Az OECD Roma Informatikai Projektjének néhány eredménye
2004/07/12 15:15
1052 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
A tanulmány szerzője, Fehér Péter egy olyan informatikai fejlesztő projekt eredményeit mutatja be, amelyet OECD-forrásokból finanszíroztak, s amely a leghátrányosabb helyzetű térségekben az informatikai nevelés tartalmi fejlesztését, illetve személyi és tárgyi feltételeinek javítását célozta.

Bevezetés

Míg a közelmúltban befejeződött (1999- 2002 között zajló) nemzetközi OECD-kutatás keretében az IKT és a tanulás minőségét vizsgálták a résztvevők, addig a 2003- 2005-re kitűzött kutatási tervek arra irányulnak, hogy hogyan lehetséges az esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban az IKT-eszközök használatával. Az előző projekt keretében élenjáró, sok esetben mintaként is említhető iskolákat vizsgáltunk, a 2003-ban kezdődött új kutatásban viszont halmozottan hátrányos helyzetű, sok nehézséggel küzdő iskolákat választottunk ki annak érdekében, hogy feltáruljanak azok a problémák, amelyek leküzdésével csökkenthetők a jelenleg fennálló és egyre mélyülő különbségek. (...) A kutatás terepéül Borsod-Abaúj-Zemplén megyét választottuk, tíz olyan falusi iskolával és azok pedagógusaival, akik vállalták a kutatókkal és más támogatást nyújtó szakemberekkel való kétéves, folyamatos együttműködést. Az iskolák tanulói szinte kivétel nélkül alacsony szocioökonómiai háttérrel rendelkeznek, nagy részük tanulási nehézségekkel küzd, 65- 80%-uk roma származású. A kis- és közepes méretű falusi általános iskolák az eddigiek során kimaradtak a különböző központi számítógépes fejlesztésekből. (...)

Az informatikusok szerepe a projektben - rövid hazai helyzetkép alapján

Minden iskolai IKT-fejlesztés sikerességének alapvető feltételeként kimondhatjuk azt a tételt, hogy a fejlesztés (technikai és humán beruházás) sikerének egyik kulcstényezője az iskolai informatikusok támogató hozzáállása és tevékenysége. (...) Ez azonban meglehetősen nehéz és hálátlan feladat, figyelembe véve az aktuális helyzet objektív nehézségeit: a kevés és sok esetben elavult számítástechnikai eszközt, a rendszergazda hiányát. A fejlesztésre fordítható összegek minimálisak, a folyamatos szakmai továbbképzés (sőt, már a tudás szinten tartása is) nagy erőfeszítéseket igényel. (...) Hasonlóképpen sanyarú képet festett az iskolákról a belső hálózat és az internethez való hozzáférés hiánya. Mivel a Sulinet-program hálózat- és hardvereszköz-fejlesztése 1998 után lényegében minimális szinten csak az általános iskolák körében folytatódott, sokan elvesztették az egyetlen esélyüket arra, hogy ennek révén bekapcsolódhassanak a világháló vérkeringésébe. (...) Mindezeket figyelembe véve az informatikusok szerepét az alábbiak szerint határozhatjuk meg: nyújtsanak technikai segítséget ahhoz, hogy a többi résztvevő is hozzájusson az informatikai eszközökhöz; működjenek közre a kiadott elektronikus segédanyagok használatbavételében; segítsék az elektronikus kommunikációt; aktívan közreműködjenek az iskolai informatikai környezet és kultúra fejlesztésében. Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy az esetek többségében minimális mértékben honorálják az informatikát is tanító kollégák munkáját, tehát az elvárások megfogalmazása csak valamiféle ellentételezés fejében várható el.

A kiinduló helyzet bemutatása

A kutatásban részt vevő kollégák előzetes ismereteinek felmérése céljából a felkészítő kurzust megelőző hetekben kérdőívet töltettünk ki, amely az "ismerkedésen túl" a személyre szabott segítségnyújtás alapjául is kívánt szolgálni. (...) A kapott eredmények az alábbiak voltak: a tíz résztvevőből kilencen rendelkeztek otthon számítógéppel, tehát még olyan, informatikát oktató kolléga is akadt, akinek nem volt saját PC-je. Végzettség szempontjából hasonló képet kaptunk: két fő rendelkezett informatika szakos tanári végzettséggel, további két fő folytatja ilyen irányú tanulmányait, három főnek van felsőfokú oktatási informatikusvégzettsége. Valamivel örvendetesebb, hogy két fő kivételével mindegyikük legalább naponta 1-2 órát használja munkájához a számítógépet, és számítógépes szaklapokat is csak két fő nem olvasott. A pedagógiai szakirodalom olvasására vonatkozó kérdésünkre két fő említette meg az Új Pedagógiai Szemlét és egy fő az Iskolakultúrát, tehát aligha állíthatjuk, hogy komolyan figyelemmel kísérik a pedagógiai újdonságokat. A kurzussal kapcsolatos elvárásokat firtató kérdésünkre nem mindenki válaszolt, de az igények között többször szerepelt a differenciált munkát segítő ötletek és módszerek bemutatása, valamint a különböző oktatóprogramokkal való ismerkedés. (...)

A tanárok felkészítése a projekt kezdetén

Az eredeti tervnek megfelelően a projekt bevezetéseként egy 30 órás intenzív kurzussal kezdtük el az iskolai informatikusok felkészítését. A kurzus tematikája az alábbi területeket fogta át. (...) Mivel számíthattunk arra is, hogy a részt vevő kollégák tudásszintje, gyakorlata meglehetősen különböző, ezt is számításba kellett vennünk a tanfolyamot megelőző tervezés során. Ezen probléma kiküszöbölésére a korábbi gyakorlatunkban kidolgozott, már jól bevált és sikeresen alkalmazott "két előadós" módszert kívántuk alkalmazni. Ennek lényege, hogy minden órát két tanár tart, az egyik "vezetőként" előadja, bemutatja, prezentálja az anyagot, vezeti az órát, míg a másik "szekundánsként" az esetlegesen lemaradókat segíti, méghozzá azonnal, szinte a probléma felmerülésének pillanatában. (...)

A továbbképzés második szakasza - intenzív mentorálás

A nyári előkészítő kurzus sikeres befejezése után a tanárok következő feladata a 7. osztályos tanmenetek átdolgozása volt, amit önállóan, illetve a mentorokkal egyeztetve kellett elvégezniük. Itt már komolyabb problémaként jelentkezett a kommunikáció akadozása, mivel nem minden résztvevő rendelkezett otthoni e-mail hozzáféréssel, illetve az aktivitásuk mértéke is lényegesen különböző volt. (...)November- december folyamán három alkalommal 20-20 órás foglalkozásokra került sor, amelyek célja elsősorban a kutatásban előírt, teljesítendő feladatok megoldása volt, de természetesen ezek is szorosan a tanárok továbbképzését szolgálták. Megvalósítandó követelményként a következőket írtuk elő a résztvevők számára: iskolai weblap elkészítése; iskolát bemutató prezentáció elkészítése; iskolai újság egy számának elkészítése. Ezen célok teljesítéséhez ismét intenzív, sokrétű, ugyanakkor érdekes kihívásokat is tartalmazó munkára volt szükség a részt vevő tanárok részéről, amit aztán több-kevesebb sikerrel teljesítettek is. (...)

A szükséges programokat és segédanyagokat ezúttal is digitális formában kapták kézhez a résztvevők. A személyes találkozókat elektronikus levélben történő kapcsolattartás egészítette ki, ez azonban továbbra is erősen korlátozott mértékű volt (a résztvevők többségének passzivitása miatt). 2004 januárjában újabb kétnapos konzultáció és személyes találkozás formájában folytatódott a mentorálási tevékenység. (...) Külön konzultáció keretében ismerkedhettek meg a kollégák a MOVELEX feladatszerkesztő program használatával. Mivel a programot a kutatási projektben részt vevő minden iskola kézhez kapta, remény van arra, hogy ezzel is gazdagodik majd a résztvevők módszertani eszköztára. Ügyelni kell azonban arra is, hogy ezen szoftver használata elsősorban nem az informatikusok, hanem a más tantárgyakat tanító pedagógusok kompetenciája és feladata. Ennek alapján reális elvárásként jelent meg az a követelmény, hogy a különböző szaktárgyakat oktató pedagógusok sajátítsák el a program kezelését, és alkalmazzák a segítségével készített feladatlapokat saját tantárgyukban. (...)

A fentiek alapján a mentorálásról elmondható, hogy jelentős mennyiségű információ, tudásanyag és segédanyag került átadásra, többnyire személyes találkozásokat magukba foglaló kontaktórák és konzultáció, kisebb részben elektronikus úton történő kommunikáció révén. Az elektronikus levelezést csupán 3-4 ember vette igénybe, ez kevesebb, mint a résztvevők 50 százaléka. (...) A tanfolyam befejezésekor kitöltött tanári értékelőlap (8 db) eredményei szerint a résztvevők egyhangúan (8 fő) jegyezték meg, hogy a tanultakat a mindennapi munkában nagyon jól hasznosíthatónak ítélik, és elégedettek voltak az előadó (mentor) munkájával is. (...)

A tanári produktumok rövid elemzése, értékelése

A részt vevő informatikusok munkájának eredményeként hét iskola honlapja készült el a megadott határidőre, ezek a következők: Baktakék, Boldogkőváralja, Forró, Járdánháza, Köröm, Sajóvárkony, Tiszatarján. Az egyes weblapokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az iskolákra vonatkozó alapvető információkat mindegyik tartalmazza (elérhetőség, az iskola és a település bemutatása, helyenként az iskolai élet egyes elemei, az iskola diákjai által elért eredmények stb.), de kevés olyan tartalmat találhatunk, amely más érdeklődőket is az oldalak megtekintésére invitálna. Ez tehát mindenképpen fejlesztésre szorul. Az elkészített lapok mindegyike statikus helyzetképet mutat be, nem nagyon derülnek ki belőlük a további fejlesztésre, frissítésre vonatkozó elképzelések. (...) Mindenképpen elismerésre méltó viszont a pedagógusok munkája, mivel ahogy a lapokból is látszik, sajnos szinte egyik sem kollektív munka eredménye, hanem az informatikus kollégák önálló tevékenységének köszönhető. Csak reménykedhetünk abban, hogy a későbbiek során mások is aktívabban vesznek részt az iskolájuk image-ét is képviselő weblapok megalkotásában.

A második beadandó feladat egy prezentáció elkészítése volt, amely (a weblaphoz hasonlóan) a részt vevő pedagógus iskoláját mutatja be. Az egyes iskolákat bemutató prezentációk terjedelme a minimálisan kötelező 10- 19 dia között volt. A készítők a weblapoknál jobban használták ki a lehetőségeket iskolájuk bemutatására. Ennek oka az lehet, hogy a prezentációkészítés technikáját, már korábban is ismerték a tanárok. Az elkészített bemutatók esztétikusak, információgazdagok, sok képillusztrációt tartalmaznak. (...) A legkisebb energiát talán a harmadik feladat megoldására fordították a résztvevők, mivel értékelésünk szerint az iskolaújságok színvonala elmaradt a várakozástól. Ennek számos tényezője lehetséges, tisztázásuk a projekt további menetéhez is tanulságos lenne. Nézzünk néhányat a lehetséges okokból! Az iskolaújság készítésének kevésbé fontos volta (pl. nem lényeges eleme az iskolai életnek). Az iskolaújságok készítőinek gyakorlatlansága a kiadványszerkesztés területén. Szervezési problémák az újság készítésében (időhiány, közös munka hiánya stb.). Érdektelenség a diákok és a tanárok részéről egyaránt. (...)

További képzési tervek, lehetőségek, erősítendő területek

A projekt első szakaszának lezárásához közeledve megállapítható, hogy a felkészítő kurzus és a rendszeresnek mondható mentori konzultációk, illetve a tanárok önálló munkájának közös eredményeként a résztvevők technikai tudásszintje alkalmassá teszi őket a projekt további részében az informatikai feladatok színvonalas megoldására. Amennyiben a résztvevők is igénylik a további szervezett képzéseket, úgy a következő területeket érdemes megcélozni: rendszergazdai alapismeretek; a kollaboratív tanulási módszerekkel és a számítógéppel segített tanulás módszertani eszközeivel való ismerkedés; oktatási segédanyagok készítése, illetve a Sulinet Digitális Tudásbázisának használata; informatikai eszközök alkalmazása az alsó tagozatosok oktatásában - a tanítók felkészítése.

