Groteszk, mindenütt
Amikor gimnáziumban a groteszk stílusminőséget és egyszersmind a komikum egyik fajtáját tanítjuk, illusztrációul számtalan példát találhatunk irodalmon kívül-belül, régen és most. A görög mitológia viszolyogtató külsejű szatírjai gyönyörű dallamokat játszanak sípjaikon; Molière csúnya, öreg és fösvény Harpagonja a szép és fiatal Mariannának udvarol; a hírportálon a családi tragédiáról szóló hírt egy párkereső oldal reklámja szakítja meg. Fontos foglalkoznunk a groteszkkel: körülvesz minket, az életünk része, irodalomórán pedig lépten-nyomon belebotlunk valami groteszk motívumba. Mégis, groteszkkel legtöbbször Örkény István művészetével összefüggésben foglalkozunk, és az előbbi (bízvást a végtelenségig bővíthető) példasort esetleg kapcsolódó témakörökként kezeljük. Örkényi és groteszk: egymás szinonimái. Vagy mégsem ennyire egyszerű a képlet?
A groteszk tanításának kihívásai; a fogalom összetettsége
Nem, nem ennyire egyszerű. És nemcsak azért nem, mert ha a tanár ilyet kérdez, akkor a diák gyanakodhat: biztos nem mondtam el mindent. A tetszetős axiómában két fogalmat mindenképpen tisztázni kell (már ha a szinonima fogalmával nincsenek problémáink): mi az, hogy örkényi, és mi az, hogy groteszk. A második kérdésre talán könnyebb válaszolni, érdemes azzal kezdeni. A groteszk rendkívül komplex fogalom, A szöveg vonzásában I – Bejáratok című tankönyv szövege szerint „ötvözet”. A tankönyv így fogalmaz: a groteszk „olyan esztétikai minőség, amelyben a komikum mellett más esztétikai minőség is szerepet kap”, és ezen minőségek feszültséget keltenek. Igen ám, de mi az, hogy esztétikai minőség, és mi az a komikum? A tanár egyre jobban belebonyolódik a magyarázatokba, még akkor is, ha az „esztétikai minőség” kategória helyett a kategória elemeit hozza fel példaként: hogy szép és rút, alantas és fenséges stb.
Egy összetett fogalmat az értelmezés érdekében érdemes elemeire bontani; illetve ezekkel az elemekkel még az előtt foglalkozni, hogy előkerül a fő fogalom, jelen esetben a groteszk. A fent idézett tankönyv is így építkezik: tanítja és példákkal illusztrálja a komikum fajtáit, nevezetesen a humort, a szatírát és az iróniát, majd megvizsgálja őket akkor, amikor együttesen jelentkeznek, és ekkor, ennek kapcsán tér rá a groteszkre. Ehhez a fogalomhoz komoly előtanulmányok szükségesek.
Örkény István Egyperceseinek befogadhatósága
Ha értjük, nagyjából mit jelent a groteszk, akkor van egy kulcsunk Örkény István műveihez, pontosabban: eddig egyetlen kulcsunk van Örkény bizonyos műveihez. Az idén százegy éve született, mára kanonizált dráma- és prózaíró Egyperceseit szívesen használjuk magyarórán, hiszen rövidek, áttekinthető terjedelműek, és általában egyetlen szituációra épülnek – vagyis kényelmes velük foglalkozni. Vajon ezt a diákok is így gondolják? A tapasztalatok szerint nem: Örkény nem egyszerű téma. Olyan sűrített szövegek ezek, amelyek egyrészt megfelelő fokú előképzettséget igényelnek, másrészt megfelelő fejlettségű intellektust; e kettő általában életkor függvénye is.
A klasszikus In memoriam dr. K. H. G. például nemcsak beszélgetés, amely olyan váratlanul végződik emberhalállal, hogy tragikusnak nem, inkább abszurdnak nevezhető; ez az egyperces novella kommunikációs képtelenségről és a hatalomnak való nyomasztó kiszolgáltatottságról is szól. Vagy a műértelmezéssel egy időben, vagy még előtte kell, hogy a diákok találkozzanak azokkal a motívumokkal, amelyek az Egypercesekben sűrítetten vannak jelen. De nem árt időt szánni az abszurd logika, valamint a fent már említett szatíra és irónia elemzésére, működésére sem.
Gyártsunk Egyperceseket!
Igazán azonban úgy tudjuk élővé tenni ezeket a szövegeket, ha a diákok maguk tapasztalják meg, hogy mennyire a mindennapjaink része a groteszk. Hiszen az Egypercesek is mindennapi helyzetekből, motívumokból építkeznek, noha fonák módon. Legyen az egy szerelmesek között zajló beszélgetés, egy hivatalos levél, egy újságcikk vagy egy író lelkiállapota: a megszokott, ismert szituáció mindig magában hordoz valami szokatlant, ellentmondásost vagy megdöbbentőt. Hívjuk fel erre a diákok figyelmét: lássanak a sorok közé, ismerjék fel a mindennapok abszurditását!
Rendkívül szórakoztató feladat mindennapi beszélgetések, helyzetek gyűjtése, amit aztán kreatívírás-gyakorlatként valami teljesen szokatlan nézőpontból vethetnek papírra. Például: áruházi reklamáció a kérdéses tárgy szemszögéből; esetleg: iskolai folyosóbeszélgetés – ám a kimondott szavak helyett csak a gondolatok megjelenítésével. A nézőpont változatásán kívül tehetünk a történetbe apró logikai hibát, megváltoztathatjuk a díszletet vagy éppen az egyik szereplőt is kicserélhetjük valami váratlan karakterre. A lényeg: hangsúlyozzuk a mindennapi helyzet különlegességét, groteszkségét, abszurditását.
Az Egypercesek elemzése összetett intellektuális feladat. Megfelelő eszközökkel azonban e művek értelmezési kísérletein túl a diákok azt gyakorolhatják, hogyan értelmezhetők a világ jelenségei különböző szempontból, és hogyan tárható fel a felszíni látszólagos rend alatt megbúvó mélyszerkezet.
Örkényről még többet
Az író születésének századik évfordulójára létrehozott honlap
További egypercesek Mácsai Pál előadásában
A szövegben idézett tankönyv: Arató László, Pála Károly: A szöveg vonzásában I. – Bejáratok – Irodalom. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2006
Kerek Roland cikke
