Átjárható érettségi rendszerek
Ferenczi Anita
2005/04/06 10:52
1583 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Az érettségi rendszer gyakorlatilag minden országban más és más, még Európán belül is komoly eltéréseket lehet tapasztalni. Ha pedig világviszonylatban nézzük a kérdést, tényleg alig akad közös pontja ezeknek a vizsgáknak. Vajon lehet-e, érdemes-e egységesíteni ezeket a rendszereket a nemzetközi átjárhatóság érdekében?

A Nemzetközi Érettségi Szervezet 1965 óta működik, központja Genfben található, de Buenos Airesben, New Yorkban, Szingapúrban is vannak regionális centrumai; kutatással foglalkozó részlege az angliai Oxfordban, vizsgaközpontja Cardiffban található. Léteznek iskolák, ahol már hosszú ideje az e szervezet által rendszeresített nemzetközi érettségi vizsgákat (is) tartanak, és ezt az érettségit száz egyetem - köztük például a párizsi Sorbonne vagy a berlini Humboldt egyetem - felvételi vizsgaként is elfogadja. Ezt az érettségi vizsgát a jelöltek kétéves speciális felkészítés után angol, francia vagy spanyol nyelven tehetik le. A számonkérés hat tantárgycsoportot ölel fel, a teljesítményeket pedig hétfokozatú skála szerint, érdemjegyekkel minősítik. Célja elsősorban a fiatalok mobilitásának megkönnyítése, valamint a nemzetközi pedagógiai együttműködés kereteinek megteremtése.

Az európai érettségi program még ennél is régebbi, 1953 óta létezik, és tematikáját az akkor Luxemburgban működő CECA, azaz az Európai Szén- és Acélközösség alkalmazottainak gyermekei számára dolgozták ki. Ez alapvetően kétnyelvű vizsga, az egyik nyelv minden esetben a jelölt anyanyelve. Ma már 17 országban lehet európai érettségire jelentkezni.

Az elmúlt években-évtizedekben az érettségi vizsga szinte minden országban hangsúlyozottan az oktatáspolitikai és a szakmai érdeklődés középpontjába került - többek között azért, mert nagyfokú strukturális és tartalmi változások zajlottak le az érettségi vizsgákat megelőző középfokú oktatásban, illetve azért, mert igen nagyot változtak a középfokról kikerült fiatalokat fogadó munkaerőpiaci igények és a gazdaság által kínált foglalkoztatási lehetőségek.
A sok és sokféle oktatási reform némelyike kifejezetten az érettségihez kapcsolódott; a vizsgáztatással és az értékeléssel kapcsolatos fejlesztések érintették a vizsgakövetelmények adminisztratív érvényesítésének eszközeit, a vizsgáztatók felkészítését, a vizsgáztatás tárgyi-technikai körülményeinek megszervezését, a vizsgáztatás érzelmi körülményeinek megszervezését és a vizsgaanyagnak a vizsgázók számára való alkalmassá tételét.

A nemzetközi gyakorlatban az elmúlt esztendők során a vizsgák szervezésében két jellegzetes trend bontakozott ki. Egyrészt széles körben erősödik az a törekvés, hogy a teljesítmények ne csak országon belül (de ott is!), hanem országok között is összehasonlíthatóvá váljanak. A másik jellemző az, hogy a kompetencia alapú megközelítés az oktatásban és egyben a vizsgáztatás követelményeiben is egyre inkább tetten érhető.
A különböző oktatáspolitikai javaslatokból egyre inkább az szűrhető le, hogy a vizsgáztatásban érvényesülő új szempontoknak befolyással kell lenniük az alkalmazott tanítási módszerekre és technikákra egyaránt. Arra pedig külön is oda kell figyelni, hogy a vizsgáztatók minden helyzetben részletesen megismerjék a változásokat, és pontosan meg is értsék a módosítások okát és célját.

(Mihály Ildikó összeállítása nyomán, Új Pedagógiai Szemle)

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten