A kutatás első szakaszában az egyes részt vevő országok IKT-politikáját, fejlesztési irányait vizsgálták, a második szakaszban pedig a konkrét iskolai gyakorlatot, a legjobb alkalmazási területeket, példákat ("best practices") próbálták feltárni. A tanulmány ennek a kötetnek a leghasznosabb, legérdekesebb megállapításait tekinti át és elemzi. A tanulmány felépítésében a szerző a könyv szerkezetéhez hasonló felosztást követett.
A kutatás és a résztvevők rövid bemutatása
Az iskolai oktatás eredményességét vizsgáló nemzetközi szervezet (IEA - International Association for the Evaluation of Educational Achievement) a kilencvenes éves során több projektet szervezett abból a célból, hogy a gyorsan fejlődő információs és kommunikációs technológiák iskolára gyakorolt hatásait megvizsgálja, feltérképezze. Az első ilyen nagyobb lélegzetű vizsgálatot 1989 és 1992 között szervezték, amelynek eredményeit 1996-ban publikálták (Pelgrum és társai 1996). 1997-ben kezdődött a "2. Információs technológiák az oktatásban kutatás" (SITES - Second Information Technology in Education Study) című program, amely három modulra tagozódott: A tanulmány alapjául szolgáló kötet főként az első modul eredményeire alapozva két fő témakört összefoglaló fejezetet (1. A tantervek és a tanárok fejlesztése az IKT oktatásbeli alkalmazásával kapcsolatban; 2. Trendek az oktatási célú IKT-infrastruktúra területén) és 33 országjelentést tartalmaz, amelyeket az IEA-tagországok IKT-területért felelős reprezentánsai készítettek. (A magyar tanulmány szerzői: Bánfi Ilona és Kőrösné Mikis Márta, az Országos Közoktatási Intézet munkatársai voltak.) A részt vevő országok a következők: Anglia (Nagy-Britannia), Ausztrália, Bulgária, Chile, Ciprus, Csehország, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság, Egyesült Államok, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Hollandia, Hongkong (Kína), Izland, India, Izrael, Japán, Litvánia, Magyarország, Malajzia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország (Katalónia), Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Thaiföld, Tajvan (Kína), Új-Zéland.
A kutatók a vizsgálatok tervezése során abból az általánosan elfogadott elvből indultak ki, hogy a globális társadalmi trendek és a gyorsan változó társadalmi környezet jelentős változásokat kell hogy előidézzenek az oktatáspolitikában, az oktatásirányításban és konkrétan az oktatás területén is. Az információs és kommunikációs technológiák megjelenése az iskolákban
Szintén fontos annak a kérdésnek a tisztázása, milyen szerepekben jelennek meg a IKT-eszközök a tantervekben. (A tanterveket olyan bővebb értelemben használva a következőkben, hogy nem csupán a "mit kell vagy kellene tanítani" kérdésekre fordítunk figyelmet, hanem a "miért" és "hogyan"-ra is.) A következő három eltérő megközelítést különböztetik meg a kötet szerzői:
Az IKT tanulása
Az informatika vagy számítástechnika tantárgy keretében a tantervben megjelennek az info-kommunikációs ismeretek, az informatikai írástudás elemeinek tanulása. A részt vevő országok egy részében külön tantárgyként szerepel a számítástechnika, informatika, illetve ezen ismeretek tanulása, többnyire felső tagozatban (alsó középiskolában, vagyis 6-7. osztály körül). A tanított témák igen változatosak, a szövegszerkesztéstől az internet használatán keresztül a programozási nyelvekkel való ismerkedésig. Ez a megközelítés jellemzi elsősorban a közép- és kelet-európai (volt szocialista) országok oktatási informatikai rendszereit. Számos olyan ország is szerepel azonban a résztvevők között, ahol ezt a lépcsőfokot nem tartják elengedhetetlenül fontosnak. Ilyenek például Hollandia, Norvégia vagy Olaszország, ahol nem szerepel kötelező tantárgyként az informatika.
Tanulás IKT-eszközök felhasználásával (Learning with ICT)
A számítástechnika teljes eszköztárának megjelenése az egyes tantárgyak tanításában/tanulásában, más médiumok kiegészítéseként vagy helyettesítéseként anélkül, hogy megváltoztatnák a tanuláshoz való viszonyt vagy az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, tanítási-tanulási módszereket. Ez a megközelítés a kezdetektől fogva jelen van az oktatásban, gondoljunk csak arra, hogy először a matematika tanításában jelentek meg a számítógépek, majd a különböző szimulációs és egyéb oktatóprogramokon keresztül "szivárogtak be" más természettudományos tárgyak óráira. A IKT-eszközök más, informatikától különböző tanórákon történő felhasználása azonban már megköveteli a pedagógusok tömeges, professzionális felkészítését az új eszközök használatára, és ez az egész témakör egyik legfontosabb kérdéséhez vezet, a szükséges tanári kompetenciák fejlesztéséhez. Ezekről később ejtünk szót. A fenti célok megvalósulásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a pedagógusok elfogadják és magukénak vallják az új gondolatokat, vagyis azt, hogy az újszerű megközelítési módok alkalmazása hasznos az oktatás számára, és az információs technológia felhasználása előreviszi azt. Számos országban (elsősorban a decentralizált oktatási rendszerrel rendelkező országokban, például az Amerikai Egyesült Államokban) preferált modell az IKT-eszközök integrálása az összes tárgy oktatásába, amelyet ilyen célkitűzések jellemezhetnek: "az IKT alkalmazása a teljes tanulási folyamatban" (Litvánia), "az IKT legyen a tanulók mindennapi tanulásának része" (Izland) vagy éppen "az IKT használata az alapvető területeken a tanulás segítése céljából" (Új-Zéland).
Ezek a kijelentések azonban úgy is értelmezhetők, hogy az IKT-eszközök a hagyományos pedagógia kibővítéséül szolgálnak az aktuális tantervek keretein belül. Annál is inkább igaz lehet ez a megállapítás, mert kevés jelentés említi az "új pedagógiát", ami a harmadik megközelítést jellemzi majd. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt tényt sem, hogy a célok, kívánalmak megjelölése még távolról sem jelenti azok gyakorlati megvalósulását. Számos országjelentésben találhatunk erre utaló megállapításokat, például a franciáknál "nem igazán integrálódtak az IKT-eszközök az oktatásba" vagy Hollandia, Norvégia és Szlovénia közlését, mely szerint "a tantárgyakban való felhasználás növekvő tendenciát mutat, de nem általános".
Tanulás IKT-eszközök felhasználásán keresztül (Learning through ICT)
Ezen a legmagasabb szinten a IKT-eszköztár olyan módon és mértékben integrálódik a tantervbe és a konkrét tantárgyba/tanórába, hogy anélkül már nem is képzelhető el az említettek eredményes megvalósítása. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a számítógépesítési programok indulásának kezdetén számos nagy ívű, merész vízió látott napvilágot ezzel kapcsolatban. Ezek szerint a személyi számítógépek, a multimédia, a hálózatok forradalmasítják az oktatást és az iskolák világát, a legfrissebb kutatások szerint azonban ez a szint még mindig messze áll a megvalósulástól, és a változások csak igen lassú ütemben történnek. Fenntartásokkal kell tehát kezelnünk a különböző tervekben és stratégiákban fellelhető rendkívül optimista becsléseket és jóslásokat is.
- Fehér Péter: Az IKT-eszközök iskolai alkalmazásának irányelvei és gyakorlata nemzetközi kitekintésben - az IEA SITES kutatásai alapján című, az UPSZ 2004 július-augusztusi számában megjelent cikke alapján
