Alkotmányt a francia népnek!
Farkas Zoltán
2007/11/19 11:57
4530 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

1789-ben a francia rendi gyűlésben arról döntöttek, hogy írott alkotmánnyal ajándékozzák meg a népet, majd meghatározták az alapvető jogokat. Azonban még két évbe telt, míg a szándék valóra vált, ám ezután sorban születtek az alkotmányok - Napóleonig.

Az 1791. évi alkotmány korszakalkotó jelentőségű volt Franciaország, illetve a francia forradalom történetében, mivel ez volt az ország első írott alkotmánya. Az alkotmány igénye annak a jogi forradalomnak a természetszerű következménye, mely az Általános Rendi Gyűlést Nemzetgyűléssé, illetve a labdaházi esküt követően (1789. június 20.) Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakította át. A Nemzetgyűlésben a rendi hovatartozás helyett már a politikai kötődés vált meghatározóvá, így az abszolút monarchia hívei mellett megjelentek az alkotmányos monarchiát követelők (az ún. hazafiak). Ez utóbbiak több csoportra tagolódtak: mérsékelt monarchistákra, konstitucionalistákra, illetve demokratákra.

Az alkotmány születése

XVI. Lajos

Az alkotmányozás folyamat azzal vette kezdetét, hogy még 1789 júliusában létrehoztak egy alkotmányjogi bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy előkészítsék az alkotmányt. Az alapelveket az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában fektették le (1789. augusztus 26.), ezt követően pedig számos olyan törvényt hoztak, amely a későbbi alkotmány egyes fejezeteit tartalmazta (pl. választójog). Miután ezeket a király, XVI. Lajos (1774-1792) szentesítette, így törvényerőre is emelkedtek, ám az érdemi munka a király szökését követően (1791 június) még inkább felgyorsult. Mintegy kétévi vita és tanácskozás eredményeként 1791. szeptember 3-án a nemzetgyűlés elfogadta a kész alkotmányt, amit a király szeptember 13-án szentesített. Nem sokáig maradt azonban hatályban, mert az 1792. augusztus 10-i felkelés után új alkotmányos berendezkedés alakult ki.

Tudtad,

hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben elfoglalt hely alapján alakult ki a későbbiekben a politikai irányzatok jobboldal-baloldal oppozícióban történő meghatározása? A Nemzetgyűlésben a képviselők aszerint foglaltak helyet, hogy a király abszolút vétójogra tegyen-e szert (ők a király jobbján helyezkedtek el – jobboldal), a szuszpenzív (felfüggesztő hatályú) vétójog hívei ezzel szemben a király balján foglaltak helyet (baloldal)., hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben elfoglalt hely alapján alakult ki a későbbiekben a politikai irányzatok jobboldal-baloldal oppozícióban történő meghatározása? A Nemzetgyűlésben a képviselők aszerint foglaltak helyet, hogy a király abszolút vétójogra tegyen-e szert (ők a király jobbján helyezkedtek el – jobboldal), a szuszpenzív (felfüggesztő hatályú) vétójog hívei ezzel szemben a király balján foglaltak helyet (baloldal).

Az alkotmány elemei

Marie Antoinette

Maga az alkotmány két részből áll: bevezetésként szerepel az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a másik rész pedig maga a tulajdonképpeni alkotmány. Mivel a nyilatkozatot – a különleges tisztelet miatt – nem lehetett megváltoztatni, így eredeti formájában szerepeltették, de az elmúlt két év változásai miatt számos ponton ki kellett egészíteni. A korábbi elvek mellett (pl. szabad vallásgyakorlat, a magántulajdon szentsége) olyan új jogokat is érvényre juttattak, mint a helyváltoztatás szabadsága, a gyülekezési és petíciós jog, a közsegélyhez és a közoktatáshoz való jog.

A hatalmi ágak jogainak és helyzetének felvázolásakor az egykamarás nemzetgyűlésből indultak ki, melynek megbízatása mindössze két évre szól. A királyt számos korábbi jogosítványától megfosztották, pl. nem rendelkezett a továbbiakban a feloszlatás és az elnapolás jogával, ügyrendi kérdésekben is a nemzetgyűlés volt jogosult dönteni, korábbi törvénykezdeményezési jogától is megfosztották, és javaslatot sem tehet a költségvetésre. Mindezekért csak ún. szuszpenzív vétójoggal „kárpótolták”, vagyis jogában állt legfeljebb két törvényhozási ciklusra (összesen négy évre) elodázni a nemzetgyűlési döntések törvényerőre emelését. De ez a vétójog nem terjedhetett ki pénzügyi, alkotmányjogi kérdésekre és a miniszterek felelősségre vonásával kapcsolatos határozatokra.

A végrehajtó hatalom élén az „Isten kegyelméből s az állam alkotmányos törvényénél fogva a franciák királya” állt, aki az alkotmány értelmében a primogenitúra elvei alapján örökíthette trónját. Királlyá azonban csak akkor koronázhatják, ha esküt tesz a francia alkotmányra. Mint az állam első közigazgatási tisztviselője évi tiszteletdíjban részesül. Felelősségre csak kivételes esetekben vonható – pl. ha a hadsereg élén a nemzet ellen vonul, ha nem tesz esküt, illetve ha azt visszavonja, ha engedély nélkül elhagyja az országot, vagy ha a nemzetgyűlés felszólítása ellenére sem tér vissza. Ilyen esetekben a nemzetgyűlés megfoszthatja a királyt a trónjától. Alapvetően azonban a király személye szent és sérthetetlen.

A király nevezi ki a hat minisztert (belügy, külügy, hadügy, igazságügy, tengerészeti és adóügyek), valamint a polgári és katonai főtisztviselőket, de ezek egyike sem kerülhet ki a nemzetgyűlés tagjai közül. A királyi rendeleteket az alkotmány miniszteri ellenjegyzéshez köti, ám ebben az esetben már az adott miniszter válik a rendelkezésért felelőssé.A hatalmi ágak jogainak és helyzetének felvázolásakor az egykamarás nemzetgyűlésből indultak ki, melynek megbízatása mindössze két évre szól. A királyt számos korábbi jogosítványától megfosztották, pl. nem rendelkezett a továbbiakban a feloszlatás és az elnapolás jogával, ügyrendi kérdésekben is a nemzetgyűlés volt jogosult dönteni, korábbi törvénykezdeményezési jogától is megfosztották, és javaslatot sem tehet a költségvetésre. Mindezekért csak ún. szuszpenzív vétójoggal „kárpótolták”, vagyis jogában állt legfeljebb két törvényhozási ciklusra (összesen négy évre) elodázni a nemzetgyűlési döntések törvényerőre emelését. De ez a vétójog nem terjedhetett ki pénzügyi, alkotmányjogi kérdésekre és a miniszterek felelősségre vonásával kapcsolatos határozatokra.

Tudtad,

hogy az alkotmány által előírt cenzusos választójog következtében 1791 után kisebb volt a szavazásra jogosultak száma, mint 1789-ben?, hogy az alkotmány által előírt cenzusos választójog következtében 1791 után kisebb volt a szavazásra jogosultak száma, mint 1789-ben?

Rövid életű, de jelentős

A közigazgatási rendszer a közigazgatási területi egységek alapján strukturálódik: megye, kerület, járás, község, ezek révén a korábbi erősen centralizált rendszer megszűnt, az önkormányzatiság elve jutott érvényre. Új adóügyi és igazságügyi rendszer mellett az alkotmányos és demokratikus jelleget hivatott szolgálni a fegyverese erők polgári irányítása és ellenőrzése. Bár az alkotmány csak egy esztendőig volt érvényben, mégis hosszú időre meghatározta a francia államszervezet alapját. Ezt azzal is biztosítani kívánták, hogy az alkotmányrevíziót egy nagyon bonyolult, 10 évig húzódó eljáráshoz kötötték. Ennek ellenére 1793-ban új alkotmány született, amely dacára annak, hogy Franciaország legdemokratikusabb alkotmánya volt, mégsem léphetett életbe sohasem.

XVI. Lajos és családja a Temple-ben

Irodalom

Marie Antoinette a Mars-mezőn (1790. júl. 14.)

  • Franciaország története I. (Szerk. Georges Duby) Osiris K., Bp. 2005
  • A nagy francia forradalom dokumentumai (Szerk. Hahner Péter) Osiris K., Bp. 1999
  • Hahner Péter: A régi rend alkonya Panem, 2006
  • Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája Minerva Bp., 1989
  • Francois Furet: A francia forradalom története Osiris, K., Bp., 1999
  • John Haycraft: A francia forradalom nyomában International Language School, Bp.,
  • Simon Schama: Polgártársak Európa K. Bp., 2001Európa K. Bp., 2001
  • Általános jogtörténet Tankönyvkiadó Bp., 1991Tankönyvkiadó Bp., 1991

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten