A kezdetek
A XV-XVI. században a kereskedelem Európa-szerte gyökeres strukturális átalakuláson ment keresztül. A kereskedők kínálatában a luxusjavak (fűszerek, arany, selyem stb.) mellett megjelentek a mezőgazdasági tömegtermékek (állat, bőr, hal, gabona, bor stb.), és a (városi) kézmûipar által gyártott termékek kereskedelme egyre bővült. Ennek lett velejárója a kereskedőknek a piacokért és a haszonért folyó "nemzetközi versenye". A franciák "vetélkedtek" a spanyolokkal, az olaszokkal, a németekkel, a flamandokkal stb., és persze egymással is.
A van der Burse család háza Brugge városában
Flandria és Hollandia városai tüneményes gyorsasággal fejlődtek. A közkeletű, s egyre inkább hódító "burza" szó a 15. században alakult ki: a flandriai Brugge-ben a kereskedők annak a tekintélyes kereskedőcsaládnak a háza előtt gyülekeztek üzletkötésre, amelynek "van der Burse" volt a neve, címere pedig három erszényt ábrázolt. E holland szó, amelynek jelentése erszény, pénzeszsák került különböző utakon az európai nyelvekbe, pl. a franciába "bourse", az olaszba "borsa", a németbe "Börse", az oroszba "burza" alakban. Jelentésük: "elfekvő készletek értékesítése", s ennek a jelentéstartalomnak a magyarban a börze kifejezés felel meg. A világ első értéktőzsdéje Amszterdamban nyílt meg, ahol a legenda szerint kezdetben egy tengerparti fűzfa alatt találkoztak a kereskedők, hogy különböző országokban vert pénzekkel, a kikötői raktárakban heverő vagy a hajók gyomrában levő árukra szóló utalványokkal, jelzáloglevelekkel és váltókkal kereskedjenek. Amikor a hétmillió holland forint alaptőkével megalakuló Holland Kelet-indiai Társaság az első részvényeket 1602-ben kibocsátotta, már külön csarnokban folyt a kereskedés. A tőzsde szó jelentése "áruknak - áruminták vagy szabvány alapján - és értékpapíroknak tömeges, rendszerint spekulációval járó adásvételére létesített intézménye."
A világ tőzsdéi
A világ tőzsdei kereskedésének központja a következő században Londonba helyeződött át, s körülbelül erre az időre tehető a tőzsdék gazdasági jelentőségének az egyes országok határain való túllépése is. A Royal Stock Exchange több mint kétszáz éven át a világ legnagyobb értéktőzsdéje volt, árainak alakulása alapvetően befolyásolta a kontinens fejlődőben levő pénz- és tőkepiacainak helyzetét. Első helyét a nagy tőzsdék között a 20. század közepén elveszítette, mind a New York-i, mind a tokiói börze nagyobbá vált. London éves forgalma napjainkban is meghaladja az ezermilliárd dollárt. Vezető szerepe Európában ma is vitathatatlan, amit az is mutat, hogy a kontinens következő legnagyobb börzéje, a frankfurti német tőzsde forgalma 600 milliárd dollár körül jár.
Az Egyesült Államok két legnagyobb tőzsdéje a New York-i Értéktőzsde (New York Stock Exchange, NYSE) és az Amerikai Értéktőzsde (American Exchange, AMEX), amely szintén New Yorkban működik. Ezeken a börzéken nemcsak amerikai, hanem a világ más tájain kibocsátott papírokat is jegyeznek. Az Egyesült Államokban azonban más értéktőzsdék is működnek, például Bostonban, Cincinnatiban, Philadelphiában.A NYSE ma a világ legnagyobb tőzsdéje. Éves forgalma megközelíti az ötezermilliárd dollárt, itt több mint 2300 vállalat részvényeit forgalmazzák. New Yorkban a hagyományos két nagy tőzsde rovására azonban egyre nagyobb teret nyert az OTC-részvények számítógépes elektronikus piaca, a Nasdaq. Ennek forgalma ma már a londoni tőzsde forgalmához mérhető, a forgalom itt a kilencvenes években hatszorosára nőtt. A Nasdaq-on majd' 35 ezer papírral kereskednek, vagyis a bevezetett papírok számát illetően ma már jóval nagyobb, mint a NYSE és az AMEX együttvéve. Árai azonban jóval alacsonyabbak, így dollárban mért forgalma is kisebb.
