A kormányok Európaszerte sok milliárd eurót költöttek arra, hogy az iskolákat felszereljék IKT eszközökkel. Ugyanakkor a befektetéshez képest igen csekély mértékik tudott beépülni az IKT az oktatásba és a tanulásba oly módon, hogy az a pedagógiai megközelítést megváltoztatta volna. Ennek ellenére a számítógépes eszközök kitágították a tanulási környezetet.
Fokozatos változás
A technológiát, különösen az Informásiós és Kommunikációs Technológiát sokszor úgy tekintik, mint a változás katalizátorát, de ennek a változásnak nem szabad szélsőségesnek lennie. Az IKT-t be lehet építeni az oktatásba egyszerű, jól tervezett módokon, bevált, hatékony tevékenységekre építve. Az alábbi tanulmány egyszerű, könnyen megközelíthető technológiák egyesítését ajánlja jól bevált, ismerős tanítási módszerekkel. A legegyszerűbb és legbiztonságosabb kis, kísérletező lépésekkel előrehaladni. Sok olyan tanítási technika van, melyet könnyű átültetni az osztálytermi munkából az elektronikus tanulás területére, az alábbiakban ezek a módszerek következnek.
1. Információ- és tudásátadás: Osztálytermi bemutatók, előadások, diavetítés, írott anyagok
Gyakran az elődleges felvetés az információ- és tudásátadásra koncentrál. Még ma is ez a kiindulópontja egy hagyományos, személyes jelenléten alapuló tanórának. A tanár azzal segíti a diák tanulási folyamatát, hogy valamilyen információval látja el, pl. tényekkel, egy felmerülő problémával, más emberek tapasztalataival.
A legegyszerűbb adaptálása egy személyes tanórának a számítógépes oktatásba a segédanyagok, szövegek, kiegészítő információk feltétele egy minden diák által elérhető internetes honlapra. Ezt manapság már sok helyen alkalmazzák, akár azért, hogy segítsék azokat a diákokat, akik hiányoztak az előadásról, akár a tanulás előkészítése vagy levezetése céljából. Az anyagok feltöltését számos Virtuális Tanulási Környezet (Virtual Learning Environment - Vle) segíti, így például Blackboard, WebCT. További lehetőségek: honlapok, Word dokumentumok, képek, Powerpoint előadások internet honlapra feltöltve.
A fenti eszközök rugalmasságot, különböző nézőpontokat hoznak az oktatásba. Az audio és videó eszközök jelentős változásokat hozhatnak, mivel a tanárnak több ideje marad a diákokkal való beszélgetésre, olyan információkat szolgáltatnak, melyeket egyébként nehéz beépíteni az osztálytermi oktatásba, és élénkítheti a diákok közötti együttműködést úgy online mint az osztályteremben. Néhány példa ezek használatára: történelmi beszédek, egy adott témához kapcsolódó valós tevékenységek bemutatása, laboratóriumi kísérletek bemutatása, olyan folyamatok bemutatása, melyek "lejátszása" lehetetlen iskolai körülmények között stb.
2. Megbeszélés, vita: személyes megbeszélés, kiscsoportos beszélgetés, vita az egész osztály részvételével, problémamegoldás
A személyek közötti kapcsolatokat és együttműködést élénkíteni lehet hagyományos vagy videóra rögzített előadásokkal vagy szöveges eszközökkel. A vegyes (személyes és elektronikus tanulást egyesítő) kurzusokon az online beszélgetés nagyon hasznos lehet, mely akár helyettesítheti is a műhelymunkát, mivel így a diákok többet tudnak együtt dolgozni még akkor is, ha nincs idejük nagyon gyakran találkozni.
Lehetséges eszközök: e-mail listák, chat, videó-konferencia, sms. Ezek az eszközök megkönnyítik az együttműködést, hiszen a diákok akkor kommunikálhatnak egymással mikor idejük van, ahelyett hogy egy meghatározott időben találkozniuk kéne.
A fenti eszközök megkönnyítik a csoportmunkát, különösen a szégyenlős, visszahúzódó diákoknak, különböző megközelítési módokat szolgáltatnak egy bizonyos témához, időt hagynak egy-egy kérdés átgondolására, ezáltal rugalmasságot hoznak az oktatásba.
Megszokott eszköz a tanítást csoportmunkával összekötni. Ez lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy felhasználják a tanultakat, és ezzel megismerjék tudásuk és megértésük szintjét. A csoportmunka sokszor folyhat online is. Az online kommunikáció mindenkinek több időt hagy, hogy egy témát átgondoljon, további előny, hogy a megbeszélés teljes tartalma rögzítésre kerül. Lehetőség van továbbá arra, hogy mindenki részt vegyen a munkában, akkor is ha a diákok időbeosztása nem engedi meg, hogy gyakran találkozzanak személyesen. A legkézenfekvőbb példa, amikor egy csoportnak meg kell oldani egy problémát, de minden diák a probléma egy-egy aspektusán önállóan dolgozik, majd a diákok megosztják egymással munkájuk eredményét.