Prefektúrai Iskolaszék, Gifu

Gifu városa 396 kilométerre nyugatra terül el Tokiótól. Azzal büszkélkedik, hogy földrajzi értelemben az ország középpontja. A prefektúra 2 118 006 lakosára 413 elemi, 205 alsó és 94 felső középfokú iskola, valamint kilenc egyetem jut. 1999-es oktatásirányítási állásfoglalásában a prefektúra a következőket írja: "A 21. század nemzedékének felnevelése érdekében a Gifu Prefektúrai Iskolaszék az eredetiséget ösztönző (azaz a gyerekek képességeit, egyéniségét, érdeklődését figyelembe vevő) oktatást, az iskola, az otthon és a közösség közötti kapcsolat javítását helyezi előtérbe a lemorzsolódás és az erőszak kiküszöbölésének céljából." Ennek megfelelően három oktatáspolitikai célt tűzött maga elé:

• az oktatási reform előmozdítása a közösség bevonásával;
• a személyiségfejlődés öszönzése az eredetiség hangsúlyozásával;
• a közösség életének szervezése sport- és kulturális eseményeken keresztül.

E célok megvalósulása lemérhető volt a Nagara Középiskolában és a szomszédos Nagara Általános Iskolában tett látogatások alkalmával. Fontos megjegyezni, hogy az összes prefektúrai költségvetési terület közül az oktatásra fordították a legtöbb összeget, 1999-ben például a költségvetés 24%-át. Az oktatási reform elősegítésére a prefektúrai iskolaszék 1997 januárjában megalapította az "Oktatás 21" Határterv Kutatási Bizottságot. Ez utóbbi 1998 márciusában fogalmazta meg ajánlásait. A Monbushóban zajló vitákat visszhangozva az ajánlásokban is célként jelent meg az oktatási helyszínek energiáinak összpontosítása, illetve a közvélemény egyetértésének és támogatásának megnyerése annak érdekében, hogy az oktatás az egyéniség és az "érzelmi nevelés" kibontakoztatásának színtere legyen. Megjelenik itt egy fontos elv: "az iskolairányítást nyitottá kell tenni a közvélemény felé, a szülők és nevelők, továbbá a helyi lakosok véleményének felmérését lehetővé tevő keretek megteremtésével."

1999 júliusában a Gifu Prefektúrai Oktatási Főfelügyelő "Sürgős Felhívást" intézett a prefektúra összes tanárához, arra kérve őket, hogy vizsgálják felül az iskolairányítás keretfeltételeit. Ez a lépés jól képzett, nyitott és dinamikus iskolák fejlesztését célozta. Valóra váltásuk érdekében a következő intézkedések születtek: iskolatanácsok felállítása a prefektúra minden oktatási intézményében, oktatási minőségfejlesztési bizottságok megalakítása, iskolareform "Ötletdoboz" létrehozása, valamint egy, a Gifu Prefektúrai Iskolaszéken belül működő Iskolareform Bizottság felállítása. A Nagara Középiskolában jelen voltunk az újonnan kinevezett Iskolai Tanácsadók gyűlésén. Részt vett az iskolaigazgató (mint elnök), a Szülő-Tanár Szövetség képviselője, több vezetőtanár, a prefektúrai iskolaszék küldötte, valamint öt "tanácsadó" polgár. Utóbbiakat - egy tanuló édesanyját, egy egyetemi adjunktust, egy helyi üzletembert (aki korábban az iskola tanulója volt), egy közösségi szervezet képviselőjét, valamint egy helyi áruház divattervezőjét - az igazgató ajánlására nevezte ki az iskolaszék. A két téma egyike egy jelentés volt, amelyet a diákok földrajzi és zenei tárgyú tanulmányútját előkészítő csoport írt az Amerikai Egyesült Államok Utah államában tett látogatásról. A másik téma az országos nyelvi program részeként az iskolába érkezett új angoltanár bemutatása volt. Minden tanácsadó kérdéseket tehetett fel, megjegyzéseket fűzhetett az előadásokhoz, és más témákat is felvethetett. Szerepükhöz tartozik még az iskolairányításra és az iskolai tevékenységekre vonatkozó tanácsadás, különösen az iskola és a helyi közösség kapcsolatával összefüggésben. A tanácsadóknak hozzáférésük van az iskola honlapjához, és publikációkat készíthetnek az iskolával kapcsolatban is.

Az Iskolai Tanácsadók ülésén olyan témák merültek fel, amelyek tükrözték az iskola jellegzetességeit. Az iskola igen büszke angol nyelvi eredményeire, nemzetközi tevékenységére, tudományos, valamint sport- és kulturális teljesítményére. A három felső évfolyamban körülbelül ezer diák tanul, kilenc-kilenc osztályban. Az igazgatóval és két helyettesével együtt 62 a tanárok száma. A tanulók döntő többsége egyetemre megy. Az iskola egyik deklarált célja, hogy minden diákját neves egyetemre küldje. Az általános tanterven túl (amely a második évben humán és természettudományi tagozatra osztja a diákokat) az iskola sokféle, tanterven felüli tevékenységet is kínál. A lányok kórusa igen híres, 1989 és 1995 között egymás után hétszer nyerte meg a Japán Kórusversenyt. A 27 évvel ezelőtt alapított Nagara Higashi Alapfokú Iskola viszonylag új intézménynek számít. 653 diákja 27 osztályban, 26 tanár irányítása alatt tanul. A prefektúra tantervfejlesztési kísérleti iskolájaként szoros kapcsolatokat ápol a város egyik egyetemével. Az iskolairányítást a nemrég kinevezett Iskolai Tanácsadók kapcsán már elemeztük. Két igazgatóhelyettese közül az egyik a tantervért, a másik a lelkészi feladatokért felel.

Az iskola hitvallása a tanulók önmegvalósítására és a helyi közösséggel való viszony erősítésére helyezi a hangsúlyt. Fontosnak tartja a tanárok oktatási teljesítményének fejlesztését, ezért azoknak háromévente hivatalosan számot kell adniuk eredményeikről. A középiskolához hasonlóan az alapfokú iskola is rendelkezik egyfajta nemzetközi jelleggel. Két osztályteremben a hangzhou-i kínai testvériskolával való kapcsolatra vonatkozó anyagok tekinthetők meg. Ez a program jól mutatja, milyen területeken van az igazgatónak lehetősége, hogy egyedi tantervi és azon felüli tapasztalatokkal gazdagítsa iskoláját. A tanterven belüli mozgástérről a kötelező interdiszciplináris elem gondoskodik. Ez a mozgástér a heti egyszeri, tetszés szerint választott tanítási idővel együtt lehetővé tette az iskolának, hogy számos, a helyi közösséggel összefüggő tevékenységet beiktasson. Ilyen például a tradicionális virágkötési szakkör a hatodikosoknak, hátrányos helyzetű emberekkel való törődés ötödikben és a Gifu folyóhoz kötődő munkák negyedikben. Az Iskolai Tanácsadókat 2000 áprilisában nevezték ki. Öt személyt az igazgató javaslatára az iskolaszék nevezett ki. A tanácsban helyet kapott egy korábbi igazgató, a helyi lakosok szervezetének képviselője, a Szülő-Tanár Szövetség egy korábbi tagja, egy egyetemi tanár, valamint egy korábbi felnőttoktatási szakember. Az igazgató e tanács munkájának lényegét abban látja, hogy segítséget nyújt a tanároknak az interdiszciplináris tevékenységgel kapcsolatos munkák megszervezésében.

Miyashiro Városi Iskolaszék, Saitama Prefektúra

Japánban a kötelező alap- és alsó középfokú oktatásban a diákoknak a lakókörzetükben lévő iskolákat kell látogatniuk. Ha valamilyen okból kifolyólag a szülők/nevelők nem kívánják a körzeti iskola szolgáltatásait igénybe venni, magániskolába küldhetik gyermeküket, vagy az iskolaszék elé kell terjeszteniük, miért esett a választásuk egy körzeten kívüli iskolára. A legutóbbi időkben, a Monbusho által előterjesztett "rugalmas iskolakörzeti rendszernek" köszönhetően, nőtt a lakókörzeten kívül iskolát választó diákok száma, különösen a nagyvárosokban. Ez a rugalmasság ugyanakkor kisebb beiskolázási aránnyal is járt, és megnőtt egyes iskolák összeolvasztásának vagy bezárásának a lehetősége. Ezért az iskolák igyekeznek nagyobb arányú támogatást vagy bizalmat elnyerni a helyi közösségtől. Miyashiro 33 000 lakosú kisváros, Tokió körzetének északi határán. Négy alapfokú és három alsó középfokú iskola működik a városban. A születési arány hanyatlásának köszönhetően csökkent a beiskolázottak száma: 1986 és 1998 között 3252-ről 2027-re esett vissza az alapfokú iskolai, és 1977-ről 1241-re az alsó középfokú iskolai tanulók száma. Ha ez a tendencia folytatódik, 2003-ra az alapfokú iskolákba 1640-en, a középfokú iskolákba pedig csupán 945-en fognak járni. E változásokra figyelemmel az önkormányzati iskolaszék úgy döntött, hogy fokozatosan bevezeti a szabad iskolaválasztás gyakorlatát. A város olyan új iskolaválasztási rendszert próbált kialakítani, amelyben a közigazgatási felügyelet biztosítja, hogy egyik iskola se váljon túl kicsivé, ne zárják be vagy vonják össze egy másikkal.

Még a Monbusho által elhatározott könnyítés előtt jelentették be, hogy bizonyos területeken szabad utat engednek a szülői választásnak. Kijelöltek néhány iskolakörzetet, úgynevezett "módosított körzeteket", ahol a szülők/nevelők kiválaszthatták gyerekük számára a megfelelőnek tartott alap- és középfokú iskolát. Az iskolaszék azonban hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokhoz, a nehézségek legyőzéséhez időre van szükség, ezért a szülők elé két lehetőséget állítottak: vagy a kijelölt iskolát, vagy egy másikat választhatnak. A város vagy a prefektúra határain túli iskolák választásának lehetőségéről nem volt szó. A rendszer kialakítása közben a Miyashiro Iskolaszék diákügyi osztályának vezetője sok időt fordított a lakosság véleményének megismerésére. A szabályozott körzeteket négy területen hozták létre. Ez Miyashiro területének 17%-át fedte le. E körzeteken belül mind az általános, mind a középiskolás diákok előtt nyitva állt a választás lehetősége. 1997-ben a 34 érintett alapfokú iskolai diák közül öten döntöttek egy másik iskola mellett, a többi a kijelölt iskolába kezdett járni. 1998-ben összesen 11, 1999-ben 7 váltás volt. 1997 májusa és 1998 februárja között a program végrehajtása mintegy tizenkét fázist ölelt fel, kezdve a módosított körzet kijelölésétől a családok informálásán át a kiválasztott iskolákba való jelentkezés elfogadásáig. Az iskolaválasztási politikához kötőden az iskolaszék arra ösztönözte az iskolákat, hogy saját erősségeikre, egyedi vonásaikra építsenek.

Ez az egyediség jól megfigyelhető a különleges építészeti megoldásairól híres Kasahara Alapfokú Iskolában. Az épület tervei a Ryugu kastély mintáját követik. A két emelet tágas és tetszetős udvarokra néz. Széles, nyitott folyósok kötik össze a tanulók "életterének" tekintett osztálytermeket. Az alapfokú iskola sajátosságai közé tartozik a speciális eszközökkel felszerelt zene-, képzőművészeti és természettudományi tanterem. Ezt a Monbusho iskolaépítési támogatásán felüli városi hozzájárulás tette lehetővé. Nyilvánvaló volt, hogy az iskola tudatosan igyekszik sokféle úton-módon kitágítani a tantervet. Ennek középpontjában az igazgatóból és két helyetteséből álló tantervi irányítást megvalósító csoport munkája állt. Nem véletlen tehát, hogy más körzetbe tartozó diákok is szerettek volna ebbe az iskolába járni. Az ilyen diákok száma még mindig igen kicsi. Az iskolában nincs Szülő-Tanár Szövetség, és most próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatát a helyi közösséggel. Az egyik első konkrét lépés az volt, hogy a fölösleges osztálytermekből hátrányos helyzetűek számára szakmai foglalkoztató központot, valamint "közösségi házat" szerveztek.