Az IKT eszközök iskolai alkalmazásának nemzetközi gyakorlata II.
Farkas László
2004/09/14 09:52
1768 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Technikai fejlesztések az iskolai informatika területén

Az oktatási informatikai fejlesztések sarkalatos pontjai a következők: a szükséges technikai eszközök, a technikai újdonságokhoz való hozzáférés biztosítása, a gyorsan elavuló eszközpark folyamatos fejlesztése. Az iskolák felszereltségének két leggyakrabban alkalmazott indikátora: az egy gépre jutó tanulók száma, illetve az internet-hozzáféréssel rendelkező iskolák száma. További következtetések levonására használható mutatók a multimédiás felszereltségű PC-k aránya, a belső iskolai hálózatok száma, illetve az iskolákban található számítógépek teljesítmény szerinti megoszlása. A kutatásban szereplő országok által megadott adatok mindkét területen rendkívül változatosak voltak. A tanuló-gép arány (SCR: Student Computer Ratio) egy adott korosztály összes tanulójának és a számukra az iskolában hozzáférhető személyi számítógépek számának arányát mutatja be. Ez az arányszám a különböző iskolafokozatok között is jelentős változatosságot mutat, és minél kisebb az érték, annál kedvezőbb feltételeket jelez.

Nézzünk meg néhány adatot a kutatás eredményeiből

Az általános iskolák első négy osztályában az élenjáró országokban a következő értékeket láthatjuk: Kanada 8, Finnország és Szingapúr 12, Izland, Norvégia 13, Új-Zéland 14, Izrael 16. Magyarországi pontos adat nem áll rendelkezésünkre, becslésünk szerint ez kb. 40-50 körüli érték lehet. A kutatásban alsó középiskolának nevezett 5-9. osztályosok körében ezek a számok valamivel alacsonyabbak. A legjobbak itt is többnyire az előbb felsoroltak közül kerülnek ki: Kanada 7, Új-Zéland és Szingapúr 8, Dánia és Norvégia 9, Finnország 10. Magyarország a 25-ös értékkel a középmezőnyben foglal helyet, Szlovéniával és Belgiummal holtversenyben, megelőzve például Csehországot és Litvániát. A felső középiskolában (10-12. osztály) Szingapúr vezeti a listát, ahol mindössze 3 diák jut egy személyi számítógépre, míg Norvégiában 4, Kanadában pedig 6. Nagyon kedvezőek Franciaország (7), Tajvan (9), Csehország (10), Izland és Szlovénia (11), Japán és Luxemburg (12), valamint Izrael és Olaszország 14-es értékei is. A magyar adatok itt sem szerepelnek, de ebben a kategóriában vélhetően nem túl nagy a lemaradásunk az élmezőnytől, a magyar érték 15-20 között becsülhető.

Az iskolai internet-hozzáférés tekintetében elmondható, hogy az összes országban stratégiai célként jelenik meg az a törekvés, hogy valamennyi iskola számára biztosítsák a világháló lehetőségeinek (elsősorban az elektronikus levelezés és a www-böngészés) használatát. Az élenjáró országokat ebből a szempontból 80% fölötti arányok jellemzik, ezek közé tartoznak a következők: Kanada, Hong-Kong, Tajvan, Dánia, Finnország, Izland, Litvánia, Új-Zéland, Norvégia, Szingapúr és Szlovénia. Magyarországon a Sulinet-program eredményeként elért középiskolai 100%-os eredményünk nagyon jó nemzetközi összehasonlításban is, ezt jelenleg az általános iskolák mintegy 50%-os eredménye a középmezőnybe húzza vissza, de a KözHáló-program segítségével bízhatunk abban, hogy 2005-re a magyar iskolák elérik a 100%-os bekötöttség arányt. A szoftverekkel való ellátottság vizsgálata azt mutatta, hogy a legelterjedtebb szoftverek az iskolákban a szövegszerkesztő és táblázatkezelő programok, az ezektől eltérő típusok elterjedtsége országonként nagy változatosságot és eltéréseket mutat. A kimondottan oktató célú szoftverek száma meglehetősen alacsony, az esetek többségében főként a nyelvtanulásban és az informatikai képzésben használatosak.

Jelentős problémákat vet föl a szoftverek jogtisztaságának kérdése is, ezen elsősorban a szoftvergyártók által nyújtott kedvezményes akciókkal vagy direkt támogatásokkal lehet csak segíteni (lásd Microsoft, Sun Inc. és az IBM ilyen célú törekvéseit). Hazánkban is fontos lépésnek értékelhető a 2004 elején az IHM és a Microsoft között létrejött szerződés, az ún. Tisztaszoftver Program. A két fél közötti megállapodás valamennyi, a közoktatási intézményekben használt munkaállomásra biztosítja a mindenkori legfrissebb Microsoft operációs rendszer és irodai programcsomag professzionális változatának, a középiskolák számára pedig emellett a Microsoft szervertermékeinek használatát. A megállapodás kiterjed az általános és középiskolai pedagógusok saját számítógépeire, melynek révén otthonukban is jogtisztán használhatják a mindenkori legfrissebb Microsoft operációs rendszert és irodai programcsomagot. Hasonlóan biztató távlatokkal kecsegtet a szabad forráskódú szoftverek nagymértékű fejlődése, és egyre szélesebb körben való elterjedése, hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt.

Érdemes egy pillantást vetnünk arra is, hogy az egyes országokban milyen forrásokból finanszírozzák az iskolák informatikai infrastruktúrájának fejlesztését, illetve fenntartását. A kutatásban részt vevő országok mindegyikében jelentős központi, kormányzati erőfeszítéseket tettek, hogy az informatikai eszközök megjelenjenek az iskolákban, természetesen ennek mértéke az országok teherbíró képességének és gazdasági-pénzügyi preferenciáinak függvényében eltérő. A példák azt mutatják, hogy az egyszeri nagy léptékű beruházás egyik országban sem maradhatott folytatás nélkül, hiszen az oktatás finanszírozása nem tette lehetővé, hogy a kapott eszközöket az iskolák saját erőforrásaikból újítsák fel. (Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az informatikai eszközök elavulása igen gyors. Alig 3-4 év alatt lecserélhetők lennének az eszközök, ha a szükséges pénzügyi források ezt lehetővé tennék.) Számos országban megkísérelték, hogy a gazdasági élet szereplői és az iskolák közötti partnerkapcsolatokat kihasználva, illetve ilyeneket építve segítsenek a finanszírozási gondokon, ezek eredményessége azonban a szükségesnél nagyságrendekkel kisebb.

A témakör lezárásaként érdemes röviden idéznünk az egyik élenjáró ország, Szingapúr jelentésének nyitó mondatait: "Szingapúr gazdagsága a lakóiban (népében) rejlik - az ő elkötelezettségükben a hazájuk és a közösségük iránt, az akaratukban, igyekezetükben és kitartásukban, a képességükben a gondolkodásban, a tettek véghezvitelében... Mivel pedig az ország (Szingapúr) legértékesebb erőforrása maga a lakossága, ezért a szingapúri oktatási rendszer legfőbb célja nem lehet más, mint a legjobb lehetőségek biztosítása az összes egyén számára, és felvértezni őket mindazokkal a képességekkel és tudással, azokkal a kívánatos értékekkel és attitűdökkel, amelyek segítségével megállhatják a helyüket a gyorsan változó világban."

A tanárok felkészítése az IKT-módszerek alkalmazására

A témával foglalkozó összes fórumon elhangzik a lassan közhellyé váló kijelentés, hogy az IKT iskolai alkalmazásának kulcsa a tanárok felkészítése, (ki)képzése. A sikeres példákat tanulmányozva azonban meg kell állapítanunk, hogy tényleg nem lehet eleget hangsúlyozni ezt a tényezőt, mert valóban ez a kulcskérdés az IKT alapú módszerek bevezetésében és elterjesztésében. Az egyes országok gyakorlatában több különböző megközelítési módot találhatunk, amellyel erre a problémára próbálnak megoldásokat találni. A tanárok felkészítésének elsődleges terepe minden országban, így hazánkban is a felsőoktatás. Az első áttörést tehát itt kellene elérni, ezt azonban számos ok hátráltatja jelenleg. Nézzük először, milyen lépésekre lenne szükség nálunk a kívánt változtatások eléréséhez! Módszertani-didaktikai kurzusok széles körű és kötelező bevezetésére a tanár szakos hallgatók számára. A megfelelő hardver- és szoftver-infrastruktúra biztosítására. A szükséges módszertani anyagok (szöveggyűjtemények, oktatóprogramok, tanári kézikönyvek stb.) kidolgozására, közreadására. A témakör legjobb gyakorló szakembereinek (általános és középiskolai tanárok) folyamatos eszmecseréjére, a felsőoktatás és a közoktatás kapcsolatának erősítésére, elsősorban a módszertani képzés területén. Mindezek azonban csupán a szükséges, de nem elégséges feltételei az előbbre lépésnek. A legfontosabb azonnali feladat az iskolákban jelenleg tevékenykedő pedagógusok továbbképzése, felkészítése az IKT használatának kihívásaira, az új pedagógiai módszerekkel való megismerkedésre és azok beültetésére a mindennapi pedagógiai gyakorlatba. Ez a feladat jóval nagyobb annál, mint ahogyan első megközelítésben látszik.

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten