Doris Lessing brit írónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat, jelentette be csütörtökön a Svéd Akadémia. 87 évével a Perzsiában született brit írónő vált a valaha volt legidősebb díjazottá. Ő a tizenegyedik nő, aki megkapja az irodalmi Nobel-díjat. A díjkiosztót megelőző találgatásokban a legtöbben Philip Roth amerikai íróra tettek volna, de felmerült a japán Haruki Murakami és a kanadai Margaret Atwood neve is. Az Akadémia indoklása szerint a választást az támasztja alá, hogy Doris Lessing megtestesíti "azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt". Az indoklás szerint "az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, és ez újra és újra felbukkan az utóbbi években írt könyveiben".
Doris Lessing 1919. október 22-én született a perzsiai Kermansahban, brit szülőktől. Családja 1925-ben Dél-Rodéziába költözött (az akkori brit gyarmat a mostani Zimbabwe), ahol kukoricatermesztésből próbáltak megélni, nem túl sok sikerrel. Lessing egy katolikus leányiskolába járt 15 éves koráig, majd autodidakta módon képezte magát. Regényei közül Magyarországon több is megjelent, az Énekel a fű, Az ötödik gyermek, Az arany jegyzetfüzet, valamint Eldorádó címmel kisregények.
Kétszer ment férjhez, de mindkétszer elvált, három gyermeke van. Kétszer ment férjhez, de mindkétszer elvált, három gyermeke van. Fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista párt mellett, így baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt. Az 1956-os magyar szabadságharc szovjet eltiprása viszont – számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan – őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.
Szokás őt antifeminista feminista írónak is nevezni. Az előző mondatban szereplő megjegyzés csak látszólagos ellentmondás, hiszen Lessing az 1950-es évek óta sokat írt nőkről, alkotó életre vágyó, de válságba került, rossz házasságban élő vagy az önállóságot kedvelő, és azt olykor sok erőfeszítéssel meg is valósító nőkről. Mindennek ellenére sokszor és rendszeresen bírálja a feministákat. 2001-ben az edinburghi fesztiválon egyenesen kikelt az általa egyszerűen és sztereotip módon férfigyűlölőnek nevezett feministák ellen, és azzal vádolta a nőket, hogy új céljuk a férfiak értelmetlen megalázása.
Lessing, ahogyan az "öntükröző" Golden Notebookban (Arany jegyzetfüzet) is kifejti író-alakja, ötvözni akarta, amit annyira csodált a 19. százai regényekben: az etikai ítéletet a 20. századi tudatosság- és időfogalmainkkal. A 20. század közepének nagyregényét akarta megírni, s az Arany jegyzetfüzet az is lett. Az akkori időkről akart írni: politikával, nősorsokkal, férfisorsokkal, illúziókkal és kiábrándulásokkal, életre szóló döntésekkel Lessing nők szemével akarta bemutatni a 20. század közepének Angliáját, ahol nyoma sincs az egyenlőségnek, az ún. szabad nők önmagukat feladva, nyüszítve és rettegve kapaszkodnak az őket szinte minden területen megalázó, megcsaló és megvető férfiakhoz.
A 20. század közepének nagyregényét akarta megírni, s az Arany jegyzetfüzet az is lett. Az akkori időkről akart írni: politikával, nősorsokkal, férfisorsokkal, illúziókkal és kiábrándulásokkal, életre szóló döntésekkel Lessing nők szemével akarta bemutatni a 20. század közepének Angliáját, ahol nyoma sincs az egyenlőségnek, az ún. szabad nők önmagukat feladva, nyüszítve és rettegve kapaszkodnak az őket szinte minden területen megalázó, megcsaló és megvető férfiakhoz. Lessing politikai állásfoglalásai legalább akkora vihart kavartak, mint nőkről vallott nézetei.
"Szeptember 11. szörnyű dátum, de ha visszanézünk az IRA történetére, az ami az amerikaiakkal történt nem annyira borzasztó. (...) Az emberek naivak, vagy azok akarnak lenni, elfelejtik, hogy az IRA bombákkal támadott a kormányunkra. Több, mint 3700-an haltak meg, és több tízezren megsebesültek az Észak-Írországban folyó több mint 30 éves erőszakhullámban." Lessing nincs jó véleménnyel az amerikai elnökről, sem az előző angol miniszterelnökről. "Mindig is utáltam Tony Blairt, mióta megválasztották. Katasztrofális hatással volt Angliára. Mikor megválasztották azt mondtam: ez az ember egy kis showman, aki még sok bajt fog okozni nekünk - és így is lett." Lessing szerint Bush pedig egyenesen istencsapás a világ számára. "Ez az ember vagy teljesen hülye, vagy nagyon okos, ám ne feledjük, ő is tagja annak a társadalmi rétegnek, amely profitált a háborúból." Az angol szülőktől Iránban született Lessing nem kíméli szülőhazáját sem: "gyűlölöm Iránt, az iráni kormányt. Nem csupán gonosznak kellett volna őt nevezni a Columbia egyetemen tartott előadásán, megérdemelt volna többet is. Ám az olaj miatt senki sem kritizálja őt igazán."