Dánia
A dán kormány 1998-ban azt a célt tűzte ki, hogy az IKT iskolai alkalmazásának bevezetésében a világ élvonalába (a legjobb tíz közé) kerüljön a dán iskola. A cél elérése érdekében 1,3 millió eurót biztosítottak a tanárok továbbképzésére és a különböző IKT-módszereket támogató oktatási segédanyagok kifejlesztésére. 1997-ben az Oktatási Minisztérium külön stratégiát dolgozott ki a tanárképzés és tanártovábbképzés fejlesztésére, IKT és a tanárok címmel. Ezzel egyidejűleg több kezdeményezés is történt a tanárok számítógéppel való ellátásának és professzionális felkészítésének elősegítésére. 1998-2000 között például az ICT-Jump nevű program keretében mintegy ezer személyi számítógépet osztottak szét pedagógusok között, akik cserében vállalták az ECDL-fokozat, illetve az "oktatási IKT-licenc" megszerzését. Ez utóbbi képzés távoktatási formában történt, csupán néhány foglalkozáson kellett a résztvevőknek személyesen is megjelenniük. A kurzus sikeres elvégzéséhez a vizsgákon kívül a tanároknak nyolc IKT-vel támogatott óratervet kellett bemutatniuk, amelyet saját diákjaik körében ki is próbáltak.
Izrael
Az oktatást kiemelten fontos nemzeti programként kezelik Izraelben is. 1993-1998 között "Nemzeti Számítógépesítési Program"-ot hajtottak végre, amelynek keretében sor került többek közt az iskolák felszerelésére. A program céljai között szerepelt a tanárok felkészítése is, ezen a területen azonban jelentős elmaradásokat említenek a kutatások. Bár a tanárok egyre növekvő számban végeznek el bevezető számítógépes kurzusokat, az IKT-módszertani ismeretek hiánya, illetve egyes kurzusok nem megfelelő színvonala akadályozza az IKT-kultúra fejlődését. Két pozitív, említésre való példát kell kiemelnünk: az egyik az ún. "demonstrációs iskolák" rendszere, a másik az iskolai IKT-instruktorok alkalmazása. A demonstrációs iskola akció keretében tíz iskolát választottak ki az ország különböző részeiről, amelyek kiemelt eszköz- és szakmai támogatást és folyamatos segítséget, mentorálást kaptak. Ezért cserébe, mintegy "élő laboratóriumként" működve, éles tanítási körülmények között próbálhatták ki az innovatív technikákat és technológiákat, és kísérletezhettek a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával. Ezek az intézmények egyúttal mintaként is szolgálnak más iskolák számára.
A 2000-2005 közötti programokban vezették be az IKT-instruktorok intézményét, akik az első két-három évben az IKT-módszerek implementálását segítik a nemzeti programban részt vevő iskolákban. Az instruktorok fő funkciója olyan iskolai csoportok megszervezése, akik a továbbiakban az IKT-módszerek iskolai alkalmazásának "motorjai" lesznek, továbbá az egyes tantárgyak közötti kapcsolatok feltárásával az IKT-módszereket koordinálják. A program segíti továbbá tíz iskolából álló ún. "clusterek" szervezését is, amelyek aktív tanulói közösséggé válva tapasztalataikat és tudásukat megosztva működhetnek és gazdagíthatják egymást.
Nagy-Britannia - Anglia
Angliában az IKT iskolai fejlesztésének keretét az ún. National Grid for Learning elnevezésű program adja, amely két fő komponensből áll. Az első az iskolai infrastruktúra fejlesztése, az iskolák internetkapcsolattal való ellátása mintegy 1,7 milliárd font értékben. A program második összetevőjét az a 230 millió fontos összeg biztosítja, amely a nemzeti lottó bevételéből származik, és amelynek célja a jelenleg az iskolákban dolgozó tanárok IKT-kompetenciáinak fejlesztése, illetve a tanárképzésben most részt vevők kötelező informatikai képzésének finanszírozása. A kurzusok nagy részét távoktatási módszerekkel bonyolítják le, amiben jelentős szerepet vállalt az ilyen téren nagy hagyományokkal rendelkező Open University. Angliában és Walesben az informatika régebb óta kötelező tantárgy, és ezt a 2000 szeptemberében megjelent új nemzeti tanterv megerősítette. Az NGfL-program segítségével a tanárok több mint 70%-a részesült valamilyen szintű IKT jellegű képzésben, és döntő többségük magabiztosnak érzi magát ezen eszközök tanórai használatában - a felmérések megállapításai szerint. Ehhez minden bizonnyal az a tény is hozzájárul, hogy a 2001-es adatok szerint a tanárok 75%-a rendelkezik elektronikus levelezési címmel, az iskolák, főiskolák és egyetemek teljes számban kapcsolódtak a programhoz, a közoktatási intézmények mintegy 98%-ának 2001-ben már volt internet-hozzáférése.
Németország
Az ország egyes tartományai közt jelentős különbségek mutatkoznak ezen a területen, de több értékes kezdeményezésről számolnak be a jelentések. Észak-Rajna-Vesztfáliában a Bertelsmann Alapítvány támogatásával 1996-1999 között több mint negyvenezer tanár vett részt továbbképzéseken, 170 mentort képeztek ki, és ötven iskolát választottak ki, amelyek vállalták más iskolák támogatását, illetve a továbbképzések helyi megszervezését és lebonyolítását. Ennél is nagyobb kört mozgósító program a 2000-2003 között megvalósított, a processzorgyártó Intel cég támogatását élvező "Tanítás a jövőért" (Teaching for the Future)2 elnevezésű program, amelynek keretében 170 ezer tanár részesült továbbképzésben minden iskolatípusra és tantárgyra kiterjedően. A program fő célja az IKT-eszközök módszertani integrálása az iskolai tanítási programokba, az IKT-eszközök effektív használatának elősegítése a tantárgyspecifikus területeken, valamint az IKT-módszerek használatának terjesztése a projekt alapú módszerek, a csoportmunka és az iskolai értékelés területén. Számos probléma hátráltatja azonban az IKT-eszközök alkalmazását Németországban is.
Ilyen például az, hogy a tanároknak nincs elég szabad idejük, illetve az óratervekbe sem tudják időhiány miatt beilleszteni az internetes órákat. (Ne felejtsük el megemlíteni, hogy a SITES-M1 kérdőíveit kitöltő 26 ország csaknem mindegyikében az egyik legfőbb problémaként jelölték meg azt, hogy a tanároknak nincs elegendő idejük megtanulni az IKT használatának leghatékonyabb módszereit. További említésre méltó probléma, hogy a tanárnők nagy része kevésbé kedveli az IKT-eszközök használatát. Ezen a problémán két külön webportál létrehozásával is próbálnak segíteni. A LeaNet3 információ- és tapasztalatcsere lehetőséget biztosít tanárnők számára, bővíti a továbbképzési lehetőségeiket, és számos segédanyaggal támogatja a médiahasználattal kapcsolatos kompetenciák megszerzését. A LizzyNet4 pedagógiailag felügyelt és támogatott platformot biztosít a 14 évnél idősebb leánytanulók on-line kommunikációjához és tanulásához.
