Tanuljunk tanulni!
Minden nyelvtanulás célja az, hogy az adott nyelvet a számára szükséges szinten és környezetben képes legyen az ember használni. Számos nyelvtanulási modellt ismerünk, jó és kevéssé használható nyelvkönyvek sokaságából kell kiválasztanunk a céljaink eléréséhez szükséges legjobbat. Nyelvvizsgák megszerzéséhez is sokféle vizsgaforma áll rendelkezésünkre. Használható nyelvtudás birtokába jutni és a megszerzett ismereteket alkalmazni tudni azonban egy olyan tanulási folyamatot jelent, amelyben a nyelvtanuló egyéni adottságai és egy közösség tagjaival folytatott kommunikációjának színvonala, hibái és eredményei együttesen alakítják ki végső ismereteit. A tanulás pedig nagyon is személyiségtől függő, individuális dolog, aminek eredményességét végső fokon ugyanabban a közösségben lehet felmérni.
A nyelvtanulásnak éppen az adja meg a különlegességét és értékét, hogy a megszerzett ismeret nem válhat izolálttá, csak a másokkal történő együttműködésben létezik és működik. Hogy tanulóink jobban megértsék a tanulás belső folyamatát, az önállóan megoldott feladat értékelésének fontosságát, saját érzelmeik működését, hogy tudatosan képesek legyenek megfigyelni saját társadalmi kapcsolataikat, a személyiségüknek leginkább megfelelő feladat kiválasztása felé kell terelni a figyelmüket. Képessé kell tenni őket a feladatok megoldásának önálló megtervezésére, arra, hogy helyesen tudják céljaikat megfogalmazni, s meg is találják a kitűzött cél eléréséhez szükséges legjobb módszert. Ugyanakkor a helyes irányba ható, önálló tanulási folyamatban a tanári irányítás folyamatosan csökken.
A tanári irányítás
- Megállapodás: a tanár csupán kijelöli a témát, s megegegyezik a tanulókkal abban, hogy egy kitűzött célt el kell érniük. Tananyagot javasol, forrásmunkákat jelöl ki, de nem ad ötleteket a tanulóknak a lehetséges megközelítési módokról, tanulási eljárásokról.
- Ha a tanár tanulási technikát ad, a tanulók teljesítik a feladatot, de nem tanulják meg azt a módot, ahogyan a tananyagot el lehet sajátítani, s azt, hogy hogyan lehet a feladatot elvégezni. Ilyenkor nem a tanulási folyamatra, hanem a végeredményre, a produktumra esik a tevékenység hangsúlya.
- A tanár példákat hoz arra, hogy milyen lehetséges útjai vannak a feladat megoldásának, s jelzi, hogy melyik módszer miért jó vagy rossz. A tanulók megfogalmazzák, hogy milyen tevékenységet tudnak könnyedén s jól végezni, s ennek megfelelően választják ki a feladat végrehajtásához alkalmas módszert.
- A tanár többféle feladatból választási lehetőséget kínál a tanulóknak, a tanulók megvitatják egymás között és a tanárral a feladatokat, majd eldöntik, hogy melyik megoldására vállalkoznak. A tanár a választott feladat megoldásához javasol megoldási lehetőséget, s felajánlja segítségét.
- A tanár ötleteket ad a feladat megoldásához, s egyre hátrább lép, hagyja a tanulókat önállóan dolgozni. Lehetséges, hogy a források összegyűjtésében a tanár segít a tanulóknak, de a tananyagot közvetítő szerepe egyre kisebb lesz.
- A tanár megfogalmazza a feladat típusát, meghatározza a követelményeket /pl.: szóbeli előadás az adott témából, levélírás, a szöveg tartalmi visszaadása,/. A tanulók megtervezik a feladat megoldásának lehetőségeit (feladatok elosztása, csoport/pármunka beosztása)
- A tanár hagyja a csoportokat önállóan dolgozni, mintegy beszélgetőtársa lesz a tanulóknak a feladat végrehajtása közben. Az önálló tanulásnak ebben a fázisában a tanulók önállóan döntenek arról, hogy milyen sorrendben, s milyen időbeosztás alapján sajátítják el a kiválasztott tananyag elemeit. Döntéseiket mindig meg kell indokolniuk. A tanár a tanulásnak ebben a szakaszában már csak tanácsokat ad.
A felvázolt folyamatban természetesen nagyon nehéz megítélni, hogy az egyes tanulási elemek milyen arányban szabályozzák vagy fejlesztik a tanulók önálló tanulási képességét. Ami mérhető, az a tanulói teljesítmény, a feladat teljesítésének valós hozadéka, a mérhető nyelvi ismeret.
