Általános nyelv, vagy szaknyelv?
2014/01/21 08:00
1160 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.

Miért is választanak a nyelvet tanulók egy bizonyos idegen nyelvet?

nyelv

Nyelvoktatásunkban, míg a gyermekkorú tanulók nyelvválasztását a szülői indíttatás, vagy az egyes iskolák kínálata befolyásolják elsősorban, a felnőttek motivációi, ha idegen nyelv tanulását fontolgatják, különbözőek lehetnek. Az egyéni szimpátián túl a leggyakoribb okok a gyakran utazók esetében a külföldi utazási nehézségek leküzdésének szándékában, másoknál a munkahelyi előmenetelben és/vagy szakmai fejlődésben, esetleg bizonyos kultúrák iránti kiemelt érdeklődésben keresendők.

Az előbb felsorolt okok közül kétségtelenül a szakmai előmenetelt és fejlődést, a nemzetközi szakmai kapcsolatok fejlesztésének szándékát, a nemzetközi szakmai eredményekkel való megismerkedést kell aláhúzni, hiszen ezek az egyéni érdekeken is túlmutatnak. Ez a kitétel minden szakmára igaz lehet, vannak azonban olyan szakterületek, ahol az idegen nyelv(ek) ismeretének szükségessége mérsékeltebben van jelen, de jelen van, és vannak olyanok, ahol a minőségi szakmai munka és az idegen nyelvek magas szintű ismerete elválaszthatatlanok egymástól. Ilyen kiemelt terület lehet például – a teljesség igénye nélkül - a turizmus és vendéglátás, az informatika a kereskedelem, vagy a külgazdaság.

Az utóbbi néhány évben a felsőoktatás egésze, s vele együtt a felsőfokú – vagy újabb néven – a felsőoktatási szakképzések alapos változáson mentek keresztül. Míg dicséretes módon a változások a szakmai ismeretek elmélyülésének és az ismeretek gyakorlati alkalmazhatóságának irányába mutatnak, a nyelvoktatás területén azonban, úgy látszik, visszalépés történt.

Korábban a felsőfokú szakképzésben is a nyelvoktatás - mind tartalmát, mind módszertanát illetően - a korábban az általános iskolában és a középiskolában már elsajátított általános nyelvi ismeretekre építve a szakmai nyelvbe történő bevezetést célozta meg. Ez a rendszer a jobb hallgatókat arra ösztönözte, hogy szakmai nyelvtudásukat a gyakorlatban is alkalmazzák és külföldi gyakorlatokon, csereintézményekben továbbfejlesszék, illetve, adott esetben a ma már Magyarországon is elérhető szakmai idegen nyelvi vizsgák letételét (Pl. KITEX, LCCI) is megkíséreljék. Az egyes szakmacsoportokon belül a nyelvigényes szakokon (Pl. turizmus) a képzés teljes időtartama alatt, heti több, akár 6-8 nyelvórán, valamennyi nyelvi alapkészséget harmonikusan fejlesztve szaknyelvi oktatás folyt. A szaknyelv a záróvizsgáknak is részét képezte. Ezt a rendszert újabban egy fajsúlytalanabb, kevésbé hatékony és kevésbé motiváló nyelvoktatás váltotta fel, amely csak az általános nyelvet követeli meg, így értelemszerűen nem ösztönzi a diákot a szaknyelvi ismeretek megalapozására, esetlegesen szaknyelvi vizsgák letételére.

A felsőoktatásban, pontosan azért, mert ez már felsőoktatás, véleményem szerint a korábbi iskolatípusokban megalapozott általános nyelvi alapokon túl kell(ene) lépni. Ha a diák azt érzi, hogy minden iskolatípusban ugyanazokat a témákat, az ismétlődő szókincset tanítják, ugyanazokat a készségeket gyakoroltatják, a nyelvi ismereteket ugyanolyan módszerrel fejlesztik, el fogja veszíteni érdeklődését, célját, így, hogy közös gondolkodásunk első részére visszautaljunk, elvész a lényeg, a fő motiváció. Ezt a veszteséget még az is fokozza, hogy nemcsak az egyén, hanem a magyar vállalkozások, munkáltatók is veszítenek, azaz, mi mindannyian veszteséget szenvedünk el. A használható szakmai nyelvtudás magasabb minőséget, sikeres hazai és külföldi  pályázatokat, fontos nemzetközi kapcsolatokat, a szakmai életben rangot, vezető pozíciót, egyszóval, versenyelőnyt jelenthetnek.  Ezek hiányában marad a stagnálás, az egy helyben topogás, rosszabb esetben a behozhatatlan lemaradás.

Óhatatlanul felmerül a kérdés: miért hagynánk mindezen értékeket elveszni nyelvoktatásunkban? Miért költenénk súlyos euró milliókat felzárkóztató tanfolyamokra, ha a problémát könnyen és gyorsan, már a gyökerénél is kezelhetnénk?  Fentiek értelmében talán belátható, mennyire fontos (lenne) a felsőoktatásban a szakmai nyelv ismételt bevezetése és megkövetelése. S ez nem csupán egyéni, nyelvtanári, vagy hallgatói érdek, hanem a társadalom, a gazdaság által megkövetelt szükségszerűség is. Fontosságát is eszerint kell(ene) megítélni, s ennek értelmében kell(ene) minél előbb cselekedni.

Dr. Szabó Klára
tanszékvezető főiskolai docens
SZTE, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Modern Nyelvek és Kultúrák Tanszék

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten