A Vidékfejlesztési Terv az 1257/99/EK Tanácsi rendelet prioritásainak megfelelő részanyagokból tevődik össze. A Vidékfejlesztési Terv benyújtását követően az Európai Unió Bizottságának jóváhagyása után hajtható végre. A Vidékfejlesztési Terv elsősorban az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap finanszírozásával valósul meg. Az Átfogó Nemzeti Fejlesztési Terv részeként benyújtásra kerülő, az 1257/99/EK Tanácsi rendelet irányelveinek megfelelő dokumentumok részletesen leírják azokat a részterületeket, amelyek illeszkednek a rendeletben megfogalmazott intézkedésekhez. Az 1257/99/EK Tanácsi rendelet alapján benyújtott részanyagoknak tartalmazniuk kell a következőket: A prioritások és az intézkedések összhangjának biztosítása, előzetes (ex-ante) értékelés alapján, amely intézkedés mélységű. A folyamatban lévő illetve elfogadásra javasolt projektek monitoringjára vonatkozó szabályozás, amelynek keretében nyomon követi az intézkedési célnak való megfelelést, a megvalósítás folyamatát és a pénzügyi terv megalapozottságát.
Az intézkedések végső kedvezményezettjeinek felsorolását. A forrás allokáció módját és szabályait. A program és az intézkedések (közvélemény részéről történő) megismertetésének módját. Az információ, adatcsere formai és tartalmi kritériumait, ezek intézményi felhasználóit. Részletes pénzügyi táblázatot prioritásonként és az egyedi támogatási intézkedés mélységéig. A stratégiai célok, és különösen az 1. Célkitűzéshez tartozó programok általában olyan felépítésűek, amelyek a meglévő előnyöket támogatási programokkal erősítik és a gazdasági növekedést fokozzák. Itt hangsúlyozzuk, hogy a vidékfejlesztési programok finanszírozása nem a termelés vagy egyes vállalkozások érdekeinek megfelelő támogatását jelenti, hanem olyan programok finanszírozását, amelyek segítségével biztosítható a vidék népességmegtartó, fenntartható növekedése.
Tekintettel az Európai Unióban tapasztalható mezőgazdasági túltermelés kedvezőtlen hatásaira, a vidékfejlesztési programok nem idézhetik elő a mezőgazdasági termelés kibocsátás növekedését. Stratégiai törekvés, hogy a programozási ciklus végén a közösségi és nemzeti támogatási források összegének nagysága a beruházási programon belül csökkenő részarányt képviseljen. A partnerség elve alapján bevont saját erő növekvő részaránya a tervezési cikluson belül azt a gyakorlatot testesíti meg, hogy a tervezési időszak végén tartós gazdasági előnyöket érvényesítő projektek valósuljanak meg. A vidékfejlesztési programok politikai irányelvei európai szinten egységesek: fenntarthatóság, egyenlő esélyek, partnerség, addicionalitás, programozás. A rögzített politikai irányelvek mellé a nemzeti stratégiai célokhoz illeszkedő saját prioritásokat kell hozzárendelni.
Az európai gyakorlat szerint a politikai irányelvek mellé rendelt prioritások az alábbiak lehetnek: Gazdasági versenyképesség növelése, A területi (regionális) versenyképességet javító intézkedések, Emberi erőforrások fejlesztése a térségben, A vidéki térségek stimulációja és fejlesztése. A stratégiai célok között általános, más néven globális célokat is meg kell fogalmazni. Stratégiai cél lehet: A vidéki térségben működő vállalkozások fejlesztése, Az egy főre jutó GDP növekedése, és pl. az EU átlaghoz való közelítése, A szociális és gazdasági egyenlőtlenségek mérséklése, az adott térség vagy régió különböző részei között a térségi és különösen a beruházás intenzitás közötti különbségek felszámolása, A munkahelyteremtés és a munkahelymegőrzés (népességnövekedés fenntartása, munkalehetőség fenntartása, különösen a nők helyzetének javítására), Földrajzilag elszigetelt periférikus területek hátrányos helyzetének felszámolása, A környezet, a táj, és a fenntartható növekedés célrendszere.
