Árpád-házi szentjeink - Szent Kinga
Kormos Edit
2007/12/16 17:26
1243 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Honalapító őseink a kereszténység felvételével megtették az első lépést, hogy világi és spirituális értelemben is elismertessék a születő magyar államot. Magyar szenteknek azonban igencsak híján voltunk...

Kinga királylány IV. Béla király nagyobbik leánya volt. Édesanyja Laszkarisz Mária bizánci hercegnő volt. Húga pedig Árpád-házi (Szent) Margit. Tizenegy éves volt, mikor atyját királlyá, nagynénjét, Árpád-házi Erzsébetet pedig szentté avatták. Négy évvel később, 1239-ben Boleszláv, a lengyel király feleségül kérte őt, s Kinga hamarosan diadalmenetben vonulhatott be Krakkóba. Így vált Árpád-házi Kinga a magyarok és lengyelek közötti baráti jó viszony egyik fontos láncszemévé. Pedig Kinga királylány bizony nem akart családot, sőt férjet sem, ugyanis - mélyen vallásos nevelésének köszönhetően - egészen korán úgy döntött, hogy Istennek tetsző, ájtatos életet él majd: az Úr által reá rótt feladatának áldozza magát s szüzességi fogadalommal szentesíti is elhatározását.

Ám sorsáról addigra már mások döntöttek. Nagybátyjának felesége, a lengyel származású Szalóme javasolta Kinga atyjának, hogy - akkor még csak öt éves - leányát a krakkói herceghez adja majd egykor feleségül. IV. Béla azonban nem lelkesedett ezért a felvetésért, ugyanis nem tartotta Boleszlávot megfelelően előkelő kérőnek. Azonban a tatárok hírére, ez a szempont igencsak háttérbe szorult azzal az elemi igénnyel szemben, hogy gyors katonai segítséget, szövetségest kellett szereznie a királynak országa védelmében. Végül tehát beleegyeztek a lengyel király házassági szándékába. S végül - legbelül - Kinga királylány is igent mondott. Hitt ugyanis abban, hogy szüzességi fogadalmát a házasságban is (!) sikerül megőriznie. S bármennyire is megdöbbentő, a szépséges Kingának sikerült rávennie férjét arra, hogy tiszteletben tartsa a fogadalmat, sőt ő maga is tegyen hasonló ígéretet Istennek.

A királyi pár buzgó vallásossága csodálattal töltötte el a lengyel és magyar hívek szívét. A betörő tatárok elől a szepességi Podolinba menekültek, majd Csorsztin sziklavárába húzódtak. A tatárjárás után Kinga Magyarországra jött, hogy támogatást kérjen atyjától a meggyötört lengyel nép megsegítésére. IV. Béla király ekkor ajándékozta lányának a máramarosi sóbányát, valamint jól képzett bányászokat küldött Lengyelországba. Így nyittathatta meg Kinga királyasszony 1251-ben a neves bochniai sóbányákat. Hitében buzgó, nemes életének útját azonban hamarosan magányosan kellett járnia, mert férje hosszas betegeskedés után 1279-ben elhunyt. Koporsója felett Kinga úrnő már a klarisszák apácaviseltében állt.Ószandecen klarisszazárdába vonult Jolán nevű húgával együtt, aki hozzá hasonlóan elveszítette a férjét. Őszinte, hithű és aszketikus napokat töltött a zárdában, melynek hamarosan főnöknője lett. 1278-ban újabb tatárbetörések következtében apácatársaival együtt Csorsztin sziklavárába menekültek.

Mikor visszatértek a zárdába, a kolostort feldúlva, romokban találták. A 63 éves asszonynak újjá kellett építtetnie lakhelyüket. Nem csoda, hogy életereje hamarosan fogyni kezdett, s 1291-től kezdődően egyre többet betegeskedett. Végül 1292 nyarán indult el utolsó útjára.1690-ben avatták Kingát boldoggá, s 1695-ben tette meg a királyasszonyt Lengyelország védőszentjévé III. Ince pápa. Szentté avatása 1999-ben történt meg, II. János Pál pápának köszönhetően.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten