Az IKT alkalmazása az általános iskolai történelem-tananyag támogatása érdekében
2003/09/26 12:02
3657 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Christian Duckworth előadása olyan projektet mutat be, amely az információs és kommunikációs technikát (IKT) arra használja fel, hogy - a 7-11 éves általános iskolás gyerekeket aktivizálva - segítse történelemtanulásukat a történelmi források megtervezésében, azok létrehozásában és felhasználásában.

Bevezetés
(...) Programunk úgy indult, hogy egy iskolai felügyelő és egy hétesztendős kisgyerek beszélgetését hallgattuk végig. A gyerek arról számolt be, hogy ő kétszer tanult a vikingekről, egyszer az iskolában, ami "egész érdekes" volt, és egyszer pedig "nagyon alaposan" a dániai Roskilde vikinghajó múzeumában. Viszont úgy érezte, hogy csak akkor tanulta meg megfelelően méltányolni a vikingek csónaképítői, szerszámkészítői és navigátori ügyességét, illetve hajóik nagyságát és bonyolultságát, amikor elment a múzeumba, és látta (meg is érintette) a felújított hajókat. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy a tanárok a vikingekről Skandináviában, a rómaiakról Olaszországban tanítsanak. De nem lehetne-e ugyanilyen értékű "virtuális" látogatást megszervezni számukra? Vajon az IKT eszközei felhasználhatóak-e arra, hogy a tanulóknak a tanulmányozott időszakokhoz kapcsolódóan a tananyagon belül is nagyobb részvételt és aktivitást kínáljanak? (...)

Ezt a kísérletet akciókutatás formájában végeztük egy kis létszámú (118 fős) félfalusi iskolában, Északnyugat-Angliában, és programunkba bekapcsoltunk általános iskolákat Dániában, Svédországban, Norvégiában, Izlandban, Grönlandon és Új-Fundlandban. A kísérletben részt vevő angol gyerekek 6 és 11 év közöttiek voltak, és a program kezdetekor csupán alapszintű információs technikai készségekkel rendelkeztek. A külföldi iskolákban 6 és 13 év közötti gyerekekkel dolgoztunk együtt.

A tananyag fókusza
2001 őszén a 3. és 4. osztályos történelem-tananyag a betolakodókkal, a gyarmatosítókkal, az angolszászokkal és a vikingekkel kapcsolatos ismeretekből állt. Az osztály tanára bemutatta az osztálynak Eriket, a vikinget is. Erik egy 50 centiméter magas, nemezből és szövetből készített báb volt, egy viking kereskedő modellje. (...) Az osztálynak elmagyarázták, hogy Erik egy igazi viking utazásra készül, ellátogat majd néhány olyan országba, ahova és ahonnan a vikingek utazgattak. Utazása során e-maileket és fényképeket fog küldeni, és a gyerekek az egész utazás alatt kapcsolatban lehetnek az Erik-bábut vendégül látó iskolákkal. (...) A gyerekek először óriási térképet készítettek, amely Észak-Európát, Izlandot, Grönlandot és Új-Fundlandot ábrázolta, és azt kifüggesztették az osztálytermen kívül, az előcsarnokban. Eriket postán küldték el a nagy utazásra. (...)
A program Erik szeptember elején hagyta el Bartont, és először Dániába utazott, Roskilde-be, a viking hajók múzeumába. Néhány nappal később a gyerekeknek e-mailt küldött, valamint sok fényképet. Ezek között Erikről a múzeumban, a hajókon, a csónaképítő műhelyben és a régészeti teremben készített képek is szerepeltek, amint például a kivájt gerendákat vizsgálgatja. A gyerekek kinyomtatták a fotókat és a jegyzeteket, valamennyit kirakták az előcsarnokban elhelyezett táblára. (...) Erik ezután ellátogatott Dánia, Svédország, Norvégia és Izland iskoláiba. Mindegyik meglátogatott osztály küldött a miénknek e-mailt és néhány fényképet, valamint olyan kézimunkákat, melyeket ők készítettek a vikingekről. (...) Több iskola érdeklődött más programokban való együttműködés iránt. Például felvetették egy vikingekkel kapcsolatos dán-angol szakmai szótár összeállítását. (...) Mivel egy dániai iskolából angol nyelven írott levelek érkeztek hozzánk, a mieink arra gondoltak, milyen érdekes lenne, ha ők meg dán nyelven válaszolnának. Ezért először válaszaikat angolul fogalmazták meg, aztán pedig a szöveget egy olyan alapszintű dán nyelvvel kezdték el kombinálni, melyet én tanítottam meg nekik, majd igénybe vettek on-line fordítói szolgáltatásokat a dán változat elkészítéséhez.

(...) A programban részt vevő iskolák fényképeket és e-maileket tettek közzé honlapjukon, valamint Erik haladását jelölték saját térképükön. Néhány gyerek az iránt érdeklődött, hogy mi történik a fotókkal, ha egyszer a program befejeződik. Így született meg egy állandó gyűjtemény ötlete. (...) Valaki azt javasolta, hogy az összes fotót tegyük egyetlen kötetbe, és arról készítsünk másolatokat, de mivel a színes másolás megfizethetetlen költségeket jelentene, elhatározták, hogy minden fényképet inkább CD-ROM-ra visznek angol, dán, svéd és norvég kísérőszöveggel, a fordításba pedig más iskolákat is bekapcsolnak. Az iskola egyébként bekapcsolódott az ún. Digit Video Kísérleti Programba is, így Erik viszszatérésekor majd videó is készül utazásáról. (...)

A viking-projekt félidejében kérdőívet küldtem az osztályomba járó gyerekek szüleinek. Mindenki visszaküldte, és arra a kérdésemre, hogy vajon a gyerek beszélt-e otthon Erik vikingutazásáról, minden esetben igenlő válasz érkezett. (...) Minden szülő érdeklődött a projekt iránt, nagy lelkesedéssel fogadták egy iskolai viking-est tervét is arra az alkalomra, amikor Erik visszaérkezik. (...) Más osztályok tanulói is érdeklődtek a projekt iránt. Az 5. és a 6. osztályosok annyira lelkesek voltak, hogy megkérdezték, nem indíthatnának-e ők is egy olyan programot, amely a római történelmi tanulmányokat segíti, ennek alapján létre is hozták Marcus, a római katona figuráját, és elküldték őt Olaszországba. (...)
A távolabbra mutató eredmények
(...) A gyerekek az IKT-készségek alkalmazása terén számottevően fejlődtek, ugyanakkor magabiztosságuk is megnőtt. Nagyon izgalmas volt egyébként a 7-8 éveseket hallgatni, amint a náluk idősebb gyerekeknek (és nemegyszer a tantestületnek is) magyarázták, miként kell használni az e-mailt, hogyan kell digitális fényképeket továbbítani stb. Történelmi tanulmányaiknak is sokat használt, hogy látták az összefüggéseket azon tájak és életfeltételek között, amelyekben a vikingek otthon voltak és ahonnan el akartak utazni. (...) A 3. és 4. osztályosaink mindent megtudtak a vikingekről, hajóikról, a hajók építéséről, a navigációs készségekről és a telepekről. Láttak helyreállított vikinghajókat, tanultak az építésről és ezeknek az utánzatoknak az elkészítéséből is, látták azt a munkát, amely a Roskilde-i viking hajók múzeumának régészeti szekciójában folyik. Azt is tudják már, hogy ott mire használják az aranyhalakat - arra ugyanis, hogy segítsenek tisztítani, algátlanítani a vizet abban a kádban, amelyben az eredeti viking hajókból kivett fatörzseket tárolják a restaurálás előtt. (...)

Megtanulták, miként alkalmazzák IKT-ismereteiket annak érdekében, hogy felfedezéseket tegyenek, információkat keressenek és hogy legyőzzék a történelmi források fizikai távolságát. De mindenekfölött megismerkedtek és kapcsolatba kerültek más országok tanulóival, megosztották velük nézeteiket és véleményüket, valamennyire a nyelvüket is megtanulták, megismerték a kultúrájukat, szokásaikat is. (...) Erik egyébként még mindig úton van, tehát programunk még egyáltalán nem fejeződött be...
Fordította: Mihály Ildikó

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten