Persze, ilyenkor az ember utálja, nem szereti, már alig várja, hogy vége legyen, s elmondhassa, hogy érett, megszerezte az ezt tanúsító bizonyítványt, aztán pedig jöhet a többi, ami már nem kötelező, csak ha a szerencse éppen úgy hozza. Már mint, hogy felveszik az embert, s akkor kicsit lazulnak a dolgok, vagy bejárunk az órákra vagy nem, de ehhez előbb jól kell teljesíteni, s nem árt ha már a nyelvvizsga ott lapul a zsebünkben. Aminek megszerzése nem is olyan könnyű, bár egy külföldi országban eltöltött tanév megoldást jelenthet, na de, mi is a helyzet ezzel a külföldi tanévvel? Mit érdemes tudni, ha mondjuk Németországban mellett döntünk, mi várhat ránk, ha ott leszünk hallgatói valamelyik intézménynek ?
Kezdjük talán azzal a helyzet felmérését, hogy Németország 16 tartományból áll, s ezek a tartományok gyakorolják az oktatás feletti jogokat, vagyis ez azt jelenti, hogy 16 különböző oktatási rendszer van jelenleg is az országban érvényben. Mindezek ellenére a következő általános információk minden állam oktatási rendszere esetén érvényesek, először például az, hogy háromtól hatéves korig lehetőség van arra, hogy a gyerkőcök óvodába járjanak, s ennek keretében felkészítsék őket az iskolás tanévekre.
Természetesen, hasonlóan sok európai országhoz itt sem kötelező a gyerekek óvodai előnevelése, viszont hat éves kortól már egy gyermek sem kerülheti el a tankötelezettséggel együtt járó iskolai évkezdéseket. Az általános iskola általában négy év, vagyis hattól tíz éves korig járnak ide a diákok, kivéve Berlint és Brandenburgot, ahol 6 év alatt kell az általános iskolát minden lurkónak teljesítenie. Az általános iskolát követi a középiskola alsó tagozta, ahol több fajta képzési formából választhatnak a diákok aszerint, hogy milyen irányban szeretnék majd tovább folytatni tanulmányaikat.
A Hauptschule egyfajta általános oktatást biztosít az ötödik osztálytól a kilencedik osztályig, majd lehetőség van egy tizedik év elvégzésére is, ahol további képesítést lehet szerezni. A Realschule egy szélesebb körű oktatást nyújtó iskolatípus, mint a Hauptschule, de még mindig nem olyan, mint egy gimnázium. A Gymnasium általában azt ötödik évtől a tizenharmadik évig tart, s az utolsó év végén megszerzett érettségi, vagy Abitur lehetőséget nyújt a felsőfokú továbbtanulásra. Végül pedig van az úgynevezett Gesamtschule, amely kicsit elegye az előző háromnak, s ide is általában kilenc vagy tizedik osztályig járnak a diákok, ahol alacsonyabb vagy magasabb szinten mélyülhetnek el az oktatott tantárgyakban. Na, s ez még csak a középiskola alsós tagozatainak bemutatás volt, viszont a felsős tagozat elvégzése már nem kötelező a diákok számára.
A 16 éves fiatalok ilyenkor három irányba tanulhatnak tovább: vagyis ha úgy döntenek, folytathatják a tanulást a középiskola felső tagozatán. Aztán mehetnek egy szakmai képzést adó kurzusra is, amelynek végén szakmai vizsgát kell tenniük, s ezzel szakmunkás vagy betanított szakmunkás bizonyítványt lehet szerezhetni. Aki viszont megszerzi az érettségit, annak lehetősége nyílik arra, hogy továbbtanuljon valamelyik német egyetemen vagy főiskolán, de megteheti ugyanezt bármelyik uniós tagállamban is. Hiszen, az Unió oktatáspolitikája szélesre tárta az együttműködéseket az európai felsőoktatási intézmények között, szóval csak egy jó ösztöndíjra van szükség, és nincs akadály a továbbtanulás előtt.
Végezetül pedig néhány apró érdekesség, amit nem árt tudni a német oktatásról. A legtöbb iskolában már délben befejeződik a tanítás, de számtalan délutáni foglalkozás biztosítja a gyerekek számára a hasznos időtöltést és az ismeretek elsajátítását. A nyári szünet mindösszesen hat hét, de az iskolakezdés tartományonként mutathat némi időbeli eltérést. Ez a rendszer már csak azért is lehet furcsa számunkra, mert egészen más formában, kicsit lazábban, kisebb létszám mellett telnek a tanórák, mint hazánkban.
