Az első magyar pénzek
Farkas Zoltán
2007/10/23 16:16
7039 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A feudális állam megteremtésének egyik alapvető lépése a pénzgazdálkodás megjelenése és az önálló magyar pénzverés kialakulása volt. Ebben az írásban a magyar pénztörténetről olvashatsz röviden. Illeszd be eddigi tanulmányaidba az itt olvasottakat!

Árpád-kor

Szent István koronázása

A magyar pénzverés kezdetei a feudális állam kialakulásával esnek egybe. Első királyunk a gazdaság átalakítása kapcsán, nyugati mintát követő pénzt is veretett. Szent Istvánnak két verete ismert. Első ezüstdénárját valószínűleg rögtön koronázása után verték. Előlapján egy lándzsát tartó kéz van LANCEA REGIS felirattal, hátlapján pedig egy templom, REGIA CIVITAS körirattal. Átlagsúlya 1,24 gramm.
Második veretének - amely 1020 táján kerülhetett forgalomba - előlapja egyenlő szárú keresztet ábrázol, STEPHANUS REX felirattal, hátlapján ugyancsak kereszt van, szintén REGIA CIVITAS felirattal, amely a verdehelyre utalhat, és Esztergomot vagy Székes¬fehér¬várt jelentheti.
E pénzek - a hazai gazdaság fejletlen viszonyai miatt - elsősorban a nemzetközi forgalomban játszottak elsődleges szerepet, értéküket jól mutatja, hogy régészeti leletekből nagy területről kerültek elő, és hamisították is ezeket.
I. András király pénzein már az érméket hitelesítő apró kis jeleket (siglák) is használtak.
A király arcképének sematikus megjelenítése Salamon király pénzein jelent meg.
A 12. században - elsősorban gazdasági okok miatt - a pénzek átmérője egyre csökken. II. Géza pénzei a világ legkisebb forgalmazott érméi közé tartoznak.
III. Béla aranypénzeire a bizánci minták voltak hatással. Először ő szerepelteti a kettős keresztet a magyar pénzeken. Tőle származik az Árpád-kor egyetlen rézpénze is.


A 13-14. században a magyar pénzverésre erős hatást gyakoroltak a nagy tömegben beáramló, a salzburgi érsek és a karinthiai herceg által veretett friesachi dénárok, amelyeknek II. András még a nevét is átvette, saját vereteire alkalmazva. Ebben a korszakban indult meg a szlavón dénárok verése, amely valószínűleg 1384-ben, Mária királynő rendelete nyomán szűnt meg. IV. Béla és utódai alatt a vereteken - igaz, még csak díszítőelemként - megjelent a liliom. Az Árpád-korban csak dénárokat, illetve az ezek felét kitevő obulusokat vertek. A kamara hasznát jelentő, kötelező évi pénzcsere miatt a korszak veretei igen sokfélék.

III. Károly által kibocsátott pénz Az Anjou-k trónra kerülése a pénzverés, pénzhasználat szempontjából is sok változást hozott. A pénzverés átfogó reformját Károly Róbert indította el 1323-ban. 1325-ben kezdték meg az első magyar aranypénz, a firenzei mintára készített aranyforint verését, amelynek színsúlya 3,52 g volt. 1329-től cseh mintára ezüstgarasok verése kezdődött. Károly Róbert pénzreformjának az is része volt, hogy az ország területét pénzverés szempontjából 10 kamrára osztotta. Így jöttek létre a hamarosan nagy hírnévre szert tevő pénzverdék (pl. Körmöcbánya, Nagybánya, Kolozsvár), illetve ettől kezdve vált kötelezővé a verdejegy használata a vereteken. Nagy Lajos 1343-ban új pénz veretett, de később visszatért az állandó forgalmi pénz használatához. Aranypénzein példaképét, Szent Lászlót ábrázoltatta. Dénárjain szerecsenfej utal a kamarabérlő, Szerecsen Jakab személyére (allúzív címer).
Zsigmond király pénzein tűnik fel a négyelt címer. Bevezette a kvarting vagy vierling (innen az elmagyarosított fitying) nevű aprópénz verését (4000 db tett ki egy budai márkát = 245,53 g). Az aranypénz pénzlábának viszonylagos stabilitása mellett az ezüstpénzek értéke jelentős ingadozásokat mutatott. I. Ulászló és Mátyás pénzei (1467-ig) például csak 1/4 résznyi ezüstöt tartalmaztak.
Mátyás király adott ki először Madonnás típusú dénárt, amelyet uralkodóink Mária Terézia koráig verettek. I. Ulászló korában jelentek meg az első, a későbbi tallérokra hasonlító, nagy ezüstpénzek.
Az ország három részre szakadása (1541) után megszűnt a magyar királyság monetáris egysége is. A 16. században erősen elterjedt a pénzhamisítás. A Habsburgok által felügyelt országrész pénzverését 1548-tól az alsó-ausztriai kamara ellenőrizte. A magyar pénzeken, az osztrák tartományi veretektől való megkülönböztetésül gyakran alkalmazták a magyar címert és a Patrona Hungariae alakját. Különösen szép érmék készültek II. Rudolf uralkodása alatt. A pénzek többsége a körmöcbányai verdéből került ki, de működött pénzverő Nagybányán, Pozsonyban és Kassán is. Az aranyforintok és a dénárok verése kontinuus maradt a Mohács előtti magyar pénzrendszerrel. Dénárokat Mária Terézia veretett utoljára (ezüstdénárt 1760-ban, rézdénárt 1766-ban vertek utoljára).

Ismétlő kérdések, feladatok

  1. Miért volt politikai jelentősége annak, hogy István király pénzeket veretett?
  2. Mi volt az Istvánkori pénzek gazdasági szerepe? Miért?
  3. Hogyan védekeztek a magyar királyok a pénzhamisítás ellen?
  4. A kamara haszna miként befolyásolta a magyar pénzverést?
  5. Ki veretett fityinget és ki Madonnás dénárt: Honnan erednek ezek az elnevezések?
  6. Mohács után milyen fordulat következett be a magyar pénzverés történetében?
  7. Hol voltak jelentősebb pénzverő helyek? Rajzold be ezeket egy vaktérképen!
  8. Az alábbi web-oldalon nézz utána, milyen törvényeket hoztak a magyar királyok a pénzveréssel kapcsolatban!
http://www.1000ev.hu/

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
eBiztonság Minősítés Minősítési rendszer oktatási intézményeknek
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten