Sulinet Digitális Tudásbázis - a megvalósítás útján

Az SDT kiemelt célja, hogy a digitális tananyagokat minél többször és minél tovább fel lehessen használni, vagyis az újrafelhasználhatóság és az értékállóság. E két követelmény alapvetően befolyásolta az SDT felépítését:

• A technikai értékállóságot - azt, hogy az alkalmazott technológiáktól lehetőleg ne függjön az anyag elavulása - úgy tudjuk biztosítani, hogy a tananyag szerkezetét a lehető legjobban függetlenítjük a megjelenítésre használt eszköz(ök)től. Így a tananyag felépítése nem függ attól, hogy valamilyen böngészőben, egy LMS (Learning Management System / elektronikus oktatási keretrendszer) segítségével vagy .pdf állományként látjuk. Az SDT az anyagokat egy eszközfüggetlen tárolóban tárolja, amelyből különböző csatornák felé (web, LMS) publikálunk. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy ha a jövőben új eszköz válik használatossá a tanulásban, akkor sem kell a meglévő anyagainkat átírni, csak egy új publikációs csatornát kell fejleszteni. Ezt az eszközfüggetlen tárolót LCMS-nek (Learning Content Management System / tananyagkezelő rendszer) nevezzük. A technikai értékállóságot úgy is növelhetjük, ha a jelenlegi technikai fejlettségtől (hálózat sávszélessége, monitorok felbontása) függetlenül az összes média-elemet (kép, mozgókép, hang) az elérhető legjobb minőségben (tömörítés nélkül, nagy felbontásban) is tároljuk.
• Az újrafelhasználhatóság követelménye miatt a tananyagokat a lehető legkisebb önálló értelemmel bíró elemekre kell felbontani. Minél kisebb elemekből építünk fel egy házat, annál többféle módon tehetjük azt meg. A kis építőkockákat tananyagelemeknek nevezzük. Az újrafelhasználhatóság (szétbonthatóság) követelményéből következik az is, hogy egy tananyagelem nem hivatkozhat (utalhat) más, az SDT-ben lévő anyagra, hiszen ha hivatkozna, akkor nem lehetne attól függetlenül felhasználni.

Tananyagelem, tananyagegység

A tananyagelem tehát a legkisebb építőelem, amiből az SDT anyagai felépülnek. A tananyagelemekre jellemző, hogy médiaelem-típusonként csoportosítjuk őket (pl.: kép, szöveg, hang, mozgókép tananyagelem). Tároljuk az adott elem legjobb minőségű ún. forrásállományát, a meglévő csatornákra optimalizált egyéb állományokat, illetve az adott elem fontos tulajdonságait. Ilyen tulajdonság például a típus (hang esetében: zene/ének, zaj/zörej, beszédhang...) vagy felbontás.

Az elemekből felépített nagyobb egységeket tananyagegységeknek nevezzük. A tananyagegységek logikailag - valamilyen tematika köré - "összerendezett" elemekre mutató hivatkozásokat tartalmaznak. A tananyagegységek lejátszásakor ezek a hivatkozások meghívják a tananyagelemek megfelelő állományait (pl. egy kép típusú elem webre optimalizált megjelenítése vagy "preview" jellegű megjelenítés stb.) vagy a forrásállományt (pl. egy videoállomány).

Tananyagegységek alapvetően foglalkozásokat jelentenek, melyek egy adott, jól behatárolható, kisebb méretű (általában 10-40 perc alatt feldolgozható) tananyagot tartalmaznak. A foglalkozásokba szervezett tartalom csomópontokba szervezhető, a csomópont általában megfelel egy képernyőképnyi tartalomnak. Egy csomópont tartalmazhat önálló elemeket (pl. animációt), de elemek "összeszerkesztett" egysége is lehet (pl. több szöveg elem, amelybe képeket, képleteket, külső internetes linkeket illesztettek).

A csomópontokhoz különböző pedagógiai jellegű tulajdonságok rendelhetőek:

• A tananyag műveltségterület szerinti besorolása
• Célrendszer (fejlesztendő képességek)
• Tevékenységformák
• Az anyag elsődleges célcsoportja (évfolyam)
• stb.

A foglalkozásokból témákat lehet létrehozni, ezek már valamilyen hosszabb, összetettebb egységek. A témákból újabb hierarchikus témák hozhatók létre. A témákhoz is megadhatók azok a tulajdonságok, amelyek a foglalkozásokhoz.

Az SDT tehát olyan rendszer, amely rendelkezik egy tananyagelemeket és tananyagegységeket tároló, karbantartó, kezelő tárolóval (LCMS) és több csatolóval, amelyekkel a tananyagokat más és más megjelenítők felé publikálhatjuk. Az SDT maga is rendelkezik webes publikációs felülettel, amely szabványos technológiákat alkalmaz.

Az SDT használata

Az SDT-ben tárolt anyagokat jelenleg webes felületen tudjuk megjeleníteni, lejátszani. Az anyagok közötti gyors eligazodást, keresést az SDT több eszközzel támogatja.

• A tananyagok sokrétűen kereshetők
• műveltségi terület/tantárgy/témakör/altémakör szerint,
• szabad szöveges kereséssel,
• a tananyagelemek, tananyagegységek fontosabb tulajdonságai szerint.
• Az SDT-t magában foglaló portál kiemeli a legnépszerűbb anyagokat (toplista),
• az egyszer már megtalált anyagokhoz könyvjelzőt rendelhetünk, így bármikor, egy kattintással újra használhatjuk őket,
• a felhasználók értékelhetik, véleményezhetik az SDT anyagait, így a tényleges felhasználók véleményére is támaszkodhatunk.

Tananyagok létrehozása

Az SDT kiemelt célja, hogy ne csak meglévő, mások által készített anyagokat lehessen lejátszani, hanem bárki készíthessen digitális tananyagokat. Ezért az SDT a tároló és publikáló modulokon kívül tananyagszerkesztő modullal is rendelkezik.
Lehetőség van arra, hogy a meglévő elemek, egységek felhasználásával, azok módosításával, új tartalmakat hozzunk létre, illetve teljesen új anyagokat készítsünk. A támogatott szerkesztői tevékenységek a következők:

• meglévő elem (pl. kép, szöveg) módosítása
• meglévő egységben lévő elem, egység módosítása (pl. egy foglalkozásban lévő kép módosítása, vagy akár egy témában lévő foglalkozás módosítása, elemek vagy egységek kicserélése)
• új elem létrehozása (meglévő - a rendszer által támogatott formátumú - forrásállományt felhasználva)
• új egység létrehozása (már meglévő elemek, egységek felhasználásával, vagy a szerkesztés során létrehozott elemek egységek alkalmazásával)

A tananyagokhoz való hozzáférés

• A rendszerben már hitelesített, ellenőrzött tartalmakat csak az adott jogosultsággal rendelkező egyén (pl. az adott tartalmat létrehozó szerző, az adott tantárgyi területért felelős tartalmi lektor, adminisztrátor) módosíthatja.
• A létrehozott, módosított anyagok között lehetnek olyanok is, amelyek nem felelnek meg az elvárásoknak, akár technikai, akár tartalmi szempontból (pl. diák által létrehozott tartalmak - digitális házifeladat), - ezért nem minden keletkező anyag válik publikussá, illetve csak ellenőrzés után válhatnak publikussá az anyagok.
• Ha a tananyag létrehozója nem - vagy csak kevés emberrel - akarja megosztani az általa készített tananyagokat, lehetőség van arra, hogy csak a "meghívottak" lássák azokat.

A publikusság, azaz a láthatóság szintjei:

• Privát: Csak az adott tartalom létrehozója látja.
• Publikus privát: A létrehozott tartalom csak a szerző által megadott munkacsoport(ok), felhasználó(k) számára elérhető.
• Közkincs: Minden SDT-felhasználó láthatja. A közkinccsé minősítés során tartalmi és technikai ellenőrzés történik. Ide tartozhatnak a diákok által létrehozott, mások számára értékes munkák is.
• Értékes közkincs: Minden SDT-felhasználó láthatja, tartalma szaklektorok által ellenőrzött, minősített tartalom. Ez a minősítés az anyag megbízhatóságát jelzi.

Csoportos tananyagszerkesztés - munkacsoport

A SDT-rendszerben lehetőség van arra, hogy több felhasználó közösen hozzon létre tartalmakat. A munkacsoportos tevékenység során kollaborációs tevékenységek öt fajtáját támogatja az SDT-rendszer:

• Belső üzenő (az adott felhasználó kontaktlistáján szereplő személyeknek)
• E-mail
• Chat
• Fórum
• Hirdetőtábla

Az alapvető használati esetek a következők:

• szerkesztés közben, munkacsoportban történő tevékenység
• lejátszás közben, munkacsoportban történő tevékenység

Szerkesztés közben, munkacsoportban dolgozva

Diákcsoport dolgozik együtt egy feladat megoldásán
A tanórán a tanár kis csoportokra bontja az osztályt. Minden csoport kap egy feladatot, pl.: dolgozzák fel közösen Lengyelország éghajlatát. A feladat megoldása során létrejöhetnek kisebb tananyag-tartalmak, illetve támogatni kell a munkacsoportos kommunikációt.
A feladatmegoldás eredménye digitális produktum, egy tananyagegység vagy -elem, amely a rendszerbe kerül. A feladat megoldása közben a következő tevékenységeket végzik:

• A feladat elvégzéséhez a tanár létrehoz egy munkacsoportot az együtt dolgozó diákok számára.
• A diákok a munkacsoporton belül valós időben üzeneteket váltanak egymással. Üzeneteket küldhetnek az egész csoport és bármely csoporttag(ok) számára.
• A diákok átküldhetik egymásnak a részfeladatok eredményeit e-mailben.
• A tanár figyelemmel kísérheti a megoldást, illetve a megoldás közben folytatott diskurzust (mentésre kerül a munkacsoporton belül).

Néhány diák együtt dolgozik egy hosszabb feladat megoldásán (projekten)
A diákok a feladatot egy hosszabb időszakra - néhány nap, hét vagy hónap - kapják. A megoldás közben a következőket végzik:

• Délután a csoportból 2-3 diák együtt dolgozik online, közben beszélgetnek. A beszélgetés tárolódik, így a csoport többi, esetleg offline tagja is elérheti később.
• Egy diák otthon, önállóan dolgozik a feladaton, majd munkája eredményéről tájékoztatja a munkacsoport többi tagját. Erre a munkacsoport tagjai reagálhatnak.
• A diákok az elkészült anyagról véleményt írhatnak, ezt a csoport többi tagja elérheti és válaszolhat rá.

Lejátszás közben, munkacsoportban dolgozva

Diákcsoport dolgozik együtt egy tananyagegység feldolgozásán
A tanórán a tanár kis csoportokra bonja az osztályt. Minden csoport kap egy feladatot, pl.: Jószef Attila korai pályaszakaszának feldolgozását, amit közösen kell megoldaniuk. A tevékenység során nem jön létre új tartalom, egy kész tananyagegységet kell feldolgozniuk, illetve munkacsoportos kommunikációt használnak.
Természetesen lehet, hogy az adott tananyagegységben vannak pl. olyan tesztfeladatok, melyet az SDT-rendszer támogatásával kell megoldaniuk, de új tartalom nem jön létre.
A feladat megoldása közben a következő tevékenységeket végzik:

• A feladat elvégzéséhez a tanár létrehoz egy munkacsoportot az együtt dolgozó diákok számára.
• A diákok a munkacsoporton belül valós időben üzeneteket váltanak egymással. Üzeneteket küldhetnek az egész csoport és bármely csoporttag(ok) számára.
• Üzenetváltás közben a diákok egymástól függetlenül haladhatnak az adott tananyagegység feldolgozásában.
• A feladatot kiadó tanár megtekinti a megoldást, illetve a megoldás közben folytatott diskurzust (ami mentésre kerül a munkacsoporton belül).

Összefoglalás

Az a célunk, hogy az SDT-rendszer egy olyan komplett, a műveltségi területeket minden iskolai évfolyamon lefedő elektronikus tananyag-adatbázis és tartalomkezelési eszköz legyen, amely az iskolai oktatás megkerülhetetlen eszközéül szolgál. Ez csak akkor történhet meg, ha a létrehozott adatbázis minden elemében leképezi az iskola tantervét a különböző műveltségi területeken, és konkrét felhasználási útmutatókat, tananyagokat és újrahasznosítható tananyagelemeket nyújt a pedagógusok és a tanulók részére. Az elemeire bontott tartalmakból elkészülnek a NAT követelményeinek megfelelő tananyagegységek, vagyis például egy műveltségi terület egy tantárgyának adott évfolyamra vonatkozó elektronikus törzsanyaga.
Az így megkapott tartalmak egységes rendszert alkotnak, lefedik a 7-12, illetve a 9-12 évfolyamok törzsanyagát.

A pedagógusok a központilag létrehozott törzsanyagokon kívül a már meglévő és/vagy általuk létrehozott új elemekből saját tananyagegységeket is készíthetnek, amelyeket a rendszer megjelenítő felületén vagy abból exportálva más felületeken is használhatnak az órán.

A rendszer létrehozásában jelentős szerepet kapott az oktatás valamennyi szereplője, tehát a pedagógusok, a diákok, a szakmai szervezetek stb.

Az SDT komplett tankönyvek digitalizált (az informatika minden lehetséges eszközével, interaktív feladatokkal, szimulációkkal, tesztekkel támogatott) változatát, egy vagy több tanórát felölelő foglalkozásokat, otthoni elsajátításra készült anyagokat, valamint a mai magyar lehetőségeknek legjobban megfelelő 5-15 perces elektronikus blokkokat kínál a hagyományos tanítást kiegészítésére.