Az 1791. évi alkotmány korszakalkotó jelentőségű volt Franciaország, illetve a francia forradalom történetében, mivel ez volt az ország első írott alkotmánya. Az alkotmány igénye annak a jogi forradalomnak a természetszerű következménye, mely az Általános Rendi Gyűlést Nemzetgyűléssé, illetve a labdaházi esküt követően (1789. június 20.) Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakította át. A Nemzetgyűlésben a rendi hovatartozás helyett már a politikai kötődés vált meghatározóvá, így az abszolút monarchia hívei mellett megjelentek az alkotmányos monarchiát követelők (az ún. hazafiak). Ez utóbbiak több csoportra tagolódtak: mérsékelt monarchistákra, konstitucionalistákra, illetve demokratákra.
Az alkotmány születése
Az alkotmányozás folyamat azzal vette kezdetét, hogy még 1789 júliusában létrehoztak egy alkotmányjogi bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy előkészítsék az alkotmányt. Az alapelveket az Emberi és polgári jogok nyilatkozatában fektették le (1789. augusztus 26.), ezt követően pedig számos olyan törvényt hoztak, amely a későbbi alkotmány egyes fejezeteit tartalmazta (pl. választójog). Miután ezeket a király, XVI. Lajos (1774-1792) szentesítette, így törvényerőre is emelkedtek, ám az érdemi munka a király szökését követően (1791 június) még inkább felgyorsult. Mintegy kétévi vita és tanácskozás eredményeként 1791. szeptember 3-án a nemzetgyűlés elfogadta a kész alkotmányt, amit a király szeptember 13-án szentesített. Nem sokáig maradt azonban hatályban, mert az 1792. augusztus 10-i felkelés után új alkotmányos berendezkedés alakult ki.
Tudtad,
hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben elfoglalt hely alapján alakult ki a későbbiekben a politikai irányzatok jobboldal-baloldal oppozícióban történő meghatározása? A Nemzetgyűlésben a képviselők aszerint foglaltak helyet, hogy a király abszolút vétójogra tegyen-e szert (ők a király jobbján helyezkedtek el – jobboldal), a szuszpenzív (felfüggesztő hatályú) vétójog hívei ezzel szemben a király balján foglaltak helyet (baloldal)., hogy az Alkotmányozó Nemzetgyűlésben elfoglalt hely alapján alakult ki a későbbiekben a politikai irányzatok jobboldal-baloldal oppozícióban történő meghatározása? A Nemzetgyűlésben a képviselők aszerint foglaltak helyet, hogy a király abszolút vétójogra tegyen-e szert (ők a király jobbján helyezkedtek el – jobboldal), a szuszpenzív (felfüggesztő hatályú) vétójog hívei ezzel szemben a király balján foglaltak helyet (baloldal).
Az alkotmány elemei
Maga az alkotmány két részből áll: bevezetésként szerepel az Emberi és polgári jogok nyilatkozata, a másik rész pedig maga a tulajdonképpeni alkotmány. Mivel a nyilatkozatot – a különleges tisztelet miatt – nem lehetett megváltoztatni, így eredeti formájában szerepeltették, de az elmúlt két év változásai miatt számos ponton ki kellett egészíteni. A korábbi elvek mellett (pl. szabad vallásgyakorlat, a magántulajdon szentsége) olyan új jogokat is érvényre juttattak, mint a helyváltoztatás szabadsága, a gyülekezési és petíciós jog, a közsegélyhez és a közoktatáshoz való jog.
A hatalmi ágak jogainak és helyzetének felvázolásakor az egykamarás nemzetgyűlésből indultak ki, melynek megbízatása mindössze két évre szól. A királyt számos korábbi jogosítványától megfosztották, pl. nem rendelkezett a továbbiakban a feloszlatás és az elnapolás jogával, ügyrendi kérdésekben is a nemzetgyűlés volt jogosult dönteni, korábbi törvénykezdeményezési jogától is megfosztották, és javaslatot sem tehet a költségvetésre. Mindezekért csak ún. szuszpenzív vétójoggal „kárpótolták”, vagyis jogában állt legfeljebb két törvényhozási ciklusra (összesen négy évre) elodázni a nemzetgyűlési döntések törvényerőre emelését. De ez a vétójog nem terjedhetett ki pénzügyi, alkotmányjogi kérdésekre és a miniszterek felelősségre vonásával kapcsolatos határozatokra.
A végrehajtó hatalom élén az „Isten kegyelméből s az állam alkotmányos törvényénél fogva a franciák királya” állt, aki az alkotmány értelmében a primogenitúra elvei alapján örökíthette trónját. Királlyá azonban csak akkor koronázhatják, ha esküt tesz a francia alkotmányra. Mint az állam első közigazgatási tisztviselője évi tiszteletdíjban részesül. Felelősségre csak kivételes esetekben vonható – pl. ha a hadsereg élén a nemzet ellen vonul, ha nem tesz esküt, illetve ha azt visszavonja, ha engedély nélkül elhagyja az országot, vagy ha a nemzetgyűlés felszólítása ellenére sem tér vissza. Ilyen esetekben a nemzetgyűlés megfoszthatja a királyt a trónjától. Alapvetően azonban a király személye szent és sérthetetlen.
A király nevezi ki a hat minisztert (belügy, külügy, hadügy, igazságügy, tengerészeti és adóügyek), valamint a polgári és katonai főtisztviselőket, de ezek egyike sem kerülhet ki a nemzetgyűlés tagjai közül. A királyi rendeleteket az alkotmány miniszteri ellenjegyzéshez köti, ám ebben az esetben már az adott miniszter válik a rendelkezésért felelőssé.A hatalmi ágak jogainak és helyzetének felvázolásakor az egykamarás nemzetgyűlésből indultak ki, melynek megbízatása mindössze két évre szól. A királyt számos korábbi jogosítványától megfosztották, pl. nem rendelkezett a továbbiakban a feloszlatás és az elnapolás jogával, ügyrendi kérdésekben is a nemzetgyűlés volt jogosult dönteni, korábbi törvénykezdeményezési jogától is megfosztották, és javaslatot sem tehet a költségvetésre. Mindezekért csak ún. szuszpenzív vétójoggal „kárpótolták”, vagyis jogában állt legfeljebb két törvényhozási ciklusra (összesen négy évre) elodázni a nemzetgyűlési döntések törvényerőre emelését. De ez a vétójog nem terjedhetett ki pénzügyi, alkotmányjogi kérdésekre és a miniszterek felelősségre vonásával kapcsolatos határozatokra.
Tudtad,
hogy az alkotmány által előírt cenzusos választójog következtében 1791 után kisebb volt a szavazásra jogosultak száma, mint 1789-ben?, hogy az alkotmány által előírt cenzusos választójog következtében 1791 után kisebb volt a szavazásra jogosultak száma, mint 1789-ben?
Rövid életű, de jelentős
A közigazgatási rendszer a közigazgatási területi egységek alapján strukturálódik: megye, kerület, járás, község, ezek révén a korábbi erősen centralizált rendszer megszűnt, az önkormányzatiság elve jutott érvényre. Új adóügyi és igazságügyi rendszer mellett az alkotmányos és demokratikus jelleget hivatott szolgálni a fegyverese erők polgári irányítása és ellenőrzése. Bár az alkotmány csak egy esztendőig volt érvényben, mégis hosszú időre meghatározta a francia államszervezet alapját. Ezt azzal is biztosítani kívánták, hogy az alkotmányrevíziót egy nagyon bonyolult, 10 évig húzódó eljáráshoz kötötték. Ennek ellenére 1793-ban új alkotmány született, amely dacára annak, hogy Franciaország legdemokratikusabb alkotmánya volt, mégsem léphetett életbe sohasem.
Irodalom
Marie Antoinette a Mars-mezőn (1790. júl. 14.)
- Franciaország története I. (Szerk. Georges Duby) Osiris K., Bp. 2005
- A nagy francia forradalom dokumentumai (Szerk. Hahner Péter) Osiris K., Bp. 1999
- Hahner Péter: A régi rend alkonya Panem, 2006
- Hahner Péter: A nagy francia forradalom kisenciklopédiája Minerva Bp., 1989
- Francois Furet: A francia forradalom története Osiris, K., Bp., 1999
- John Haycraft: A francia forradalom nyomában International Language School, Bp.,
- Simon Schama: Polgártársak Európa K. Bp., 2001Európa K. Bp., 2001
- Általános jogtörténet Tankönyvkiadó Bp., 1991Tankönyvkiadó Bp., 1991