Ez utóbbi több szempontból is segíthetné a projekt céljainak megvalósítását: kiterjesztené az informatikai eszközök használóinak körét a tanítókra is (s ezzel tulajdonképpen az iskola pedagógusközösségének egészére); a fiatalabb (érdeklődőbb, motiváltabb vagy talán jobban motiválható) tanulók körében kezdődő fejlesztés több eredménnyel kecsegtetné a kutatókat és a helyi pedagógusokat; mivel az alsó tagozatosok számára több jó minőségű, kipróbált oktatási segédanyag áll rendelkezésre, az informatikai eszközök bevonása az oktatómunkába könnyebben megvalósítható lenne. Azt a tényt sem szabad figyelmen kívül hagyni, melyet több korábbi tapasztalatunk is jelez, hogy a pedagógusok közül a tanórai módszertani munka tekintetében a leginnovatívabbnak talán éppen a tanítók tűnnek. Még egy kitérőt szükséges tennünk, mégpedig az első helyen említett rendszergazdai ismeretek miatt. Bár nagyon fontosnak tartjuk ezen ismeretek bizonyos szintű elsajátítását, meg kell említenünk, hogy ezen feladatkör ellátására más megoldási módok is léteznek. A leggyakoribb talán az, hogy a felmerülő problémák megoldására ad hoc jelleggel, esetenként külső cégeket bíznak meg. Ezt nem tartjuk költséghatékony megoldásnak. Célszerűbbnek tűnik (elsősorban külföldi példák alapján) egy-egy "körzeti rendszergazda" alkalmazása, aki egymástól nem túl messze lévő 5-10 iskola felmerülő igényeit is képes ellátni. (...) Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a rendszergazdai tevékenység szinte folyamatos, állandóan naprakész ismereteket igényel, amit a tanítás mellett nagyon nehéz megvalósítani. (...)

Összegzés, általános tanulságok

Végül összegezzük azokat a tapasztalatokat, amelyeket a projekt első évének gyakorlati tevékenysége során gyűjtöttünk.

Pozitívumok

A kollégák motivációja - a személyes konzultációk tapasztalatai alapján - nagymértékben növekedett. A kutatás, a közös munka és a képzés előrehaladtával szakmai-módszertani tudásszintjük és érdeklődésük egyaránt növekedett. Új módszertani ismeretekkel gazdagodtak a részt vevő pedagógusok. Új szakmai kapcsolatok épültek ki a kollégák és a mentorok között. Az informatikai eszközökkel való ismerkedés, a pályázatokon való részvétel erősítette az egyes iskolákon belüli pedagógusok közös munkáját. Az iskolák a kutatás révén új hardver- és szoftvereszközökhöz jutottak.

Negatívumok

Mivel a diákok döntő többsége otthon nem fér hozzá a számítógépekhez, az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásán alapuló módszerek szinte kizárólag csak a tanórai tevékenységre korlátozódnak, az ilyen tanórák százalékos aránya pedig igen alacsony. Erőteljesen hátráltatja a közös munkát és a tanárok közötti kommunikációt az iskolai internet-hozzáférés, illetve a helyi hálózatok hiánya. A hálózati hozzáférés hiánya ugyancsak gátja a közös diákprojekteknek és a kollaboratív munkaformák alkalmazásának.

(...) A legjelentősebb kérdés minden ilyen és hasonló projekt esetében a megkezdett folyamatok fenntarthatósága. Vajon hogyan lehetne elérni, hogy a kutatás során megkezdett technikai és humán fejlesztések ne szakadjanak meg a projekt befejezése után? Ez a kérdés külön kutatást érdemelne, hiszen a jól sikerült, ámde mégsem folytatódó projektekre számtalan példát találhatunk, de még a leginnovatívabb, leghasznosabbnak ítélt tevékenységi formák sem tudnak széles körben mindennapos gyakorlattá válni iskoláinkban... A külső tényezők, a környezet visszahúzó hatása helyett önmagunkba nézve kell keresnünk az előre vezető utat. (...)

  • Cikkünk Fehér Péternek az Új Pedagógiai Szemle című folyóiratban megjelent tanulmánya alapján készült.

Kép forrása

  • www.nwtheadstart.org

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten