Babits Mihály - A tétel
Kormos Edit
2004/05/19 22:39
29923 megtekintés
A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak.
Költő, műfordító, regény- és esszéíró. A Nyugat szerkesztőjeként az irodalmi közélet központi alakja a 20. század '30-as éveiben. A kétszintű érettségihez készült segédanyagunk.

Életének főbb állomásai

Élete nem volt külső eseményekben gazdag, annál telítettebb volt azonban szellemi izgalommal: töprengő, kétkedő lelkialkata, filozofikus hajlama, széleskörű, mély műveltsége, a költészet erejébe vetett vallásos hite a huszadik század első fele irodalmi életének meghatározó alakjává tették.

1883 - Szekszárdon megszületett
1901-1905 - a budapesti bölcsészkar magyar-francia, majd latin szakos hallgatója
1908-1911 - Fogarason tanár
1909 - A Holnapban megjelenik 15 verse, valamint első kötete, a Levelek Iris koszorújából
1911 - kinevezik az újpesti főgimnáziumba
1916 - háborúellenes versei miatt sajtóhadjárat indul ellene
1917 - Fortissimo c. verse miatt istenkáromlás címén vádat emelnek ellene
1919 - az egyetem világirodalmi tanszékén egyetemi tanárnak nevezik ki
1920 - megfosztják tanári nyugdíjától, állandó rendőri felügyelet alatt áll, a Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság kizárja
1921 - házassága Tanner Ilonával (írói nevén Török Sophie)
1923 - házat vásárol Esztergomban a hegyen, ettől kezdve itt tölti a nyarait
1929 - Móricz Zsigmonddal együtt a Nyugat szerkesztője lesz
1933 - egyedül szerkeszti a Nyugatot
1938 - jelentkeznek betegségének tünetei: gégerák. Műtét után elveszíti hangját, környezetével írásban kommunikál (Beszélgetőfüzetek)
1940 - az MTA tagjává választják
1941 - augusztus 4-én meghal

Kötetei időrendben

1909 - Levelek Írisz koszorújából
1911 - Herceg, hátha megjön a tél is
1916 - Recitatív
1920 - Nyugtalanság völgye
1925 - Sziget és tenger
1929 - Az istenek halnak, az ember él
1934 - Versenyt az esztendőkkel!
1937 - Babits Mihály összes versei
1938 - Jónás könyve (elbeszélő költemény)

Regényei, tanulmányai, fordításai

Regényei:

1913 - A gólyakalifa
1922 - Tímár Virgil fia
1923 - Kártyavár
1927 - Halálfiai
1933 - Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom

Jelentősebb irodalomtörténeti tanulmányai:

Petőfi és Arany (1910)
Az irodalom halottjai (1910)
Az ifjú Vörösmarty (1911)
A férfi Vörösmarty (1911)
Az európai irodalom története (1934)
Írók két háború közt (1941)

Jelentősebb műfordításai:

Dante: Isteni színjáték
Szophoklész Oidipusz király
Shakespeare: A vihar
Amor sanctus (középkori himnuszok)

Babits költészetének első szakasza

Eredetileg filozófusnak készült. Filozófiai érdeklődése egész költészetére hatással van.
Kosztolányi és Juhász Gyula ösztönzésére adta közzé első verseit, melyek A Holnapban jelentek meg 1908-ban. Osváth rögtön felfigyelt tehetségére, s innentől kezdve a Nyugat közölte írásait.

Első kötete a

Levelek Íris koszorújából (1909) - tarkaság

A kötetcímben szereplő Íris az ezerszínű szivárvány istennője a görög mitológiában, ennek megfelelően a kötetben szereplő versek is tarkák, változatosak, így maga a kötet sokféle, sokszor elütő "színárnyalatok" egyesítője. A sokféle "színárnyalat" a témák, a hangnem, a versformák változatosságában jelenik meg. (pl. Messze, messze - az európai országok jellegzetes jegyeit idézi fel, tarka képet varázsol elénk, a Fekete ország c. vers azonban komor hangulatú, egyetlen fokozásból áll). A kötet tudatosan megkomponált: a versek nem keletkezési sorrendben, hanem a költő művészi intenciójának megfelelően vannak elhelyezve.
A kötet három ódával kezdődik:
In Horatium - (Horatius ellen), a horatiusi arany középszer (aurea mediocritas) ellenében a soha meg nem elégedést hirdeti alkaioszi versformában. A művészet legyen mindig új, változó.
Óda a bűnhöz - a lázadás erkölcsét hirdeti.
Himnusz Íriszhez - a mindenség teljes megismerésének, átélésének vágya szólal meg benne.

A kötet záróverse A lirikus epilógja - szonett, lírai panasz a világ megismerhetetlensége miatt. Csak önmagunkon keresztül fedezhetjük fel a mindenséget.

Herceg, hátha megjön a tél is (1911) - klasszikus álmok és Bergson

Eredetileg a Klasszikus álmok címet adta volna a kötetnek, utalva az abban szereplő, görög témájú verseire (Danaidák). Babits előszeretettel fordul az antik kultúrához, mint minden európai kultúra közös gyökeréhez.

Esti kérdés c. vers - a magyar filozófiai líra legnyugtalanítóbb alkotása, Bergson hatása fedezhető fel benne (Henri Bergson, 1859, Párizs - 1941, Párizs: francia filozófus, a 19. század vége életfilozófiai fordulatának meghatározó alakja, az intuitivizmus rendszerének megalkotója, a modern vallásbölcselet perszonalista vonulatának jelentős szellemi előkészítője). A vers ősi kérdéseket vet fel, melyekre nem lehet választ adni: a "végét nem lelő idő" titkát kutatja, a legyőzhetetlen élni akarás okára kérdez rá.

Recitatív (1916) - tehetetlen magány

A fogarasi életet száműzetésként éli meg, a kötet darabjai az elszigeteltségéről, magányosságáról panaszkodnak (Levél Tomiból - Tomi városa Ovidius száműzetési helye; Egy szomorú vers) A Május huszonhárom Rákospalotán tehetetlen magányát panaszolja a pesti tüntetések idején, melytől az igazság diadalát, az erkölcs győzelmét várta. Húsvét előtt - háborúellenes verse. Szenvedélyes, szabadversre emlékeztető rapszódia. A háborús uszításokkal szemben a békevágy erőteljes kinyilvánítása

Fortissimo - sokkal erőteljesebb, elkeseredettebb vers, mint a Húsvét előtt (a cím zenei műszó, jelentése: legerősebben, legnagyobb hangerővel). A vers narrátora alvónak, süketnek nevezi az Istent, akit fel akar ébreszteni közönyösségéből a háborús szörnyűségek idején. Pesszimista hangulatú vers: nemcsak Isten, de az egész világ érzéketlen, egyedül az ember érzékeli a borzalmakat.

Költészete a két világháború között

Sziget és tenger (1925) - a kor félelmetes erői és a szerelem

Tartalmi és formai újdonságok
Tartalmi újdonságok: hitvesi szerelem, a fennálló politikai renddel szembeni elégedetlensége. Formai újítás: a kötet verseinek formái egyszerűek. A kötet címében a Sziget a házasság, a szerelem nyújtotta biztonságot, védettséget szimbolizálja, a tenger pedig negatív jelentésű, pusztulással fenyegető, rontó erő.
A sziget nem elég magas - a nemzet sorsa feletti kétségbeesés
Petőfi koszorúi - Petőfi születésének évfordulóján a nagy költő szellemét idézve a közélet torzulása ellen emel hangot.
Hazám! - a hazaszeretet verse, az élőszó melegségével.

Az istenek halnak, az ember él (1929) - az erkölcs oltalmazása

A közélet problémái, önvizsgálat, hagyományőrzés és az erkölcs oltalmazása, szorongás - ezek adják a kötet témáit.

A gazda bekeríti házát - legfontosabb feladatának a múltban létrehozott emberi értékek védelmét tartja a háború után. A kert allegória a visszavonuló, elzárkózó magatartást jelzi, a kerítés az uralkodó világnézetektől próbálja megvédeni a gazdát és ápolt kertjét, azaz az emberi értékeket.
Magyar szonett az őszről - a válsághangulat ábrázolása a természeti környezet részleteinek szimbólummá nagyításával.
Cigány a sirlomházban - ars poetica jellegű vers, saját költői fejlődését járja végig. A címbéli cigány a költő metaforája. A vers az alkotás sejtett hiábavalóságáról beszél.

Versenyt az esztendőkkel! (1934) - küldetéstudat

Prófétai magatartás, küldetéstudatának kiteljesedése jellemzi a kötetet.
Mint a kutya silány házában - jeremiádokra emlékeztető sirám
Holt próféta a hegyen - lírai önarckép, a költő a kesergő Jeremiással azonosítja magát. A meditáló próféta számára mintha mindegy lenne, a világ süllyedt-e el vagy ő maga lett halott. Valójában visszafogott indulatokat takar a vers.
Mint különös hírmondó - késői költészetének egyik legátütőbb alkotása. Egyesíti a korábbi évek világszemléletét, tapasztalatát. A vers egyetlen hosszú mondatból áll. Az igazi művész magatartásáról szól a vers, aki a természet leglényegibb ősjelenségei mögött meglátja az egyetemes igazságot ("Ősz van!"), s azt hirdeti az embereknek.

Utolsó versei - szembenézés a halállal

Az 1937-ben megjelent Babits Mihály összes versei 18 új költeményt tartalmaz. Utolsó éveinek költészete szembenézés a halállal, felkészülés az elmúlásra ('38-ban gégerák tünetei jelentkeznek nála, egyre súlyosabb egészségi állapota).
Ősz és tavasz között - a vers témája az egyéni elmúlással való könyörtelen, félelemmel teli szembenézés. Szerkezetét nagyjából az évszakváltás rendje szabja meg. Egyre személyesebbé válik, a vers zárása a megváltoztathatatlanba való belenyugvást sugallja.
Balázsolás - a gégeműtét előtti légkörben született. Szent Balázs püspök a katolikus hit szerint a torokfájás, torokgyík gyógyító védőszentje. Innen a Balázsolás: a beteg torkát két égő gyertya közé helyezik, így mondja el felette a pap a fohászt. A vers ritmikája izgatottságot, a levegőért való kapkodást érzékelteti. A vers végén azonban már nem is a gyógyulást, hanem a halálba való belenyugvás bölcsességét kéri.

Jónás könyve

Műtétje után veti papírra. A prófétikus versek folytatása. Négyrészes elbeszélő költemény: a bibliai Jónás-történetet beszéli el, valójában szellemi önéletrajza rejtőzik mögötte. Nyelvi archaizálása régies színezetet ad a szövegnek, de gyakorta él köznyelvi fordulatokkal is, melyek humorossá, ironikussá színezik a művet. Eltér a bibliai történettől: Jónás prófétálását nála a niniveiek gúnnyal és közönnyel fogadják, az Úr azonban mégsem pusztítja el a várost. Jónás ezen felháborodik, de az Úr lecsillapítja: erkölcsi felháborodása jogos, ám jogtalanul kívánja a világ pusztulását: az igazság követelése ne csapjon át szélsőséges igazságtalanságba.

A mű azt a kérdést teszi fel, mit tehet a költő a kor barbár erőinek ellenében. A válasz az Úr szava: "A szó tiéd, a fegyver az enyém./ Te csak prédikálj, Jónás, én cselekszem". Emellett a művész emberiség iránti felelőssége mellett tesz hitet.

1939-ben fűzte a műhöz a Jónás imáját, melyben költészetének megújulásáért könyörög a közeli halál sürgető tudatában.

Kulin Borbála

SDT-segéd

Hasznos SDT-oldalak:

Irodalom » 11. osztály » Líra » A századforduló magyar költészete » Babits Mihály >> Babits élete és alkotói pályája

Hasznos linkek gyűjteménye

Babits Mihály: Jónás könyve (kézirat)

Babits Mihály mûvei

Babits Mihály életrajza és pályaképe

Babits Mihály emlékház

KISLEXIKON

Kislexikon

poeta doctus: tudós költõ

Schopenhauer: szubjektív idealista filozófus. Tagadta a pozitivizmus valóságfelfogását, s felhívta a figyelmet a megismerés gátjaira, amit az ember önmaga számára is jelent. Eszerint a világot szubjektumunkon átszûrve érzékelhetjük csak, s így nem lehet tárgyilagos ismeretünk a világról. => A lírikus epilógja (dió-metafora)

Nietzsche: a XX. század egyik legnagyobb hatású filozófusa. Híres mondása: "Isten halott." Nevéhez fûzõdik az übermensch-elmélet is, valamint az Adynál is jelentkezõ zsenikultusz és öntudat. => A lírikus epilógja ("vágy nyila")

pozitivizmus: filozófia, megismerési módszer. Eszerint a világot tapasztalati úton ismerhetjük meg: csak az a létezõ valóság, amit analizálhatunk, tudományos módszerekkel megvizsgálhatunk. A tények feltétlen tisztelete jellemzi.

Bergson: az elsõ nyugatos nemzedék gondolkodását mélyen befolyásoló filozófus. Tanai közül kiemelkedõ fontossággal bír a szubjektív és objektív idõ megkülönböztetésének elmélete (Esti kérdés), továbbá nevetés-elmélete, valamint eszmélet-felfogása (ez utóbbival találkozunk József Attila azonos címû versében is).

epilóg(us): utószó

William James: amerikai pozitivista filozófus. A tudatfolyam-elmélet atyja, az író Henry James bátyja. Elmélete szerint az emberi elme szüntelen áramlásként fogható fel. A világ így sokszínûségében, állandó változásában képezõdik le bennünk, a tudatunkban. => Messze...messze...

Csatlakozz hozzánk!

Ajánljuk

European Schoolnet Academy Ingyenes online tanfolyamok tanároknak
School Education Gateway Ingyenes tanfolyamok és sok más tanárok számára
ENABLE program Program iskoláknak a bullying ellen
Jövő osztályterme Modern tanulási környezetekről a Sulineten