Központ: New York Az ENSZ nevét naponta többször hallhatjuk. Jobb esetekben a Világörökségről esik szó, rosszabbakban az éhínségekről, járványokról, a legrosszabb hírek pedig a háború(k)ról szólnak, melyekben az ENSZ kutatja a békés utat. Az ENSZ szabályozza a légi közlekedést, a postaforgalmat, a meteorológiai szolgálatot és tucatnyi más folyamatot Az ENSZ mind taglétszámát, mind hatáskörét tekintve napjaink legátfogóbb szervezete, 186 tagállama van. Minden ország tagja, kivétel Vatikán, Tonga Tuvalu, Nausu Kiribati és Tajvan. (Az 1970-es évek elejéig Kína nem volt ENSZ-tag, helyette Tajvan ült "a kínai zászló alatt"). Az "örök semleges" Svájc csak 2002-ben csatlakozott a szervezethez. Székhelye New York, de több városban is vannak központi szervezetei:  Bécs, Párizs, Róma, Genf.  Az ENSZ költségvetésébe nemzeti jövedelmük alapján, differenciáltan fizetnek a tagországok:  a befizetés  25%-a esik az USA-ra, 15%-a Japánra, 9%-a Németországra,  6%-a Francia- és Olaszországra,  5%-a az Egyesült Királyságra 4%-a Oroszországra. Magyarország részesedése 0,14%. Az ENSZ döntései csak ajánlás jellegűek, nem kötelezőek (kivételt képeznek a Biztonsági Tanács határozatai), mégis nagy súllyal bírnak. Még azokat a kormányokat is megfontolásra késztetik, amelyek nem értenek egyet a határozatokkal. Az ENSZ-nek vannak főszervei és alárendelt szervezetei. A fő szervek közül a legfontosabb a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács.  Az ENSZ fő szervei  A Közgyűlés Itt minden tagországnak egy-egy szavazata van, tehát a kis országok szava ugyanannyit ér, mint a nagyoké. A Közgyűlés időszaka szeptember közepétől december közepéig tart, de szükség esetén a főtitkár akár 24 órán belül is összehívhatja. A közgyűlés ajánlásokat fogalmaz meg, de senkit nem kényszeríthet "jobb belátásra". A Biztonsági Tanács (BT)  Az ENSZ-tagállamok elismerik, hogy a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető ügyekben helyettük a Biztonsági Tanács jár el. A Biztonsági Tanács az ajánlásokon kívül akár kényszerítő intézkedést is hozhat (például bojkott Szerbia ellen), vagy katonai erőt is bevethet (például az öbölháborúban, vagy Szomáliában).A BT-nek vannak állandó tagjai (az öt nagyhatalom: USA, Oroszország, Kína, Franciország, Egyesült Királyság) és van tíz, 2-2 évre választott tagja. A választott tagok közül ötöt Ázsiából és Afrikából, kettőt Latin-Amerikából, kettőt Nyugat-Európából, egyet Közép-Európából választanak. A BT kényszerítő intézkedést csak akkor hozhat, ha az állandó tagok azt egyhangúlag elfogadják. Az egyhangúság elve biztosíték arra, hogy semelyik nagyhatalom érdekeit se sértsék a határozatok. Tehát ha a fent említett nagyhatalmak közül bármelyik vétót emel, a döntés nem végrehajtható. 2003 elején az Irak elleni katonai offenzíva  kényes - szó szerint élet-halál - kérdése volt, hogy az ENSZ BT több állandó tagja (pl. Franciaország) nem akart hozzájárulni a háborúhoz, az Egyesült Államoknak viszont döntenie kellett, elindítsa-e a harcot az ENSZ akarata ellenére. Érdekes, hogy a Föld két gazdasági szuperhatalma, Németország és Japán nem tagja a Biztonsági Tanácsnak. Ez a II. világháborús szereppel magyarázható, de várható, hogy a helyzet változni fog a jövőben.  Az ENSZ alárendelt szervezetei Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1956 óta működik, székhelye Bécs. Feladata:   az atomenergia békés célú hasznosításának elősegítése az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása.  Legfontosabb tevékenysége az 1968-ban született atomsorompó-egyezmény betartatása. Ennek keretében felülvizsgálják az épülő atomerőművek terveit, és megfigyelőket küldenek az egyes erőművekbe, hogy ott biztosan ne állítsanak elő atomfegyvert.  A fentieken kívül az ügynökség szakembereket biztosít és műszaki segítséget nyújt az elmaradott országoknak a balesetek elkerülése végett.   