A tokyói értéktőzsde
A New York-i mellett a világ legfontosabb tőzsdéje a tokiói. Itt valamivel több mint 1600 részvénnyel kereskednek. Éves forgalma szintén ezermilliárd dollár fölött van. Az elmúlt években gyakran kerültek a világlapok címoldalára a hongkongi, a koreai és más távol-keleti tőzsdék, elsősorban a térségből kiindult kisebb-nagyobb tőzsdeválságok, nagy piaci áringadozások kapcsán. Ezek önmagukban a világkereskedelem szempontjából nem jelentős piacok. Ármozgásaik azonban mégis nagy hatást gyakorolhattak, mivel a tokiói börze befektetőire hatnak a térség többi tőzsdéi. A tokiói tőzsde mozgásaira pedig reagál a New York-i kereskedés, amely sok tekintetben meghatározza a világ többi tőzsdéjének hangulatát.
A magyar tőzsde története
A hazai tőzsde gondolata 1854-ben a budapesti Loyd Társulatnál fogant meg, amikor egyik termében díjtalanul engedélyezték a gabonaüzletek megkötését. Ferenc József császár 1864 elrendelte, hogy a birodalom nagyobb városaiban tőzsdéket állítsanak fel. Magyarországon az első tőzsde megnyitására 1864. januárjában került sor, mely egyidejűleg áru- és értéktőzsdeként működött. Az akkori tőzsde prosperitását jól érzékelteti, hogy a századfordulón már saját palotát építtetett magának. Az épületet 1905-ben vehette birtokba a tőzsde és említésre méltó, hogy minden hitel ill. tartozás nélkül működött immáron saját épületében. Az 1930-as évek elejének nagy gazdasági válsága elérte Magyarországot is, 1931 nyarától 1932 õszéig a tőzsdét be is zárták.
A Tőzsdepalota
A második világháború után 1948-ban a kommunisták hatalomra kerülésekor a tőzsdét bezárták, épületét államosították. Ezt követte a diktatúrákra oly jellemző propaganda, melynek minden áldozatul esett, aminek a piacgazdasághoz bármi köze volt. Államosították a részvénytársaságokat, így befektetőknél lévő értékpapírok értéktelen holmivá váltak, az értékpapírpiac elhalt, megkezdődött az ún. terv- vagy inkább parancsgazdaság korszaka.
Az ötvenes évek elején volt ugyan egy idézőjelben értékpapír kibocsátás, az úgynevezett békekölcsön kötvény. Ez azonban a hidegháborús fegyverkezés finanszírozását szolgálta és vétele enyhén szólva nem az önkéntességen alapult. A békekölcsön ellen kialakuló ellenszenv remekül ki egészítette a piacgazdaság-ellenes propagandát. Az emberekben lassan, de biztosan kialakult egy általános bizalmatlanság az értékpapírok iránt.
A piacgazdaságok kialakításával egy időben a közép-európai országokban is sorra nyíltak az értéktőzsdék. A budapesti börze megalapítását követően elsőként Varsóban kezdődtek meg az üzletkötések 1991-ben, amit a prágai börze követett 1993-ban, majd megnyílt a bukaresti is 1994-ben.
A nyolcvanas évek végén a forgalomban lévő értékpapírok túlnyomó részét a vállalati és önkormányzati kötvények jelentették. Ezek a fix hozamú értékpapírok aztán kiszorultak a piacról, mivel inflációs viszonyok között nem voltak versenyképesek más értékpapírokkal szemben. Különösen a 90-es évek elején végbemenő tőzsde-bumm fordította a befektetők figyelmét a részvények felé. Miután rövid idő múlva erről a piacról is veszteséggel kellett távoznia a befektetők többségének, a változó kamatozású banki értékpapírok lettek népszerűek. A számos bankcsőd ill. a kedvező banki konstrukciók átalakításának hatására a hosszú lejáratú államkötvények váltak a befektetők kedvenc értékpapírjává. A rövidebb lejáratú állampapírok - különösen a diszkont kincstárjegyek - piacra kerülése pedig újabb befektetőket szippantott el más - főleg banki - megtakarítási formáktól.
A tőzsde működése
A határidős szerződések megkötésekor időben előre rögzítik az értékesítési, illetve beszerzési árakat, csökkentve ezzel az árfolyamkockázatokat. A kockázat ezentúl már nem az árak alakulásában jelentkezik, hanem az ellenoldali partner teljesítőkészségében. A partnerrizikó megszüntetésére a határidős tőzsde szabványosított kontraktusai szolgálnak, melyre az Elszámoló Ház nyújt teljesítési garanciát. Jelenleg három szekcióban folyik a kereskedelem:
• Pénzügyi szekció
• Gabona szekció
• Hússzekció
Alkuszok
Eladási vagy vételi pozíciók nyitásával ideiglenesen helyettesíteni lehet a valódi ügyletet. A tőzsdén alapvető ügylettípus a hedge (fedezeti ügylet), a biztosított ár ismeretében mind a termelési, mind a feldolgozási tevékenység jobban tervezhető. A határidős piacon végrehajtott fedezeti ügylet két lépésből áll:
• A hedgelő gazdasági tevékenységétől függően valamely áru vételére vagy eladására készül a jövőben, ezért ezt a várható tranzakciót a jelenben helyettesíti egy tőzsdei vétellel, illetve eladással
• Az áru tényleges vételét vagy eladását ezek után az általa eltervezett időszakban végrehajtja, miközben tőzsdei kötését ellentétes irányú üzlettel lezárja. A lényeg, hogy a kötés mind a nyitó-, mind a záróügylet esetében ugyanazon árura, lejáratra és mennyiségre szóljon.
Végeredményben a hedgelő az általa biztosított árfolyamot tudja realizálni. A tőzsdén áru nem cserél gazdát , csak pénzügyi elszámolás történik. A vásárlói oldal akkor vásárol határidős kontraktust a tőzsdén, amikor a jegyzés által elérhető vételár számára elfogadható profitot biztosít, stabilizálja a nyereséget.
Alkuszok helyett elektronikus kereskedés
A fedezeti ügylet védi a készpénzes árat. A fedezeti ügylet két fajtája az eladói fedezeti ügylet (short hedge): termelők használják, védelmet biztosítsanak termékük későbbi értékesítési árának; és a vételi fedezeti ügylet (long hedge ): a jövőbeli vételárat már a jelenben szeretnék biztosítani.
A piaci résztvevők szándékainak találkozási helye az a koncentrált piac, amely gyakorlatilag tökéletes formában biztosítja az üzletek minél gyorsabb és könnyebb megkötését. A megbízói szándék felmerülésétől az üzlet visszaigazolásáig a megbízás hosszú utat tesz meg, melynek főbb lépései a következők:
• Kapcsolatfelvétel egy tőzsdetaggal
• Ordert (vételi vagy eladási megbízást) vesznek fel
• Az ajánlat brókerhez kerül
• A bróker eladási vagy vételi ajánlatot tesz
• Az ügylet létrejön
• Mindkét fél dokumentumot, úgynevezett kötjegyet állít ki
• A bróker a kötjegy birtokában az üzletet visszaigazolja irodája felé
• A megkötött üzletet az Elszámoló Ház is regisztrálja
• Pénzügyi követelések teljesítése, az előírt összeget alapletét-számlán kell elhelyezni
• A pozíció lezárása
• lejárat előtti likvidálás
• fizikai szállítás
Tudtad?
Ausztrália a birkák hazája, ezért ha gyapjúból, bőrből készült termékekről és szőrmékről van szó, minden szem a sydneyi piacra szegeződik.
Kenyában a kávénak és a teának, Malajziában a guminak és az ónnak van nagy tőzsdéje.
Hollandiában található a legnagyobb tojás-, disznóhús- és krumplitőzsde.
Japánban, Angliában és az Egyesült Államokban minden van, "mi szem s szájnak ingere".
Különösen híres a londoni fémtőzsde és a chicagói gabonatőzsde.
Linkek:
Tőzsdejáték - A Tőzsdekukac egy internetes játék, amin keresztül játszva tanulhatja mindenki, hogy mit jelent és hogyan működik a pénz- és tőkepiac, az internetes on-line értékpapír kereskedelem.
