Arany-balladák külhoni ihletői
Kormos Edit
2003/01/23 20:25
10746 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Misztikum és népi kultúra - a romantika nagy lelkesedéssel fordult a balladák felé. Az eredetileg népköltészeti műfaj számos szerzőt rabul ejtett a XIX század Európájában: így Arany Jánost is.


A ballada eredetileg népköltészeti műfaj. A romantika korában nagy érdeklődéssel fordultak a népi kultúra felé, így és ekkor lett népszerű a (mű)ballada.

A romantikus ballada epika, líra és dráma műnemének határán található. A cselekmény sűrített, az elbeszélésmód szaggatott. A téma általában tragikus kimenetelű, de vannak víg balladák is.

Amikor a nagy epikus művek írása "félbe-szerbe" maradt, Arany ebben a kisepikai műfajban találta meg azt a formát, amelyben szólni tudott a nemzetért, a jövőbe vetett hit erősítéséért. A nagykőrösi balladákat 1853-tól kezdte írni.

Arany elsősorban a skót és a székely népballadát tekintette mintának, amelyek a történetet időbeli kihagyásokkal és helyszínváltozásokkal mesélik el. Sok a párbeszédes rész, és szaggatott mondatszerkesztés jellemző rájuk.
Aranyra - bár jól ismerte - kevésbé hatott a német ill. a latin (elsősorban a spanyol) ballada. Ezek a történetet folyamatosan és lassan, egyenletes tempóban mesélik el. Ez a románc.

A románc verses kisepikai műfaj. A balladánál kevésbé drámai hatású. A történetmondás folyamatos, párbeszédekkel és leíró részekkel. Témája ritkán tragikus.

A Hunyadi-balladör két darabját - az V. Lászlót (1853) és a Mátyás anyját (1854) - összehasonlítva kiderül, hogy az V. László szaggatott előadásmódja, töredékes mondatszerkesztése, az egy időben játszódó, de térben távolodó történeteinek párhuzamossága nagyobb esztétikai hatást ér el, mint a levélvivő holló történetéé. A Mátyás anyja történetvezetése románc jellegű.

Az Arany-balladáknak három típusát szoktuk megkülönböztetni:

Egyszólamú ballada (ez a balladatípus még közel áll a románchoz, az események az időrendet nem bolygatva egy cselekményszálon bontakoznak ki)
Zács Klára (1855), A walesi bárdok (1856)

Többszólamú, párhuzamos szerkezetű ballada (egyidejű, de különböző cselekményszálak fonódnak egymásba)
V. László (1853), Szondi két apródja (1856)

Lélektani balladák (egyéni sorsokat, jellemeket ábrázol, nagy gondot fordít a lélektani hitelességre, a bűn és bűnhődés kérdése sokszor kerül a ballada középpontjába)
Ágnes asszony (1853)

Arany történeti balladái allegorikusak, "napi politizálnak". A bukott szabadságharc után fel kellett rázni a nemzetet a fásultságból.
Zács Klára balladája a kegyetlen Haynau bosszúját idézte meg, a Szondi két apródja vagy A walesi bárdok arról is szólt, hogy a költő nem dicsőítheti Ferenc Józsefet, aki felelős a Világos utáni megtorlásért.

Arany egyetlen idegen tárgyú balladája A walesi bárdok. Régi időkben, távoli országban játszódik. A történet forrása Dickens egyik elbeszélése lehetett. A történet arról szól, hogy Walest Edward angol király 1277-ben leigázta, a monda szerint az ötszáz walesi bárd kivégzése ekkor történt.
A ballada 1863-ban jelent meg a Koszorúban, de a Kisebb Költemények 1894-es kiadásában Arany László ezt a jegyzetet fűzte hozzá: "1863-ban a Koszorú-ban jelent meg először, de 1857-ben keletkezett, mikor egy ünnepélyes alkalommal Aranyt, Tompát, más költőket is fényes díj ígéretével hiába igyekeztek üdvözlő óda írására megnyerni..." Az ünnepélyes alkalom I. Ferenc József 1857-es budai látogatása volt. Arany János Tompának címzett levelében leírta, hogy üdvözlő óda írására kérte fel a kormányhatóság "aranyakat ígérve sokat, sokat". Ő a betegségével indokolta a kérés visszautasítását, és megírta helyette A walesi bárdokat, mely a Koszorúban mint "Ó-angol ballada" jelent meg, kéziratban viszont nagyon gyorsan elterjedt. A költemény versformája a skót balladaforma, mely azonos a Szózat strófaszerkezetével is.

Arany idegen költők balladáit is lefordította, így Thomas Moore-ét A Dismal mocsárok tavát vagy Sir Patrick Spens történetét egy skót népballada-gyűjteményből. Goethe-től a Ballada az elűzött és visszatért grófról és a Tündérkirályt. Burns dalai mellett Arany nagyon szerette a Kóbor Tamásról szóló balladáját. A monda egy Douglas Graham nevű bérlőről szól, aki cimborájával, John David csizmadiával nagyon szeretett kocsmába járni. Egy zivataros éjjelen épp lovagolt haza, amikor a szél lefújta a kalapját, ahol a pénzét őrizte. Házsártos, babonás feleségének kénytelen volt egy boszorkánytörténetet kitalálni.

Arany János balladaköltészetével ihletője lett például Adynak, Kosztolányinak, József Attilának. Valakire a történetek drámaiságával, lélektani mélységével hatott, másra nyelvének szépségével, metaforáinak gazdagságával.

Tóth Gizella

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten