A szociális készségek fejlesztése kamaszkorban I.
Ferenczi Anita
2004/07/07 11:12
1724 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az utóbbi években fokozott érdeklődés tapasztalható a szociális képességek meghatározása iránt. A tanulmány szerzője, Sütőné Koczka Ágota széles nemzetközi kitekintés alapján javaslatokat tesz arra, hogy a különböző iskolai színtereken milyen módon lehet fejleszteni az emberi együttélés, együttműködés szempontjából fontos képességeket.

Bevezetés
A felfokozott társadalmi és gazdasági fejlődés eredményeként a mai ember újszerű elvárásokkal és kihívásokkal szembesül a nemzetközi és a hazai munkaerőpiacon is. (...) A tizenévesek - akiknek az életkori sajátosságaiknak megfelelő kihívásokon túl a dinamikusan változó társadalom növekvő elvárásaival is szembe kell nézniük - egyre több szinten kerülnek konfliktusba környezetükkel. Az információkat, melyeket a rohamosan megújuló társadalmi és gazdasági környezet sugall, a szűkebb családi és iskolai környezet nem támogatja. A személyes kapcsolatokat felváltja az elektronikus információáramlás, és a gyermekek a technikai újdonságok rabjaivá válnak. (...) A felgyorsult társadalmi átalakulás tehát egyre inkább megköveteli, hogy az oktatási intézményeinkből kikerülő fiatal nemzedék a szakmai ismeretek mellett rendelkezzen azokkal a szociális készségekkel, melyek felvértezik őket az életkori problémáikon túlmutató szociális problémák sikeres kezelésére. Oktatási rendszerünk szemmel látható átrendeződése alkalmat ad az új típusú szociális készségek integrálására a mindennapi oktatásba.

A szociális készségek fejlesztése kamaszkorban
A tapasztalatszerzés folyamata
A kamaszok tipikus napja nem hasonlít egy jól szervezett programhoz. Élettapasztalatuk inkább hasonlítható egy mozgalmas sporteseményhez, amely a remények, a frusztráció, a lelkesedés és a csalódottság rendezetlen egymásutániságából áll. A családdal kapcsolatos meghitt érzések állandóan megszakadnak az együttélés irritáló élményei miatt, az iskolában pedig a tanárok rombolják a jó közérzetet. (...) A túlterheltség és a kihívásszegény környezet egyaránt abba az irányba vezet, hogy egy idő után felbomlik a kamasz és a világ közötti egyensúly. Helyrebillentéséhez és fenntartásához szükség van arra, hogy a kamasz képes legyen saját akcióinak szabályozására, és értelmes célokat tudjon kitűzni.

Ha a sikertelenség és a mindennapos konfliktusok rosszkedvűvé teszik a kamaszokat, akkor teljesen természetes, hogy a sikeres akciók és a pozitív tapasztalatok jókedvre derítik őket. (...) A pozitív struktúrák is két fő csoportra bonthatók. Az egyik típus pillanatnyi jó érzést biztosít, a másik pedig hosszú távon megmarad és átvezet a felnőttkorba. A rövid távú struktúrák a rend és a tudatosság kialakítására alkalmasak, míg a hosszú távúak a személyes és szociális harmónia fennmaradását szolgálják.

Oktatási kihívások hazánkban
Az 1995-ban kiadott Nemzeti alaptanterv követelményei meghatározzák az alapvető emberi jogokról, a lelkiismereti és vallásszabadságról, a közoktatásról, a gyermeki jogokról, a nemzeti és etnikai kisebbségekről megfogalmazott értékeket. A Nemzeti alaptanterv követelményeinek meghatározása ugyanakkor az európai, humanista értékrendre és azokra a tartalmakra is összpontosít, amelyek Európához tartozásunkat erősítik. A műveltségi területek követelményei áthatják az iskolai oktatás szinte valamennyi elemét. Szabályozottságában figyelembe veszi az erkölcsi, a társadalmi és politikai, a közösségi, valamint az egészségi szempontokat (hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés, kommunikációs kultúra, testi és lelki egészség, tanulás, pályaorientáció). (...)

A kötelező oktatás követelményei és a műveltségi területek kognitív elemei mellett nem fogalmazódnak meg azok a fontos szociális készségek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanulók könnyebben tudják áthidalni a tanulási sikertelenséget és a társadalmi beilleszkedés problémáit. A tanulók személyiségfejlesztésének folyamata csak akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programjai teret nyitnak egy színes, sokoldalú iskolai életnek, ha fejlesztik a tanulók önismeretét és együttműködési készségüket. (...)

Hatékony környezet, tanárokkal való együttműködés
(...) A pedagógusok meggyőzése és egyetértése elengedhetetlenül fontos a változáshoz, mert a szociáliskészség-tréning módszerei csak a tanárok együttműködésével vezethetők be és tarthatók fenn az iskolai gyakorlatban. Az osztályokban folytatott tréningek sokkal hatékonyabbak, mint az időnként és külső konzulenssel folytatottak. A tanárok által, az osztálytársakkal együtt megtapasztalt szociális készségek tovább gyakorolhatók a mindennapokban, és a társak jelenléte még figyelmeztetés is lehet a tanultakkal ellentétes viselkedés elkerülésére. (...) Az oktatás tartalmának átalakulása feltételezi a pedagógusok képzésének és továbbképzésének átalakítását. A feladat nem csupán a lépéstartás, hanem az, hogy a pedagógusok a fejlődés ágenseivé váljanak, azaz a nemzeti alaptantervekben előírt értékek közvetítésében támogató szerepet töltsenek be. Olyan módon kell szervezni az iskolai folyamatokat, hogy a tanulók iskolai élményei teljesítménynövekedést eredményezzenek .
A szociális képzés alternatív oktatási módszerei
A szociáliskészség-fejlesztő programok sikerességének elengedhetetlen feltétele a helyes oktatási módszer megválasztása. A szociáliskészség-tréningeknek az oktatási programmal magunk elé tűzött célnak megfelelő szociális készségeket kell tanítaniuk. A szociáliskészség-tréning két leggyakoribb módszere: a DSST, a direkt szociáliskészség-tréning (Direct Social Skills Training); az SCT, a szociális kognitív trénig (Social Cognitive Training). A DSST-módszerek során az adott készségekről beszélgetnek a diákok, a megbeszélés után szerepjátékokban gyakorolják a szóban forgó készségek helyes használatát. Az SCT-módszer azonban, amely lényegében hipotetikus problémamegoldás, sokkal gyakrabban használt a mindennapokban.

A leghatékonyabb tréningek direkt oktatást, modellezést és utólagos megerősítést alkalmaznak. A legkevésbé hatékonyak azok a módszerek, amelyek hipotetikus szociális helyzet megoldását gyakoroltatják. (...) A tapasztalatok szerint az SCT- és a DSST-módszerek akkor vezetnek a legjobb eredményre, ha kombináljuk őket. (...)
A megvalósított kísérleti program módszere
A program megvalósítására az egész osztály részvételével történő DSST- (Direct Social Skills Training) programot tartottam ideálisnak. A program tartalma és kivitelezése megbecsülést közvetített a diákoknak. A közösen kiválasztott időpontok, a tanulóknak a program előkészítésébe való bevonása, a célirányosan elkészített színvonalas oktatási anyagok mind a részt vevő diákok szerepének fontosságát hangsúlyozták. (...)

A szociáliskészség-fejlesztő tréningek megvalósítása során nagy hangsúlyt fektettem a befogadó környezet kialakítására. Fontos volt ugyanis, hogy a kamaszok természetes környezetükben gyakorolhassák a tanult készségeket. Ennek érdekében a programban részt vevő gyermekek osztályfőnökeinek bevonásával végeztem el a tréningeket. A gyermekekkel mindennap együtt dolgozó pedagógussal való együttműködést négy alapvető szempontból tartottam fontosnak. A pedagógusok, mindennapi tapasztalataik alapján, a serdülőket közelről foglalkoztató életszerű problémákkal színesítették a program elemeit már az előkészítés időszakában is.

A programok közötti időszakban is tovább kell hangsúlyozni a tanultak fontosságát, és ebben igen nagy szerepe van a pedagógus mindennapos példamutatásának, valamint a megtanult fogalmak gyakorlásának, a szókincs tartalmi elmélyítésének. A programok között eltelt időszak alatt a részt vevő pedagógusok fel tudták mérni a tréning hatását, képet kaptak annak sikerességéről mind a programban részt nem vevő hasonló korosztályokkal való összehasonlítás során, mind pedig a tanár kollégák és a szülők visszajelzései alapján. (...)

Cikkünk Sütőné Koczka Ágotának az Új Pedagógiai Szemle című folyóiratban megjelent tanulmánya alapján készült.


Kép forrása: www.beverungen.de

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten