák. Autonóm, szabad személyiség vagy, aki meg akarja valósítani önmagát, mondjuk az életét szervező fiatal embernek, ha párodat megtalálod, ő is ilyen lesz. Köss ügyes kompromisszumokat, egyezkedj, hogy jól járj, és a másik se veszítsen. Szó sincsen lojalitásról, örök hűségről, erkölcsi kötelességről, önfeláldozásról. Ezek a jól ismert tanácsok a csoportok közötti egyezkedési mechanizmusokat mintázzák. Az autonóm személyiség a végső csoportredukció, az egytagú csoport, amely csak önmagához hűséges, de kész egyezkedni másokkal. A modern társadalomban tehát a biológiai kötődés szerepe folyamatosan csökken (nő az elidegenedés, ahogyan ezt a társadalomtudósok másképpen megfogalmazták), és a társadalom szerkezete egyre inkább az egytagú csoportok, az autonóm egyének egyezkedési struktúráival írható le. Pszichológiában, biológiában járatlan ember szemében ez nem tűnik olyan borzalmasnak, mint amilyen valójában, pedig arról van szó, hogy a modern társadalom megfosztja az embert embersége alapvető jegyének megnyilvánulásától, a csoportkötődés normális kialakulásától, s ennek aztán a legkülönbözőbb mentális zavarok, neurózisok lesznek a következményei.A megapopulációban az individualizmus látszatmegoldása mellett a technika számtalan egyéb álmegoldást is kínál. A média egyik funkciója, hogy folyamatosan prezentáljon pszeudo-csoportokat, amelyek kielégítik azt a biológiai igényünket, hogy egy jól ismert csoport tagjai legyünk. A Szabó család, a Dallas szereplői ilyen pszeudo-csoportok, de a híradókban látható nemzetközi személyiségek jól ismert csapata is az. Az embert mindig felettébb érdekelte csoportjának döntési folyamata, amelynek egykoron ő is aktív részese volt. A különböző elnökök, politikai vezetők pszeudo-csoportja azt sugallja, hogy ott vagyunk a döntéshozók között. Ez egyben azt a látszatot is kelti, hogy a problémák kézben vannak, van megoldásuk, a kirakati döntéshozók valamiféle tudományos, prediktív modell alapján döntenek. A mindennapi eseményekből viszont állandóan kiderül, hogy a döntéshozók a társadalmi eseményeket napokra sem látják előre, nincsenek prediktív modelljeik, a jövő teljesen kiszámíthatatlan, pedig a környezetvédelmi, energiagazdálkodási és egyéb problémák elemzése azt mutatja, hogy sok évtizedre előre tekintő politikai döntésekre lenne szükség. A pszeudo-csoportok iránti igényünk médiaszolgálata tetézi, mert elfedi a bajt.
(Lélek és evolúció (Az evolúciós szemlélet és a pszichológia)
Szerk.: Pléh Csaba, Csányi Vilmos, Bereczkei Tamás
Osiris K. Bp. 2001)
Fogalommagyarázat és feladatok
A következő információk segítségével próbálja önállóan megmagyarázni a megapopuláció fogalom jelentését!
Mega- szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak óriási voltát jelöli
Populáció: azon esetek vagy egyedek teljes száma, amelyek / akik közül vizsgálat céljára mintát vesznek, és amelyekkel / akikkel kapcsolatban következtetésre kell jutni
Redukálódik: csökken, kevesbedik
A szövegösszefüggés alapján próbáld elmagyarázni a nemzetségtől a nagycsaládon át a nukleáris család létrejöttéig vezető folyamatot!
Milyen összefüggés ismerhető fel a ma is archaikus (ősi) társadalmakban élő népek életmódja és a beszélgetéssel töltött idő között? A modernnek tekintett társadalmakban élő emberek mindennapjaira mennyire jellemző a beszélgetéses időtöltés? Mi lehetett a funkciója a társalgásnak az archaikus és mi lehet(ne) a mai társadalomban?
Egy héten át jegyezd fel, hogy mennyi időt töltöttél társaiddal, szüleiddel, tanáraiddal ( a lista tetszés szerint bővíthető) való beszélgetéssel? Hasonlítsd össze a te időmérlegedet néhány társadéval! Miből adódnak a különbségek és az azonosságok? Szerinted kell-e változtatnod az életmódodon e téren? És társaid szerint? És szüleid szerint? És tanáraid szerint? Kérd, hogy indokolják is válaszukat!
Izoláció: elkülönülés, elszigetelődés
Csoportorganizmus: A csoport önmagában önálló organizmusként működik. Az emberi elme absztrakciós képessége lehetővé teszi, hogy az emberi csoport önálló, absztrakt létezőként jelenjen meg az egyed számára, mint tőle független szociális konstrukció. ( megjelenési formája lehet csoporthoz való hűség, az ember életét áldozza csoportja érdekeiért pl. egy háború esetén, a csoport tagjai között különböző egyezkedési mechanizmusok működnek, stb.)
Védekező mechanizmusok: Mi ellen kell védekeznie az embernek mint csoporttagnak, és a csoportoknak mint a társadalom egységeinek? A válaszhoz segítségül hívható - referátum formájában a diákok által előadható, majd feldolgozható - megközelítésmódok:
1. Freud - pszichoanalízis (Ld. a fenti ábra!)
2. Szociálpszichológia következő fogalmain keresztül: szocializáció - szerepfunkciók - normasajátosságok - deviancia (Ld. alsó ábra!)
3. Humánetológia (Csányi Vilmos: Az emberi természet c. könyvének (Vince Kiadó 1999 ) vonatkozó részei - pl. A humán szocialitás, A szinkronizációs készség c. fejezetek)
Elidegenedés: az idegenség, kívülállás, szeparáció és tehetetlenség jelölésére szolgáló pszichológiában ill. szociológiában használt fogalom. (Vonatkozhat önmagunkra, a természetre, az emberek egy csoportjára, az anyagi javakra - akár a társadalom egészére.)
Mentális zavarok: lelki sérülések, amelyek ún. abnormális viselkedést okoznak. Ezen belül a neurózisok fogalma egy olyan betegségcsoportra utal, amelyet szorongás, boldogtalanságérzés, az alkalmazkodást nem szolgáló (maladaptív) viselkedés jellemez. Ilyen esetben az egyén társadalmi funkcióit több-kevesebb sikerrel el tudja látni. A pszichózis súlyosabb viselkedésbeli és gondolkodási zavarokat jelent, ebben az esetben az egyén elveszti kapcsolatát a külvilággal, a valósággal. (Referátumként a diákok számára is feldolgozható, értelmezhető segédanyag: Atkinson: Pszichológia, Osiris K.)
Nézz utána, hogy az individualizmus kifejezés mit jelent, mely szóra vezethető vissza? Miért használja a szövegben a szerző az individualizmus kapcsán a látszatmegoldás kifejezést?
A szövegben említett pszeudo (látszólagos, állítólagos)- csoportok mellett sorolj fel saját vagy ismerőseid életéből ilyen képződményeket! Milyen funkciót töltenek be? Vizsgáljátok meg, hogy mennyi ideig hatnak ezek? Mennyiben befolyásolja jellemzőiket az életkor, az iskolázottság vagy olvasottság, a nem, a lakóhely (akár ország, akár településjelleg szerint), a társadalmi státus?
Kifejező, sokat sejtető szókapcsolat a "kirakati döntéshozók", de ugyanazt értitek-e alatta? Értelmezzétek körülírással vagy szituációba helyezéssel!
Prediktív jelentése itt: előre átgondolt
