November 6-i naplójában ezt írja: "A legcsodálatosabb nap az életemben, nem is remélhetem, hogy még egy ilyen napot megéljek." A régész ezen a napon világított be a feltárt folyosó végén talált ajtón fúrt lyukon, és ámuló szeme előtt mesés kincs tárult fel: háromezernél is több értékes tárgy, edények, díszek, a legkülönfélébb használati tárgyak. A sírt hivatalosan november 29-én nyitották fel - 100 évvel az egyiptomi hieroglifák megfejtése után. A szóbeszéd szerint Carter és Carnavon korábban is bementek, sőt, vittek is el a leletekből, de ezt tényekkel sohasem tudták megerősíteni.
|
A kincsek önmagukért beszélnek, viszont akit a halotti kamrában találtak a csodálatos aranymaszk alatt, arról a mai napig is maradtak fenn kételyek. Tuthankamon az Újbirodalom XVIII. dinasztiájának 12. fáraója volt. Az egyiptológusok nagy része szerint Ekhnaton fáraó és Kija nevű feleségének fia volt. Közvetlen elődje a titokzatos Szmenkara volt, akiről úgy vélik: nem volt más, mint Ekhnaton felesége, Nefertiti, akit ezen a néven koronáztak meg. Tuthankamon felesége Ankesenamon volt, Ekhnaton és Nefertiti lányaként féltestvére az ifjú fáradónak. Tuthanhamon gyerekként került a trónra, és 16-17 éves volt, amikor meghalt. A trónon egy Ai nevű udvaronc követte, aki a korábbi fáraók idejében is magas köztisztségeket töltött be.
Mivel Tuthankamon fiatalon és zavaros időkben halt meg - ő volt részben az ihletője Boleslav Prus: A Fáraó című regényének -, számos feltételezés született arról, hogy gyilkosság áldozata lett. Döntő bizonyítékot azonban eddig senkinek sem sikerült találnia. Ennek több oka van. Először is, a sírban megtalált rengeteg tárgy között nem volt egyetlen olyan papirusz, vagy felirat sem, amely a fáraó életére, tetteire, halálának körülményeire utalt volna. Maga a múmia pedig nem volt olyan állapotban, hogy az orvosok hitelt érdemlően bármit is megállapíthattak volna róla. Már maga a mumifikálási eljárás is sokat rontott rajta: kiszedték az agyát, a belső részeit, nátronba mártották, a balzsam és a különböző kenőcsök, illatszerek is roncsolták. Ráadásul 1925-ben az első boncolásnál Carterék még szakszerűtlenül is kezelték.
|
Egy nemrég megjelent könyv szerint a fáraó teste a kipólyázás alkalmával tovább sérült, e művelet előtt még melegítették is alulról az aranykoporsót, hogy az aljához ragadt tetemet ki tudják emelni. 1968-ban, amikor újra megvizsgálták, a koponyájában találtak egy csontot, amely gyilkosságra utalhatott. A csont ugyanis egy vadászatra használt eszköz darabkája is lehetett egyes szakértők szerint. Erre alapozva két utahi FBI-nyomozó, később pedig a Scotland Yard felügyelője is ezen a nyomon indult el, és arra következtetésre jutott, hogy a gyilkosság megrendelője Ai volt, aki mielőbb trónra akart kerülni. Az egyiptomi régészek azonban soha nem fogadták el ezt a változatot, mivel lehetetlennek tartották, hogy a fáraói családot nagy tiszteletben tartó Ai ilyesmire vetemedett volna. Különben is - mondták -a fáraógyilkosság összeegyeztethetetlen volt az egyiptomi mentalitással.
A gyilkosság gyanúja ezzel együtt tovább élt, és egy ideig tartotta magát az a feltételezés, hogy Tuthankamont úgy ölték meg, hogy kocsijának kerekeit kilazították, a jármű felborult és agyonyomta az uralkodót. Ennek az adott tápot, hogy az uralkodó különösen kedvelte a kocsikat. A sírjában hatot találtak szétszerelt állapotban.
A legújabb változatot Christine al-Mahdy kutató fejtette ki. Az egyiptológusnő szerint Tuthankamon agytumorban halt meg. Véleménye szerint a fáraó bal füle mögött észlelt koponyavékonyodás egy, az agyban lévő tumor következménye. A rendelkezésre álló adatok összerakása után megállapította, hogy Tuthankamonnak nagy fájdalmai voltak, csökkent a mozgási képessége, majd öntudatlanságba esett, és meghalt. Orvosai nem tudtak segíteni rajta.
(gluck)