Egyesült Nemzetek Élelmezési És Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 1946-ban alapították Washingtonban, onnan 1951-ben költözött Rómába. Célja a tagállamok életszínvonalának és az élelmiszer-termelésnek a növelése. Tevékenysége két fő részre bontható, tájékoztatási és operatív munkára. A tájékoztató munka során statisztikai kiadványokat, tanulmányokat készítenek és juttatnak el a tagországokhoz, előrejelzéseket adnak a növény- és állatbetegségekről, illetve az esetlegesen várható éhínségekről. Az operatív munka különböző programokból tevődik össze. Például Éhínség Elleni Hadjárat, vagy a Világélelmezési Program. Az élelmiszersegélyek begyűjtésével és célba juttatásával küzd az éhínség ellen. A FAO vezette a Zöld Forradalmat. Ennek keretében kutatóprogramokat szervez, segít a terméshozamok javításában, vagy a termelési, szállítási, tárolási veszteségek csökkentésében. Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO)  1945-1946-ban alapították Londonban, székhelye Párizs. Tevékenysége az ENSZ-en belül a legsokoldalúbb. Munkájának legfontosabb része az írástudatlanság elleni küzdelem, és a kötelező általános iskolai oktatás bevezetéséért folyó harc. Az UNESCO legismertebb programja az, amelyet a világörökséget képező műemlékek védelmében hirdetett. Például az UNESCO védelme alatt állnak a núbiai templomok, Karthágó romjai, Velence, Firenze, Hollókő, a Budapesti látkép, az Andrássy út, Aggtelek, Pécs emlékei is! Egészségügyi Világszervezet (WHO)  1948-ban kezdte működését, bár alapokmányát már 1946. június 22-én elfogadták. Az ENSZ június 22-ét egészségügyi világnappá nyilvánította. Tevékenységéből a leglátványosabbak a különböző népbetegségek elleni kampányok voltak (himlő, tuberkulózis, kolera). Ezeknek eredményeként 1980-ban az ENSZ közgyűlésén ünnepélyesen bejelenthették a fekete himlő betegség leküzdését.  Tevékenységéhez tartozik a nemzetközi járványfigyelő szolgálat működtetése, a gyógyszerek nemzetközi szabványosítása, az alapvető védőoltások, gyógyszerek és a tiszta ivóvíz eljuttatása mindenkihez. A szervezet több száz kutatóintézettel áll kapcsolatban, és költségvetése minden más szakosodott ENSZ-szervezetnél nagyobb.  Székhelye: Genf.  A fentieken kívül még számos "ENSZ-feladatról" beszélhetünk:   Szabályozza pl. a légi közlekedést Egyezteti a meteorológiai méréseket Összehangolja a postaszolgálatot (Universal PostalUnion) Felügyeli a nemzetközi távközlést  Csúcstalálkozó  Érdekesség, hogy az ENSZ-nek külön postahivatala (UNPA) és bélyegkibocsátása van. Ez azonban nem egy országhoz/városhoz kötött, hanem a bécsi, genfi és New York-i postaigazgatáshoz. ENSZ-postával levelet csak az adott székház hivatalából küldhetsz, és ez kifejezi az ENSZ területen kívüliségét, azt, hogy az adott néhány négyzetméter nemzetek fölött áll.  2002. május 24-én a Hegyek Nemzetközi Éve (IYM) alkalmából gyönyörű kivitelű bélyegeket adtak ki a Föld hegycsúcsairól. Mindhárom kiadásban 4-4 bélyeg található, rajtuk a világ következő hegyei (hegycsúcsai) láthatók:  A bécsi kiadásban  Mount Cook, Új-Zéland legmagasabb hegye (3754 m); Mount Robson, a kanadai Rocky Mountains legmagasabb hegycsúcsa (3954 m); Rakaposhi, a pakisztáni Karakorum hegység kiemelkedése (7788 m); Mounteverest, a tibeti Chomolungma ill. nepáli Sagarmatha csúcsa, a világ legmagasabb hegye, amelynek pontos magasságát 1999-ben szatelit technikával alapították meg (8850 m).  A genfi kiadásban  Weisshorn a Zermat-völgy felett (4505 m magas); Fujiama, Japán szent hegye (3776 m); Vinson-masszívum, az Antarktisz legmagasabb kiemelkedése (4897 m); Kamet Indiában, amit 1931-ben hódítottak meg a hegymászók (7756 m).   A New-York-i kiadásban  Khan Tengri, a Tien San-hegység csúcsa Kirgiziában, tetején egy 15 m magas jégkristállyal (7010m); Kilimandzsáró, Afrika legmagasabb kialudt vulkánja 2.5 km átmérőjű csúcsi kráterrel tanzániai; Mount Feraker, Alaszka hegye, amely Észak-Amerikában a hatodik helyet foglalja el a hegyek magassági listájában (5304 m); Chile Paine Grande nevű hegye (3050 m). Rigóczki Csaba