A tanulói feladatmegoldás
- A tanár bevezeti a feladatot. Tisztázza a tanulók előtt, hogy mi a feladat oktatási célja /pl. érvelés, tanácsadás, tájékozódás, stb./, milyen módokon, s mennyi idő alatt oldható meg a feladat. A tanulók eközben reprodukálják ismereteiket, amelyekre a tanár visszajelzés ad.
- Ráhangolódás a feladatra, előkészítés: a tanulók kérdéseket tehetnek fel a feladattal kapcsolatban, kifejezhetik tetszésüket vagy ellenszenvüket, felvázolhatják a megoldás lehetőségeit. Ebben a fázisban a tanár meghallgatja a tanulói javaslatokat, rendszerezi a megnyilatkozásokat. Megvitathatják, hogy milyen élethelyzetben alkalmazható a nyelvi feladatban megjelölt szókincs, milyen nyelvtani elemekre van szükség az adott feladat teljesítéséhez, s végül hogyan lehet majd összegezni, összefoglalni a tanultakat.
- Orientációs szakasz: a tanulók kis csoportokban dolgoznak. Megbeszélik, hogy honnan gyűjtik össze a szükséges tananyagot és egyéb információkat /nyelvkönyvekből, szülőktől, internetről, lexikonokból, stb/, elkészítik a csoport-és időbeosztást, a tanulási folyamat részleteit és a tanult anyag prezentálásának mikéntjét.
- Szervezési szakasz: a tanulók összegyűjtik a szükséges anyagot, olvasnak az adott témáról, ahol szükséges, memorizálnak, megpróbálnak minél életszerűbb beszédszituációt teremteni, amelyikben az elsajátított ismeretek betöltik a szükséges szerepüket.
- Realizációs szakasz: eltérő élethelyzetekben, egy másik csoport által szerkesztett szituációban, új partnerrel alkalmazzák ismereteiket.
Az önálló tanulást fejlesztő óratervezés néhány szempontja, a projekt alapú feladat lehetséges fázisai egy feladatciklus alatt:
A: Előkészítő szakasz
A megoldási folyamat szempontjai:
Milyen tanulói igények és elvárások kielégítésére van szükség a tanmenet következő fázisában? Milyen feladatra van szükség ahhoz, hogy kielégítsük ezeket a tanulói elvárásokat? Hogyan lehet egyeztetni a tanulói elvárásokat a feladattal? Milyen nyelvi megközelítéssel tudják a tanulók megoldani a feladatot a legegyszerűbb módon.
A tanári irányítás szempontjai:
Átgondolni, hogy mennyire motiváltak a tanulók a feladat elvégzésére, illetve motiválhatóak-e egyáltalán. Illeszkedik-e a feladat a végső cél eléréséhez? Szükséges-e kisebb alfeladatokra bontani a feladatot?
A tanuló szempontjai:
Tetszik-e a feladat? Milyen felelősséggel kezdek hozzá a feladat elvégzéséhez? Mennyire tudom önállóan megoldani ezt a feladatot.
B: Ráhangolódás a feladatra
A megoldási folyamat szempontjai:
A feladat végső célkitűzésének megfogalmazása. A tanár és a tanulók közösen megtervezik a tanulási folyamatot, elkészítik a projektet, a tanulási tervezet részleteit, a megoldandó feladatokat, meghatározzák a megszerzendő készségeket, megfogalmazzák a megválaszolandó kérdéseket /pl.: esszéírás idegen nyelven, idegen szöveg önálló fordításának megtanulása, a tömegközlekedési eszközök használata, EU-sarok létrehozása tanteremben, kiállítási vitrin anyagainak összegyűjtése, stb./
A tanári irányítás szempontjai:
Életszerű-e a kijelölt feladat, s illeszkedik-e a tanulói környezethez /egyéb iskolai vagy tanfolyami célkitűzésekhez és igényekhez/. Kellőképpen motiváltak-e a tanulók a feladat megoldására? Megtárgyaltam-e a tanulókkal kötött megállapodás minden részletét? Hozzájárul-e a feladat megoldása a tanulók nyelvi fejlődéséhez
A tanuló szempontjai:
Látom-e világosan a feladat fontosságát? Valóban szükséges lehet később a feladat megoldása során szerzett ismeret a számomra? Nem túlságosan nehéz/könnyű-e számomra ez a feladat? Milyen eredményt akarok elérni a megoldásával, mi lesz a feladatmegoldás végső 'terméke' / jó osztályzat/?