Arctalan másolók? - Margójegyzetek a középkori kódexekben
Kovács Barna
2002/08/30 17:44
1548 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Arctalanság és névtelenség - a középkor szorgalmas, nem egyszer brilliáns tehetségű kódexmásolóinak és illuminátorainak ez volt természetes jussa. Vagy mégsem?

Ódon polcukról leemelve valóban vaskos benyomást tesznek felütőjükre e remekművek. Míg azonban a sorok között ott áll az Anya keservében, sírva a kereszt tövében..., addig maguk a szövegek mesésen szép kalligráfiával rajzoltattak, nem is beszélve e kódexek míves, ékkövekkel s arannyal fedett borításáról. Szerb Antalnak igaza van, amikor a könnyed tisztaságot és a mélységes szorongást egyaránt felfedezi az ősi hártyalapok mögött.

A kódexek szerzőit alig ismerjük. A középkor jellegzetes világszemlélete az egyetlen tökéletes alkotónak magát az Istent tartotta, mellette az ember csak amolyan tanult mester lehetett, akiben hat az isteni szikra (Lásd: az ihletet máig így nevezzük!), akibe "alkotáskor" beléköltözik a Szentlélek. Ha az író valóban értékes művet hozott létre, azt csakis a Szentlélek sugallatára tehette: ha pedig rosszat, akkor viszont felesleges kérkednie vele. Legkevésbé pedig nevét biggyeszteni mellé. Ez a negatív írói öntudat eredményezte, hogy a középkori magyar irodalom egyik legnagyobb krónikása után is csupán egy rejtélyes "P" maradt. P mester, vagyis Anonymus. A szerzők öntudatának kialakulását más tényezők is hátráltatták. Amit ma az író természetes attitűdjének tartunk, vagyis kezdeményező szerepét, az a középkor alkotóit igencsak zavarba ejtette volna. A középkori szerző megrendelésre írt: a kezdeményező szerep így mindig a mecénásé (többnyire egy kolostori közösségé) volt, aki kénye-kedve szerint alakította és állította össze a kódex tartalmát - akár több szerző tollából is. A kódexekről így hiányzik a cím csakúgy, mint a szerző(k) neve.

A kódex kétarcú lény: a tartalom és forma egészen különös harmóniáját hordozza. A mély és igen komoly - esetenként komor - témákat feldolgozó kódexek eredetileg drága állatbőrre készültek (pergamen), ami már önmagában műtárggyá avatta a manuszkript alkotást. Ehhez társultak a festmények ecsetvonásait idéző, igen sok türelemmel megrajzolt betűk (betűképek), amiket laptetőn apró festménnyel díszítettek (iniciálé). A kódex egész kiképzése művészi tehetséget igényelt. Az olcsóbb, papírra nyomtatott könyvek csak a XVI. századtól kezdik "elárasztani" a piacot - hozzáférhetővé téve a szélesebb körökben a műveltséget - és nem utolsó sorban a reformáció tanait. A kódex kétarcúsága fejeződik ki a szerző és a másoló eltérő megítélésében is. A negatív írói öntudat ugyanis csak egyike volt az okoknak, amiért a szerző vagy a fordító személye homályban maradt:

„... volt egy másik, külsőbb, de nem kevésbé fontos oka is, hogy miért szorult a szerző személye háttérbe. Azért, mert a másoló még annyira az előtérben volt, hogy elhomályosította a szerző alakját. Ez természetes következménye volt annak az egységnek, amit a könyv konkrét formája és tartalma alkotott. Az érték az előttem fekvő könyv volt és azt a másoló hozta létre, méltó tehát, hogy az ő emlékét hordozza. A másolók tudatában is voltak ennek.”
Szerb Antal

A kódexeket nemcsak tartalmuk és díszítésük miatt tartották oly nagy becsben, de növelte értéküket egyediségük is. A másolók sajátos stílusa megnyilvánult a betűjelek egyéni kidolgozásán túl abban is, ahogy az anyaszöveget formálták: javították, illetve saját szájízük szerint átdolgozták. A középkorban, sőt még a felvilágosodás korában is ismeretlen fogalom volt a szerzői jog.

Az öntudatosabb másolók azonban nemcsak változtattak a szövegeken, de szignálták is őket. S ha mindez még nem volna elég: a sokszor akár évekig tartó munka során nem egyszer üzenetet is hagyott hátra másolónk a pergamenek margóján. E szubjektív megjegyzések több száz év mélyéről szólnak hozzánk - elevenen és emberien:

"Igen fay feyem"

"Igen beteg valek"

"Yay hogh faradek bor ythlan"

A másoló alakja így valóban élesebben tűnik elénk a múltnak kútjából. S a szerzők? Nekik megmaradt a mennyei, misztikus öröm, hogy, ha egy rövid időre is, de részesévé válhattak az isteni alkotásnak.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten