Általános iskolások bölcsességképe
2004/10/18 11:20
915 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A szerzők - Rostás Rita és Garzó Márta - vizsgálatukban általános iskolás gyermekek bölcsességképét térképezték fel. Negyedik és hatodik osztályos fővárosi tanulók véleményét kérték, hogyan értelmezik ezt a kifejezést, kire, mire gondolnak e szó hallatán, milyen tulajdonságokat kapcsolnak hozzá, és szerintük minek van szerepe a bölcsesség állapotának kialakulásában.

(...) Cikkünkben egy olyan vizsgálatról (Garzó 2002) számolunk be, melyben általános iskolás gyermekek bölcsességképét térképeztük fel. Úgy érezzük, ez a fogalom részben közel van a gyermekekhez, hisz óvodás- és kisiskoláskorban a világról, az abban élő emberekről való ismeretszerzés egyik formája a meséken keresztül történik, melyekben gyakori szereplők a bölcsek. Másrészt, a kutatók szerint csak az oly távoli időskorban, egy hosszú, teljes élet végén juthatunk el a bölcsesség állapotába. De vajon így látják ezt a gyerekek is? Negyedik és hatodik osztályos tanulók véleményét kértük, tőlük szerettük volna megtudni, hogyan értelmezik ezt a kifejezést, mit értenek alatta, és szerintük hogyan alakul ki a bölcsesség állapota. A 171 fővárosi iskolást egy olyan 50 db-os tulajdonságlistával szembesítettük, mely tartalmazta azt a 36 elemet, melyet főiskolai hallgatók legalább egynegyede kiválasztott egy általunk korábban végzett elővizsgálatban (Rostás 2001). A gyerekektől azt kértük, hogy erről a listáról válasszanak ki tíz tulajdonságot, melyek szerintük leginkább jellemzik azokat az embereket, akik bölcsen cselekszenek. (...)

Úgy tűnik, a hatodikosoknál több kognitív jellemző került előtérbe (a tulajdonságok után zárójelben előbb a negyedikes, majd a hatodikos rangszámot helyeztük el): intelligens (7; 3); nagy tudású (7; 5); logikus (15; 7); széles látókörű (29; 9); előrelátó (25; 10). A döntésképest (5; 5) és az éles eszűt (11; 10) mindkét évfolyam egyformán fontosnak találta, míg az értelmes (2; 6) a negyedikes csoportnál került előre. A negyedikesek többször választottak erkölcsi-érzelmi tulajdonságot a becsületes (1; 1); megbízható (2; 12); őszinte (3; 7); békeszerető (6; 24); kitartó (7; 19); barátságos (10; 15); fegyelmezett (11; 12); udvarias (11; 19) jelzőket. Elvárásunkkal ellentétesen az időskorhoz nem társítják ezt a fogalmat a kisdiákok, hisz az idős a negyedikesek rangsorában csupán a 35., míg a hatodikosoknál a 22. helyre szorult. Azok a kifejezések sem lettek túl népszerűek, melyek a társas megnyilvánulásokra utalnak: a barátságos (10; 15); tanácsokat adó (14; 12); alkalmazkodó (17; 30); figyelmesen hallgató (25; 40); megbocsátó (25; 29); beleéli magát mások helyzetébe (29; 19) megfogalmazásokat.

A következőkben arra voltunk kíváncsiak, kiket tekintenek bölcsnek a gyermekek. Az énközeli, saját környezetükre vonatkozó kérdésfelvetés távolodott az olvasmányok, hallomások felé. Úgy véltük, minél fiatalabbak a diákok, annál inkább a személyes körre esnek a választások. A negyedikesek közel harmada, a hatodikosok negyede vallotta, hogy személyesen nem ismer olyan személyt, akit bölcsnek tartana. Akik megneveztek valakit, azok közül sokan egy bölcs személyre gondoltak, de volt egy-egy gyerek, aki hat, illetve hét embert is bölcsnek ítélt. (...)Gyakrabban említették szűkebb családjuk tagjait, de tanárok, szomszédok, saját, illetve családi barátok, papok is szóba kerültek. Itt sem érvényesült a korra vonatkozó elvárás, hisz saját korosztályukból is választottak barátot, illetve osztálytársat, testvért, és a családon belül kevesebb szavazatot kaptak a több generációval előttük levők (nagyszülők, dédszülők), mint a szülők. Valószínűleg egyre kevesebb gyerek él többgenerációs családban, a mobilitás növekedése is csökkentheti a találkozásokat nagyszülők és unokáik között. Napjaink gyors társadalmi változásai következtében pedig lehet, hogy az idősebb korosztály élete már kevésbé példaértékű, nem nyújt követhető mintát az ifjúság számára, éppen ezért viselkedésüket kevesebben is ítélik bölcsnek. (...) Ahogy távolodtunk a személyes körtől, tovább nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem tudtak, nem akartak bölcs embert megnevezni. Mindkét évfolyamon a gyerekek majdnem fele válaszolt úgy, hogy nem olvasott, hallott még bölcs emberekről.

A feladat harmadik része bizonyult a legnehezebbnek, melyben bölcs cselekedet leírását kértük a gyerekektől. Itt már elérte az 50%-ot a válaszolást kihagyók száma. A válaszolók közül többen nem is cselekedeteket írtak le, hanem visszatértek a tulajdonságlistához, az ilyen típusú válaszokat kihagytuk a feldolgozásból. A maradékot kategóriákba rendeztük, és megkíséreltük annak alapján csoportosítani, hogy azokban a tényleges cselekvés, valamilyen kognitív képesség vagy az érzelmi megnyilvánulás a hangsúlyos-e. Természetesen ez a szétválasztás kissé erőltetett, és többször is úgy véltük, hogy ugyanazok a válaszok két oszlopba is tartoznak. (...) Ha összesítjük a besorolásunkat, láthatjuk, hogy az emocionális tartalmú kijelentések vezetnek, ezeket követik a tevékenységek, míg a kognitív képességekre utaló állítások maradtak a végére.

A harmadik feladatban arra kérdeztünk rá, hogy miként alakul ki a bölcsesség állapota, hogyan, minek a segítségével lesznek egyesek bölcsek. Ennek a zárt feladatnak a kategóriáit egy korábbi elővizsgálat nyitott kérdéseire adott válaszok tartalomelemzése alapján állítottuk össze. Az így megszületett válaszlehetőségek a következők lettek: A Biblia olvasása és az arról való beszélgetések. Az életkor hozza magával. Családi nevelés segítségével. Élettapasztalatok hozzák magukkal. Elmélkedés az élet dolgairól. Filmek, rajzfilmek nézése. Folyamatos tanulás által. Istentől kapott ajándék. Könyvek olvasása. Más kárából tanulva. Mások véleményének meghallgatása és felhasználása. Negatív élettapasztalatok, nehézségek, kudarcok. Önmagunk és mások megismerése. Ösztönös megérzések segítenek hozzá. Példaképek hatására. Saját hibákból okulva. Tanárok hatására. Veleszületett tulajdonság, adottság. Viták, beszélgetések hatására. Zenehallgatás segít hozzá. A tanulókat arra kértük, hogy az előbbi állításokat egy-egy hatos skálán osztályozzák aszerint, hogy mennyire találják fontosnak a bölcsesség kialakulásában. (...) Egyetlen olyan állítás volt, amely túllépett az ötös átlagértéken: negyedikben és hatodikban is az olvasást tartják a gyerekek a legfontosabbnak a bölcsesség kialakulásának szempontjából. A negyedikesek körében ezt a folyamatos tanulás, az elkövetett hibáinkból való okulás, az önismeret megszerzése és az élettapasztalatok szerepe követi. Ugyanezen kategóriák találhatóak az első öt helyen a hatodikosok rangsorában is, bár a sorrendben van némi eltérés. (...)

Végezetül hivatások, foglalkozások egytől tízig terjedő skálán történő osztályozására kértük meg a gyerekeket. 16 foglalkozást soroltunk fel, és a kiválasztásban arra törekedtünk, hogy olyanokat válasszunk, amelyek valamilyen módon a közgondolkodás szerint kapcsolódhatnak a bölcsességhez. (...) És mintegy kakukktojásként a munkanélkülieket is bevettük a listába, azt vizsgálva, hogy 15 évvel azután, hogy a fogalom hazai viszonyok között is általánossá vált, vajon egy vonzó, bölcs alternatívát látnak-e gyermekeink a munka nélkül megvalósítható szabad életre. (...) A két évfolyam rangsora nagyon hasonló lett. (...) Négy esetben bizonyult szignifikánsnak a különbség a két évfolyam osztályozása között. Bár mindkét listát a papok vezetik, az átlagértékek közötti különbség már nem tekinthető véletlennek, mint ahogy a költők, a horoszkópkészítők és az apácák esetében sem. A statisztikai számítások szerint ugyan nem bizonyult az eltérés szignifikánsnak, mégis ismét meg kell említeni a tanárok csoportját, akiknél a legnagyobb az átlagértékek közötti különbség. A rangsorban mutatkozó eltéréseket vizsgálva láthatjuk, hogy a tanárok, a költők és a horoszkópkészítők kerültek előbbre három-három helyezéssel a negyedikeseknél, míg a pszichológusok ugyanennyivel vezetnek a hatodikosoknál. A munkanélküliség létformáját nem tekintik bölcsességről árulkodó állapotnak. (...)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten